A magyar futball állatorvosi lova, a Bozsik program (3.rész) 18. rész

Korábbi cikkeinkben már értékeltük a Bozsik program hatástalanságát a magyar foci eredményesebbé tételében. A program maga “kiválasztási és képzési programnak” indult, majd lett belőle – egy zseniális csavarral -, tömegesítő program. Legalábbis a külső kommunikációkból ez derül ki, amit folytatnak a Bozsikosok az egyesületek felé és egymás közt az egyeztetéseken.

A program eredetileg az edzőképzés alárendeltjeként, annak mentorálásával futott, majd szép fokozatosan önálló életet kezdett élni pusztán azzal a ténnyel, hogy minden évben újra és újra átszervezték a programot. Minden évben valami megváltó projektet fogadtattak el az MLSZ közgyűléssel, újra és újra horribilis összegeket szerezve a Bozsik programnak, ezzel is demonstrálva a belőlük élők létezésének okát. Mostani írásunkban rámutatunk arra, hogy az eredeti ígéretekhez képest a program egy nagy blöffé vált. Amely egy totális szakmaiatlanságra épülő pénznyelő gépezett lett.

Cikkünk végére az is kiderül, hogy mindezért, a szakmáért felelős Edzőképzés is tehet, mely óriási hibát követett el, mert engedte, hogy az elmúlt 10 év alatt kicsússzon a kezéből a 6-14 év közti utánpótlás szakmai irányítása. Hiszen ma ott tartunk, hogy a Bozsikosoknak dokumentált víziójuk van futballfejlesztés frontján (az más kérdés, hogy milyen?), azaz papíron dokumentált víziójuk van, amit aztán önmagunkon kívül szakmailag senkivel sem egyeztettek.

Nézzük a tényeket!

Az alábbiakban az MLSZ Küldöttközgyűlése által elfogadott éves szakmai programból idézünk a Bozsik programot érintő részeket. A küldöttekről tudni kell, hogy ők alaphelyzetben nem igazán találkoznak a programok gyakorlati lebonyolításával és annak ellentmondásaival. Évente találkoznak írott formában egyszer velük a közgyűlésen, amikor is látnak egy pár mondatos hangzatos ígéretet, ami mellé kérnek százmilliókat a program készítői. Azonban az ígéret számonkérése soha sem történik meg. Noha a Bozsik program 2000-es évek elejétől fut, csak az elmúlt 4 év blöffjeit mutatjuk be. Kékkel megjegyzéseinket szúrjuk be.

2015

“A 2015 nyarán megújuló Utánpótlás képzési program fókuszában a tehetséges magyar játékosok állnak. megj: eddig mi állt a fókuszban, az ügyetlenek? A tehetséges játékosok kiválasztásában és a tehetségfejlesztésben, a korosztályos képzés rendszeréhez igazodó hidakat létesítünk az utánpótlás nevelő klubok és a kiemelt képzést biztosító labdarúgó utánpótlás központok (Akadémiák), valamint a szövetségi korosztályos válogatottak között.

A rendszer központi szereplői a Sportszervezetek, a Labdarúgó Alközpontok illetve a Labdarúgó Akadémiák, azaz az Utánpótlás centrumok.

A program szerkezete a potenciális magyar labdarúgó tehetségek számára a kiegyensúlyozott és folyamatos fejlődést, az oktatás – nevelés – sportszakmai képzés teljes egységét biztosítja.

Ennek érdekében a jövőben:

közel 1200 sportszervezetben az MLSZ együttműködik és kontrollálja az U/6-U/11 korosztályok képzését, ezért szerződésben rögzíti a feladatokat és az elvárásokat a sportszervezetek felé,
ezen felül 90 sportszervezetben (Alközpont) az MLSZ együttműködik és kontrollálja az U/12-U/15 korosztályok kiválasztott tehetségeinek képzését is, ezért szerződésben rögzíti a feladatokat és az elvárásokat az Alközpontok felé,
ezen felül legfeljebb 15 sportszervezetben2 (Kiemelt Utánpótlás Központ, Akadémia) az MLSZ együttműködik és kontrollálja az U/16-U/19 korosztályok képzését is, ennek érdekében szerződésben rögzíti a feladatokat és az elvárásokat a Kiemelt Utánpótlás Központok, Akadémiák felé.

A felsorolt sportszervezetek az egész ország területét behálózó rendszert alkotnak, ….. A siker érdekében a rendszerben a felsorolt sportszervezeteken kívül az alábbi szakemberek és az MLSZ szakmai programjának szoros együttműködése szükséges:

15 akadémiai szakmai igazgató,
15 akadémiai regionális szakmai vezető,
15 akadémiai regionális koordinátor,
90 alközpontvezető edző,
közel 1200 felelős felkészítő edző a sportszervezetekben.

A kiemelt utánpótlás centrumok (Akadémiák) jelenlegi felkészültségükkel alkalmasak arra, hogy a szakmai felelősséget felvállalják, de a gyermeklabdarúgásban rájuk váró szervezési és szakmai feladatokra, a teljes körű adminisztrációra célszerű őket felkészíteni. Ezért az OTP Bank Bozsik – egyesületi program ebben az évben, javaslatunk szerint még a szövetség költségvetésében szerepel. 2015 első félévében az OTP Bank Bozsik – egyesületi program keretei – földrajzi alapú struktúrában – biztosítják a célkitűzések megvalósulását és a harmonikus átmenetet az új rendszerbe.

Elnökségi döntést követően pedig 2015 második félévétől áttérünk a szakmai alapú struktúrára. Legfőbb célkitűzések:

az utánpótlás képzés optimalizálása, az MLSZ támogatása, szabályozása és állandó kontrollja mentén,
optimális környezet biztosítása a magas szintű, teljesítőképes tudás elsajátítása érdekében,
kiemelkedő játékosok képzése a magyar labdarúgás számára,
regionális szakmai együttműködések elősegítése a kiválasztás és tehetségfejlesztés hatékonysága érdekében,
regionális szakmai támogatás, képzés az utánpótlás képzésben résztvevő szakemberek számára,
a regionális együttműködésben részt vevő klubok számára magasan képzett játékosok biztosítása.
a produktivitást és a teljesítményt szem előtt tartó átigazolási-, verseny- és pénzügyi motivációs rendszer kialakítása”

2016

megj: Előző évi program újabb átszervezése, de már szó sincs a szakmai kompetenciákról.

“A 2015/16 évadban 8 Régióba soroltuk a 19 megyét és Budapestet, melyekben 94 alközpont működik, 224 csoport, 1160 sportszervezetében. Minimális változást kalkulálva a költségvetés tervezetét 1180 sportszervezet részvételével készítettük el.

9-10 éves korosztály (U11) és a 11-12 éves korosztály (U13): az előző évben kialakított struktúrát megtartottuk, így a 8 régióban 8 db U11 és 8 db U13-as csoportot alakítunk ki, amelyekhez régiónként 6-6 csapatot soroltunk be (3 megye alkot egy régiót, míg Budapest illetve Pest megye önálló régió). Az alközpontokon belül pedig a megyei vezetők további differenciált csoportokat alkotnak a sportszervezetek potenciálja szerint. Ennek eredményeképpen a szakmai szempontok kerültek előtérbe az érintett korosztályok tornarendszerénél a kizárólagos területi szempontok helyett.”

2017

“A téli időszakban Bozsik Futsal tornákat rendezünk az U11/13 éveseknek három fordulóban december – január és februári időszakban. (megj: jól hangzó futsal tornát indítanak, csak éppen nem futsal szabályokkal) Szakmai tartalmát tekintve nagyban elősegítjük a képzést érintő 4-4 elleni játékszituációk sikeres megoldását. A futsal labda használatával segítjük a technikai hiányosságok javítását, hozzásegítve a gyerekeket a sikeres megoldásokhoz és ösztönözve a kreativitást.

Megyei tehetségek kiválasztása és foglalkoztatása A Magyar Labdarúgó Szövetség átfogó utánpótlás programjának, az OTP Bank Bozsik Programnak a tehetségkibontakoztatási része az eddigi működéséhez képest 2016 tavaszától átalakult. A legfőbb változás, hogy a programban részt vevő legtehetségesebb gyerekek foglalkoztatása kétheti rendszerességgel történik megyénként két korcsoportban (U12-U13 közösen, és U14 önállóan), egy központilag meghatározott edzésterv mentén, amely a nemzeti utánpótlás válogatottjaink edzésmódszerein alapul.

A szakembergárda tekintetében tehetségközpontonként 5 fő alkalmazása történik: 2 labdarúgó-, 1-1 erőnléti- és kapusedző, illetve 1 fizioterapeuta/masszőr. Mindenképp olyan személyeket kerestünk, akik megfelelő elhivatottsággal, és szakmai tudással tudják átadni 14 a központi edzésanyagot a helyi gyerekeknek. A szakemberek számára a költségvetésben szintén szereplő tétel olyan szakmai programok megtartása és szervezése (félévente), amelyek hatékonyan hozzájárulnak továbbképzésükhöz, szakmai előmenetelükhöz.

Az új struktúrában működő programtól elsősorban azt várjuk, hogy a rendszeres foglalkoztatásnak köszönhetően minőségi ugrás következik be már rövidtávon a megyei tehetséges gyerekek felkészültségi szintjében és fejlődésében. A mindenkori U14-es korosztályos megyei válogatottak közül tehetségüknél fogva egyre többen kerülhetnek be az U15-ös nemzeti korosztályos válogatott keretébe, köszönhetően a minőségi és rendszeres foglalkoztatásnak.”

megj: a minőségi ugrás elmaradt.

2018

megj: újabb átszervezés, újabb pénzigénylés.

“A szakmai tartalom egységesítése érdekében FuNino képzési elvek mentén, fesztivál programokat készítünk, amelyhez az alközpontok esetén egységes sporteszköz csomagot és innovatív edzést támogató eszközt biztosítunk. Az edzők szakmai felkészültségének és rendezvényeink színvonalának emelkedését várjuk. Elsősorban a játékokon keresztül ismertetjük meg a gyerekeket a labdarúgás alapjaival.

A Fair Play zöldkártya bevezetésével a futballkultúra alapját jelentő üzeneteket juttatunk el a gyerekeknek és a szülőknek.”

megj: Mit jelent a mondatok közt elbújtatva az “egységes sporteszköz csomag és innovatív edzést támogató eszköz”?

Az idézőjeles mondat 71 x 2,2 m Ft kiadást jelent a semmire, hasonlóan az alig használt Teqball asztalokhoz. Mert az edzőknek hiába adunk sporteszközt rengeteg pénzért, ha nem ért a futballhoz, kidobott pénz az egész.

Az “egységes sporteszköz csomag” mindent tartalmaz, csak éppen gyerekeknek szóló (tudást tartalmazó) szakkönyvet nem. Mert odáig nem tudunk eljutni, hogy a gyerekeknek szóló szakkönyv, az ugyanolyan futball oktató eszköz, mint a bója, a labda, vagy a mozgáskoordinációs karika, ami ezen csomag tartalma.

Az “innovatív sporteszköz” egy világító pánt, amelynek színét applikáción keresztül lehet változtatni. Értéke: 1,2 m Ft/db. Ha ugyanennyi pénzért pl. tudásmegosztó központot hozunk létre, akkor abból az összes magyar edző tudását tudjuk fejleszteni. Azonban ahol a tudásnak nincs létjogosultsága, ott eszközökben, szabályokban, átszervezésekben gondolkodunk.

2019

“A szakmai tartalom egységesítése érdekében FuNino képzési elveket vezettünk be, melyekhez fesztivál programokat készíttettünk. A korábbi 71 alközpont esetében sporteszköz csomagot és innovatív edzést támogató eszközt biztosítottunk az egységes szakmai tartalom és megjelenés érdekében. Arra kívánjuk ösztönözni a felkészítő edzőket, hogy elsősorban a játékokon keresztül oktassák, ismertessék meg a gyerekekkel a labdarúgás alapjait.

A Grassroots filozófia mentén Fair Play zöldkártya programot indítottunk el, amely segítségével a futballkultúra alapját jelentő üzeneteket juttatunk el a gyerekeknek és a szülőknek.

Fontosabb célkitűzéseink 2019-re: · Egységes megjelenés és szakmai tartalom a Bozsik Egyesületi Program rendezvényein.”.

Összegezve:

A Bozsik program sajnos a magyar futball legnagyobb blöffje.
Az MLSZ dokumentumok alapján a Bozsik programnak egy “képzési és kiválasztási programnak” kéne lennie, amely célja a magyar futballnak játékosegyéniségek, minőségi játékosok adása. A program országos lefedettségűnek készült, amely egységes képzési rendszert alkot és az elképzelések szerint gyors hatékonysággal ontja a tehetségeket. Legalábbis ez a terv. Az eredményét ismerjük. Országos lefedettség ide, országos lefedettség oda. A program nem hatékony, mert még átlag játékost sem adott a magyar futballnak. Az egységes edzői gondolkodást sem állította be, inkább összezavarta, mert más irányt favorizál, mint a mostani és az ezt megelőző edzőképzők.
Tehát láthatóan utánpótlás szinten mindent kontrollál a Bozsik, többek közt ezt úgy érte el, hogy közben megszüntette, beolvasztotta, elsorvasztotta az egyéb kezdeményezéseket lásd. Góliát program. Ezzel, hogy egyeduralkodó lett (lásd egypártrendszer alternatíva nélküli iránya), így mindenkinek ezen kellett átmenni. Ami így azt is megakadályozta, hogy kiderüljön van jobb vagy lehet-e jobb vagy más ilyen irány is.
A célkitűzések fényesek és monumentálisak csak valahogy a sikertelenséget nem vállalja senki. A kommunikációjukban vagy az Akadémiák a hibásak vagy az edzőképzés és edzők, akiket szintén ők választanak ki és képeznek a saját belső oktatásaikon. Pedig az idézetekből jól kitűnik, hogy a 6-14 éves kort a Bozsik program sok-sok éve a „kezébe vette”.
Az is megérne egy eszmefuttatást, hogy versenyzési programot csináltak szépen lassan a saját fejük után menve a mindenki által ma már tisztán látható hiányosságok eltüntetése helyett (lásd. nem tudnak focizni játékosaink). Így ahelyett, hogy képeztek, neveltek volna játékosokat vagy legalább hagyták volna azokat, akik ezt az irányt akarták ők versenyeztettek és ráadásul újabbnál újabb irányokkal. Ráadásul egy olyan „versenyeztetést találtak ki”, amiből kivették a versenyt!!! (lásd. Tajti).
Ebben a „fura” versenyeztetésben gondolkodás azt is így napvilágra hozta, hogy a változó világunkban annyi inger éri a gyerekeinket, hogy mindenképpen egy motivációs bázist kell kialakítani a játékosainkban, azaz szeressék meg a labdarúgást. Ami kettő vagy heti egy tornával, fesztivállal nem következik be. Hanem a napi edzésmunka tudja ezt csak megtenni.

Már hallom is, hogy nekik nem ez a feladatuk, hanem a tömegesítés. A fenti idézeteket olvasva látható viszont, hogy nem ezt ígérték. De ha elfogadnánk ezt a tömegesítési lózungot, akkor is kicsit nézünk körbe és azt látjuk, hogy BASZ I.-II.-III. vagy Megyei csapatokban alig van játéjkos mint utánpótlás szinten, mint felnőtt szintem. Sőt hallani, hogy az amatőr osztályokban már szinte csak fizetésekért akarnak labdarúgni. Ha megjelent volna az ígért nagy játékos mennyiség (a tömegesítés) a közel 20 éves program alatt, akkor nemigen úgy kellene összevadászni a bajnokira a játékosokat vagy nem kellene 40-50 és még afölötti korosztályoknak is bajnokin játszania. Mivel az „öregeket” már rég ki kellett volna tolni a rendszerből a Bozsikot megjárt fiataloknak. Tehát a tömegesítés sem teljesült.

Ami viszont végig teljesült, az az, hogy a felelőséget, hogyan kerüljék el vagy tolják másra. Erre egy mostani példa lehet Csányi Sándor nyilatkozata. Ehhez a kommunikáció elintézéséhez is kell érteni, igaz ebből nem lesz se labdarúgás se labdarúgó. Úgy látszik mégis el tudják érni a legmagasabb szinten is, hogy elhitessék, hogy a Bozsikban minden tökéletes.

„HVG: Azt ne mondja, hogy elégedett a magyar focival! Biztos, hogy stadionokban van a legjobb helye a pénznek?

Cs. S.: “Egy szóval sem mondtam, hogy elégedett vagyok a profi focival, és a 6–14 éves utánpótlás nevelésében is súlyos az elmaradás, ezért a következő öt évben az edzők képzésére koncentrálunk. „

A 6-14 éves utánpótlás nevelésében is súlyos a lemaradás mondja Csányi Sándor. Az igaz, hogy ez éppen a Bozsik program, kár, hogy itt erről szó sincs. Helyette másra került a cél. Tehát amit a Bozsik program vállalt és igért azt most Csányi Úr nyilatkozata szerint mégsem ott kell keresni. Pedig a 6-14 év a Bozsik programé, de a felelős nem ő. Sőt azt is elérték, hogy Csányi Úr egy ilyen gyönyörű öngólt rúgjon. Ő, aki elég sokat áldozott erre a programra, azaz ez az ő csapata és most mégis saját hálójában táncol a labda. Ő nem ért hozzá, tehát a legkevésbé az MLSZ elnök a hibás, Ő csak azt mondja, amit valószínű beadnak neki, viszont mégiscsak Ő bízta rá az utánpótlásunkat erre a gréniumra vagy ott dolgozó és mindenki által jól ismert Bozsikos vezetőkre. Akik aztán kiválasztották, képezték az ebben dolgozókat. Ami aztán most úgy jó magyarosan néz ki. Mossuk kezeinket és nem állnak elő, hogy ezt mi ígértük, mi dolgunk lett volna. Helyette az edzők, a körülmények az internet stb. a hibás.

Újabb kiemelés az MLSZ dokumentumokból:

MLSZ együttműködik és kontrollálja az U/6-U/19 korosztályok képzését

Legfőbb célkitűzések:

az utánpótlás képzés optimalizálása, az MLSZ támogatása, szabályozása és állandó kontrollja mentén,
optimális környezet biztosítása a magas szintű, teljesítőképes tudás elsajátítása érdekében,
kiemelkedő játékosok képzése a magyar labdarúgás számára,
regionális szakmai együttműködések elősegítése a kiválasztás és tehetségfejlesztés hatékonysága érdekében,
regionális szakmai támogatás, képzés az utánpótlás képzésben résztvevő szakemberek számára,
a regionális együttműködésben részt vevő klubok számára magasan képzett játékosok biztosítása.
a produktivitást és a teljesítményt szem előtt tartó átigazolási-, verseny- és pénzügyi motivációs rendszer kialakítása” (2015)

A szakmai tartalom egységesítése érdekében FuNino képzési elvek mentén, fesztivál programokat készítünk, amelyhez az alközpontok esetén egységes sporteszköz csomagot és innovatív edzést támogató eszközt biztosítunk. Az edzők szakmai felkészültségének és rendezvényeink színvonalának emelkedését várjuk. (2018)

A fenti vezérgondolatok MLSZ dokumentumokból származnak, amikor éppen horribilis pénzt kell igényelni az MLSZ költségvetésből.

Kifelé az egyesületek felé és a szülők felé az alábbit kommunikálják a Bozsikosok. Részlet az OTP Bozsik program facebook oldaláról.

A Bozsik-program célja a tömegesítésen kívül az, hogy minden gyermeknek jusson játéklehetőség és egy olyan közeg megteremtése, ahol jól is érzik magukat.
A Bozsik-program a játékélményről szól, amelyben a FUNino egy eszköz ahhoz, hogy ezt elérjük.
a Bozsik-program nem egy professzionális játékosokat képző program, hanem egy olyan felület, ahol MINDEN gyermek lehetőséget kap a játékra.
Nem szabad, hogy összekeverni a Bozsik-programot azzal, hogy a magyar labdarúgás milyen színvonalat képvisel. A Bozsik-program lehetőséget biztosít minden lány és fiú számára, akik játszani szeretnének, nem a rendezvények fogják a profi sportolókat képezni. A Bozsik-program egy Grassroots program. Az pedig, hogy hány magyar játékos szerepel az NB1-es csapatokban Tőlük kellene megkérdezni, hiszen a Bozsik-program a gyermekeké, az NB1 pedig a felnőtt labdarúgóké.

A laikus számára is szemet szúró az a két fajta kommunikáció amely a Bozsikosok részéről történik.

Egyik oldalról úgy állítják be a programot, mint a magyar futball kitörési pontja, ahol ugrásszerű fejlődés érhető el, a másik oldalról meg úgy, mint egy tömegsport programot, amin max a létszámot lehet számon kérni, de a minőséget nem.

Az, hogy a fentiek mellé a Bozsik program még szereptévesztésbe esik, az már a non plus ultra.

Az Edzőképző szakmai mentorálásával induló program önálló életre kelt és úgy gondolja, hogy neki kellene irányítani a szakmát. Idézet a Bozsik program facebook oldaláról:

A horvát futballnak is van kijelölt útja, viszont épp ideje a magyar foci útját is meghatározni.
Célunk pontosan azt volt, hogy ne egy külföldi utat hozzunk Magyarországra, hanem mi alkossuk meg az irányt.

Mit korábbi cikkeinkben levezettük és külföldi példákat is mutattunk be, a helyes szakmai irány a kultúrateremtés, a tudás rendszerbe integrálása és nem különböző gyakorlatrendszerek (FUNINO) bevezetése, valamint edzéseszközök (Exterlights, Teqball) vásárlása (mégis ezt tették, de komunkáció ismét ötös itt is), mert amint látjuk, a minőségi játékosképzés nem ezen múlik, hanem az edző szaktudásának a függvénye.

Most fordítsunk a dolgok menetén.

A Bozsikosok minden költségvetési évben újabb és újabb projektet vetnek be, hogy MLSZ forráshoz jussanak. Ebben az edzőképzés nem volt elég aktív. Így az Edzőképző az egyik felelőse vagy azok, akik ezt engedték vagy támogatták, a Bozsikosok szakmai térnyerése bekövetkezzen. Sőt odáig jutottunk, hogy a Bozsikosok nemhogy már nem az edzőképző mentoráltjai, hanem az MLSZ-en belül szakmai ellenfelei lettek. Így következhetett be az a magyar labdarúgásban, hogy a farka elkezdte csóválni a kutyát. Igaz nekem a kutyával is vannak gondjaim, de a farok az mindig csak farok marad. Legalább oda el kellene jutni, hogy mindenki megtalálja a helyét. Mert ahol a labdarúgás érdeke, jövője a tét. Ott az „erősebb kutya…” elve nem léphet életbe. Csak az értelmesebb és hozzáértőbb.