Barczi, Fórián! Mondjon le!
Hogy miért is?
Az hihetetlen, hogy MLSZ és annak szervezetei a hülyeségben elől járnak.
Miért is mondom ezt?
Lássuk az igaz történeteket a hülyeségről!!!
1970-es évek.
A világ labdarúgásának fejlődése megrekedt. Sok volt a döntetlen, kevés a gól. A meccsek nézhetetlenek voltak.
Mit csinált az MLSZ?
Szabályt alkotott.
„Mostantól kezdve nincs döntetlen. Ha a meccs egálra végződik, akkor 2×15 perces hosszabbítás.”
Elérkezett az osztályozó ideje. Az NB I kiesőjelöltjei az NB II feljutásra aspiráló csapataival játszottak. „A” csapat játszott „B” ellen és „A” a hazai meccsét magabiztosan 2:0-ra megnyerte.
Elérkezett a visszavágó ideje és annak is a 85. perce, amikor is az állás 0:0 volt. A labda az „A” csapatnál volt és gyors támadásvezetéssel bevette a saját kapuját. 1:0-ra vezetett B csapat.
Miért is történt mindez?
„A” csapat a következőképpen gondolkozott.
Ha döntetlen marad az eredmény, akkor 2×15 perces hosszabbítás, ahol akár még 3 gólt is kaphat, és oda a továbbjutás. Így célszerű volt a szabály szellemében gyorsan az ellenfelet vezetéshez juttatni, elkerülve a döntetlen miatti hosszabbítást.
Mi történt a pályán a középkezdés után?
B csapat támadása során „A” csapat védte a saját kapuját, nehogy bekapja a 2. gólt, valamint védte a „B” csapat kapuját, nehogy egyenlítsen az ellenfél, mert akkor hosszabbítás lesz az egál miatt. A dolgot még az is színezte, hogy az egyik kapu előtt volt les, míg a másik előtt nem volt.
Noha az MLSZ alkotta meg a szabályt, – amit „A” csapat kihasznált -, ennek ellenére „A” csapatot megbüntették.
1974-78
Az MLSZ matematikai logikában is az élen járt.
Kutas István MLSZ elnöknek jelentik a magyar szakma elöljárói, hogy a magyar labdarúgó nem állóképes.
Kutas elvtárs megkérdezi az Edzőbizottság vezetőjét, Baróti Lajost.
- Baróti elvtárs! Hogyan lehet mérni az állóképességet?
- Cooper teszttel.
- Nos! Ha a teszttel lehet mérni, akkor azzal lehet fejleszteni is.
Logikus! Nem?
Így került be a 12 perces tartós futás a keddi edzésprogramokba, kötelező jelleggel, ahol a limit minimum 3200 m volt. A Cooper tesztet természetesen az MLSZ ellenőrei a helyszínen kontrollálták.
Történt egyszer, hogy a mindig „renitens” Dalnoki Jenőt akarták csaláson kapni úgy, hogy titokban ellenőrizték a Ferencváros edzését a wc ablakából.
Dalnoki mester persze szimatot fogott és azért, hogy a terhelésnél figyelembe vegye az idősebb játékosok aktuális teherbíró képességét, értelemszerűen kevesebbet futtatta őket, mind távolságban, mind időben.
Hogyan csinálta mindezt?
A játékosokat fél perces időközökkel indította és természetesen ellenkező irányokban. Pár kör után, a kívülállónak totálisan ellenőrizhetetlenné vált az a káosz, ami a futópályán kialakult.
És hogy mi szükség volt az előző történetekre?
Azért, mert fel kellett vezetnem valahogy azt az abnormalitást, amit az MLSZ Edzőképzője jelenleg művel. Olyan kirívóan nagy hülyeséget és baromságot oktat vezérgondolatként, hogy amellett épeszű ember nem tud elmenni.
Miről is van szó?
A labdarúgásban négy fő játékállapot van, ami eddig a TÁMADÁS, a VÉDEKEZÉS, az ÁTMENET VÉDEKEZÉSBŐL – TÁMADÁSBA, ill. az ÁTMENET TÁMADÁSBÓL – VÉDEKEZÉSBE nevet viselte.
megj: több fő játékállapot van még, csak az egyszerűség miatt említettem ezt a négyet.
Ez a játékelméleti megközelítés szinkronban van azon sportágakkal, ahol egyik ponttól, egy másik pontig szervezik a játékot. Ami egyébként logikus is, hiszen így átjárhatókká válnak az edzői gondolatok az egyes sportágak között.
Azonban az edzőképző azért, hogy újítson, az alábbi állapotokat vezette be.
- Labdabirtoklás állapota
- Labdaszerzés állapota
- Átmenet labdabirtoklásból – labdaszerzésbe
- Átmenet labdaszerzésből – labdabirtoklásba.
1. ábra: A labdarúgás fő “játékállapotai”
Azzal nem mondunk nagy újdonságot a szakembereknek, hogy az átmeneteket is oktatni kell. Igen ám, de a 3. pont igencsak félreérthető. Mert ennek oktatására például az alábbi gyakorlat tökéletesen megfelel.
- 5:5 ellen labdatartás 20×20 m-es térben. Pirosnál a labda, átpasszolja a piros társának és a labdát kapó saját társát azonnal letámadja. Miért is? Azért mert a cél: átmenet gyakorlása labdabirtoklásból labdaszerzésbe.
De abszurd esetben azt is lehet, hogy egyéni képzés keretén belül oktatjuk majd a labdabirtoklásból való átmenetet labdaszerzésbe, amikor is a játékos önmagától veszi el a labdát. Amellyel egy új labdaszerző technikát alkottunk meg az MLSZ Edzőképző segedelmével.
Nesze neked Nyugat Európa! Ezt kapd ki!
Nooormááális!
Remélem érzékeli az olvasó, azt a ritka nagy baromságot, amit az edzőképző szakemberei játékelméleti vonalon megalkottak.
És az a vicc, hogy ez nem vicc.
Ti. a magyar labdarúgó fifikás játékos. A gyakorlatok kiadásánál első gondolata, hogyan ölje meg az edzésgyakorlatot, pusztán azért, hogy a poénja miatt jól érezze magát. Vi. ha az edző úgy vezeti fel a gyakorlatot, hogy
- Srácok! A mostani gyakorlat célja, átmenet oktatása labdabirtoklásból, labdaszerzésbe!
biztos lehet benne, hogy a játékos mindent meg fog tenni azért, hogy az edzői utasításnak megfeleljen, ugyanakkor a gyakorlatot tökéletesen elrontsa.
Mondok erre egy példát.
2002 UEFA B edzőképzés
A gyakorlati foglakozást Mezey György vezeti. 30 fok, tikkasztó meleg.
Egymás elleni játék van 8:8 ellen, két kapura. Az iram gyenge, a játékosok nem mozognak, a játék nézhetetlen.
Mezey a sípjába fúj és odarendeli magához a játékosokat. Diadalittasan teszi fel a kérdést, mint aki valami világmegváltó problémát fedezett fel és amire egyedüliként tudja a választ.
- Kedves Kollégák! Mit csinál az edző, ha a gyakorlat nem éri el a célját?
Természetesen mindenki hallgatott, mint nyúl a fűben, mert az interakció abban az időben nem volt szokás a képzések során.
- Nos? Senkinek nincs ötlete? Akkor megmondom a választ. Az edző ilyenkor szabályt alkot, hogy elérje a kitűzött edzéscélt. Mostantól kezdve, minden átadás után kötelező sprintelni.
Mezey úgy gondolta, hogy ettől az utasítástól majd mozgalmasabb lesz a játék. Tekintettel arra, hogy a játékosok nagy részének fogalma sem volt a helyes támogató játékról, ezért átadás után a kívülálló csak azt látta, hogy összefüggéstelenül rohangáló játékosok vannak a pályán, akik a játékeseményektől függetlenül sprintelnek egyet valahová, valamerre, valamilyen irányban, valamilyen hosszon.
Térjünk vissza az Edzőképző (Fórián Zsolt igazgató) játékelméleti sületlenségeire.
- Fórián és az őt kinevező Barczi esetében látható, hogy milyen problémát okoz az, ha valakit odatesznek egy pozícióba és nincs meg a megfelelő tudása ahhoz, hogy rendezett elvek mentén létrehozott szakanyagot alkosson meg.
- Fórián és az őt kinevező Barczi esetében látható az, hogy milyen következményekkel jár, ha a megalkotott szakanyagot nem lektoráltatják arra hivatott, kompetens személyekkel.
- Fórián és az őt kinevező Barczi esetében látható az, ha valaki nem tulajdonít semmi jelentőséget az alapfogalmaknak, összekeveri a szezont, a fazonnal. Minek következtében óriási hülyeségek jönnek létre.
- Az edzőképző esetében látható az, hogy milyen ökörségek látnak napvilágot akkor, ha maga a szervezet futballfélműveltekből áll. Lásd Pári Sándor életművét, aki megalkotta a legjobban úszó labdarúgó képzési koncepcióját, ahol 3 évi labdarúgó képzés alatt 1 évet úszatod a játékost.
2. ábra: Pári Sándor UEFA oktató életműve
Úgy gondolom, hogy labdarúgásunk olyan nihilben és szellemi mélységben van, hogy illendő megnevezni azon szakembereket, akik az MLSZ-nél vannak és arra képtelenek, hogy olyan szakanyagot adjanak ki, amivel ha nem is fejlődik a magyar futball, de legalább nem ártanak neki.Az alábbi felsorolás természetesen hiányos, mert az MLSZ a saját weboldalán csak a vezetőket tünteti fel és a végeken dolgozó fő károkozókat, a beosztottakat nem. Így sűrűn elnézést kérek azon károkozóktól, akik kimaradtak ebből a felsorolásból.
- Barczi Róbert Sportigazgató
- Sontra Tamás Felnőttképzési Igazgató
- Fórián Zsolt Edzőképző Igazgató
- Sárkozi István oktató
- Pári Sándor oktató
- Gáncsos András oktató
- Czóbel Levente oktató
- Turzó József oktató
- Schuth Gábor oktató
- Kiss László, Gellei Imre, Dunai II Antal, Róth Antal, Nyilasi Tibor ill. a szakmai bizottság, valamint az up válogatottak edzői és segítői.
A szörnyű az, hogy mindezen fenti baromságok nem szúrtak szemet senkinek.
Gratulálunk!
És hogy valami tanulsággal is szolgáljak az MLSZ szakembereinek.
1) A támadás FELTÉTELE a labdabirtoklás, míg a védekezés feltétele az ellenfél labdabirtoklása. A labdabirtoklás egy semleges, játékcél nélküli állapot.
2) A védekezésszervezés 4. számú JÁTÉKFELADATA a labdaszerzés.
Vagyis Fórián és IQ bajnok sleppje, a támadás feltételéből és a védekezésszervezés 4. játékfeladatából csinált fő játékállapotot, ahonnan levezetik sérült gondolataikat.
Ez kb. olyan, amikor gépkocsi kormányának a helyére a gumiabroncsot teszem, és a kerekek helyére meg a kormányt, hivatkozva arra, hogy mindegyik kör alakú, ill. az ülés helyére meg egy WC csészét, mert végül is azon is ülni kell.
Egy valami tökéletesen biztos.
A Fórián – Barczi – féle szellemi projektből sem futballértelmiségi réteg, sem kultúrateremtés, sem magyar futball nem lesz. Ellenben tele leszünk futballbutákkal, Pelikánokkal, mert lassan már a futballfélműveltek is kifogynak a rendszerből.
Tehát ide jutottunk, ami nem a véletlen számlájára írható, mert ezen a linken elérhető MLSZ videóban, folyamatában többször is az 1. ábrán mutatott kép és szöveg jelenik meg, illetve a most kiadott tankönyvekben is folyamatosan erre hivatkoznak. Látható, hogy egy elhibázott elmélet szerint, akarják edzőink tudását még mélyebbre lökni.
Aki ezt „megalkotta”, illetve akik „megalkották” azok teljes hozzá nem értést mutatnak, pontosabban alkalmatlanságot erre a feladatra, hiszen nincs meg az az átfogó képük, ami alkalmassá tenné őket szakanyag előállítására. Természetesen, akik odatették az ilyen szakmai tudással rendelkező edzőképzőket, most nekik is el kell számolni a lelkiismeretükkel.
De a legnagyobb baj, hogy ezen „hozzáértésük” után az edzők előtt a hitelüket teljesen elveszítették, márpedig így hogyan és mit akarnak oktatni, illetve bevasalni az edzőkön?
Ki hisz majd nekik?
Ha Japánban 2 percet késik a vonat, akkor lemond a közlekedési miniszter. Itt ettől sokkal nagyobb a baj, mert ha a két év alatt ennyit és ekkora baromságokat tudtak összehozni a labdarúgásunk felelősei, akkor mi történik, ha ezt tovább folytatják.
Ez a vonat sajnos már elment!
Remélem a T. Olvasó számára a cikk elolvasása után, immáron triviális tézis, hogy Barczi Róbert és Fórián Zsolt a magyar futball érdekében, mondjon le!
És vigyék magukkal fegyverhordozóikat is!
