A magyar futball állatorvosi lova: a Bozsik program. Első rész. (9. rész)


Az alábbiakban a magyar futball szent tehenét, a Bozsik programot és annak hatásait fogjuk értékelni.

Hogy miért a magyar futball állatorvosi lova a Bozsik program?

Azért, mert a magyar futball minden ellentmondása megtalálható benne. Ahol felelősség nincs, számonkérés nincs. Ahol úgy változtatnak szervezeti célt, hogy senki sem hagyta jóvá. Ahol szereptévesztésbe esnek a vezetők, miszerint a szakmát akarják diktálni, miközben nekik kéne kiszolgálni a szakmai elvárásokat.

És miért a magyar futball szent tehene? 

Azért, mert oly annyira kőbe vésett a léte, hogy mára egy megmozdíthatatlan bástyája lett a magyar futballnak.  Egy olyan bástyája, amely pontosan a fejlődés ellen hat.

Mottó:

„Soha ne engedd, hogy olyan emberek mondják meg merre menj, akik még nem indultak sehova.”

Előzetes tudnivalók 1.:

A Bozsik program jelenleg két részből áll:

  1. Egyesületi program
  2. Intézményi program

Maga a Bozsik program, egyesületi és intézményi programja, jelenleg az MLSZ grassroots program részét képezi.

Előzetes tudnivalók 2.:

A Bozsik program 2002 környékén indult. Indulásakor kevés gyermeklabdarúgó volt, az egyesületek éppen hogy csak vegetáltak, a túlélésért küzdöttek. A futballkultúra kihalt, a játékosképzés területén mindenki azt csinált, amit akart. Az 1997-ben indult UEFA edzőképzés még nem produkált kellő mennyiségű edzőt, hogy mindenhol egységes képzés valósuljon meg. Vi. ekkor mentsvárként indult a program, amelytől a magyar futball felzárkózását vélték megoldani.

Eredeti Bozsik célok:

Maga a program egy  téves hipotézisre épült. Miszerint “100 ezer labdarúgóra jut egy nemzetközi klasszis játékos”. (by Mezey/UEFA) 

Nosza rajta, akkor tömegesítsünk!

Ahol semmit sem kell csinálnunk, lesznek játékosegyéniségeink, mert a nagy számok törvénye értelmében ki kell termelődnie valakinek, aki majd húzza a magyar futballt előre.

Mezey György a program indulásakor, 5 évben vizionálta a hatásait:

“…ez a program varázsütésre nem fogja megváltoztatni a magyar futballt, és legalább öt év kell ahhoz, hogy megmutatkozzanak az új szellemiség eredményei.” (Mezey 2002)

Az új MLSZ 2011-ben – noha a program 9 éves működése alatt, szemmel láthatóan nem termelt ki még nemzetközi klasszist -, a friss stratégiai programjában “Út Európa élvonalába – Tehetségkutató program” című rész projektjében, kulcselemként számol a Bozsik programmal, amelytől azt várta, hogy megoldja felzárkózásunkat.

Ekkor magát a programot még “kiválasztási és képzési rendszerként” aposztrofálták.

1. ábra: Út Európa élvonalába. Az eredeti Bozsik program, mint kiválasztási és képzési rendszer

Sőt!

A 2009-es u20-as VB bronzérmet a Bozsikosok kimondottan maguknak tulajdonították, ezzel is erősítve a hitet és elkötelezettséget a program irányába.

Amikor az MLSZ 2015-ben értékelte eredeti Stratégiai programját, akkor még mindig az eredeti célt várta volna el a Bozsik programtól. Miszerint a tömegesítés és az eredményesség kéz a kézben járjon. (Lásd 2. ábra)

Mai Bozsik célok:

A Bozsik program szemmel láthatóan eredményt nem produkált kb. 17 éves működése során.

Nemhogy Európa élvonalának közelébe nem jutottunk, még a középmezőnyhöz való tartozás is nehézségekbe ütközik. Hatástalansága okán, még nemzetközi szintű játékost sem adott a magyar futballnak.

Ilyenkor mit tesz egy szervezet, hogy saját létének jogosultságát demonstrálja?

Új célt alkot.

Nem tudni mikor, de a Bozsik program szépen, csendben benavigált a grassroots programba.

Az új – nem deklarált – cél: 

  • A tömegesítés, amely változatlanul fennáll. Azonban ettől már  eredményt nem, hanem magának a grassroots filozófiának a megvalósítását várják. Miszerint:
  1. A labdarúgás mindenkié
  2. Mindenki, aki focizni akar tehesse azt a saját igényei, képességei és ambíciói szerint.
  3. Diszkriminációtól mentesen, tekintet nélkül fajra, vallásra, nemre és társadalmi helyzetre.

Értsd: az eredeti “kiválasztási és képzési programból” csináltak egy “happy day” programot, ahol egy cél van. Mindenki érezze jól magát!

Miközben a grassrootsnak az eredményesség szolgálata is feladata lenne,  legalábbis az MLSZ jóváhagyott stratégiai programja szerint.

2. ábra. Az MLSZ módosított stratégiai programjában dokumentált összefüggésrendszer.  Tömegesítés és eredményesség kéz a kézben jár.

Igaz, hogy erről a grassrootsosok nem tudnak, mert senki sem mondta nekik.

Azonban ettől a legyengített stratégia céltól, már megbukni – mint szervezet -, nem lehet. Felelősség nincs, számonkérés nincs. Mert a statisztikai adatok mindig bizonyítani fogják, hogy a létszám nő. És ha a létszám nő, akkor már jól dolgoztunk.

Az, hogy a magyar futball egy métert sem lép előre, az senkit sem zavar.

Ami viszont bosszantó, hogy az MLSZ, még a saját maga által megalkotott stratégiai programot sem tudja végig vinni. Mert az egyesületi Bozsik program eredeti és módosított, – stratégiai programban lefektetett célja is -, az eredményesség fokozása volt és nem a boldog gyerekkor kialakítása. 

Folyt.köv.

 

You May Also Like

Cikkajánló. Olvass bele!
Miért retek a magyar futball? 8. rész
Close