A mélységből jövő kontratámadás levédekezésére mutatunk be egy jelenetet, ami Chelsea-Newcastle meccsen játszódott le.
A mélységből jövő kontra esetén az utolsó védő(k)nek van idejük érzékelni a kontra veszélyes-ségét, így elegendő idejük van eldönteni, hogy
- kitámadjanak-e a labdás játékosra, vagy
- behátráljanak a saját kapujuk felé, hogy
- lelassítsák a támadást, és
- kitérítsék központi mozgásirányából, ezzel is
- időt nyerve, a visszazárkózó védőknek, ill.
- rossz helyzetbe kényszerítve a támadó csapatot.
Nézzük a jelenetet!
Leírás:
Szögletet rúg a Newcastle (fehér-fekete) csíkos csapata. A beívelt labdát kivágják a védők és a 9-es támadóhoz kerül, aki a védővel a nyakán megtartja a fejéről felpattanó labdát, sőt még le is fordul a védőjéről. Már a labda előre rúgásának pillanatában 3-as védő, biztos ami biztos alapon, visszahúzódik saját térfelére.
Leírás:
A labdát birtokló csapat játékosai villámgyorsan felzárkóznak és 3:1 ellen vezetik a labdát 16-osra behátráló 3-as védőre, miközben négy visszafutó védő igyekszik beérni a támadást.
A labdás játékos a területet védő 3-as mellett elpasszolja a bal oldali támadónak a labdát, aki kapura lő, de ennek a lövésnek a technikai kivitelezését a becsúszó 3-as játékos gátolja, oly annyira, hogy a lövés mellé száll.
Tanulság!
A mélységből jövő kontra esetén a visszahúzódó védő nem garancia egy létszámfölényes támadás levédekezésére, de egy utolsó közbeavatkozási lehetőség kierőszakolására igen. Míg, ha 3-as kitámadott volna középen, akkor a támadók egyedül vihették volna kapura a labdát.
