A tudás hatalom, a nemtudás, borzalom (1.rész) 14.rész


Mottó:

Egy futballnemzet ereje, a kiművelt szakemberfők sokaságában rejlik. (by Széchenyi-Puskás)

Jelen cikk a tudásért jött létre.

A tudás mellet kampányol, azért a tudásért, ami sorrendben a legutolsó helyen van a magyar futballban.

Jelenleg ott tartunk, hogy még az adminisztrátor és a takarítónő is magasabban van a futballhierarchiában, mint a tudás. Amíg egy játékost menedzselnek, amíg egy klub mellett lobbiznak, a tudás mellett senki sem kampányol.

Ma a fociban ott tartunk, – hála a dilettánsok túlsúlyának -, hogy azon kell vitatkozni, tanulni kellene, mert a rendszerből a tudás hiányzik. Ám ez a magától értetődő felvetés, hogy minden a szürke állománytól függ, nem tud áttörni sem az edzői társadalmon, sem az MLSZ vezetésén, sem a Szakmai Bizottságon. Nálunk a labdarúgás egy olyan szegmense az életnek, ahol Pelikán Józsefek azok, akik megmondják szakmai vonalon, merre van az előre. Ahol futballfélműveltek beszélnek a tanulás fontosságáról, miközben ők maguk sohasem tanultak. Ahol nincs futballértelmiségi réteg, ahol még arra is képtelenek a Pelikán Józsefek, hogy leüljenek beszélni azokkal, akiknek legalább van futballgondolatuk.

1.ábra: Pelikán József a jóindulatú, de kevés tudással bíró ember, aki éppen saját gondolkodási rendszerének foglya.

“Én kérem, (futball)ideológiailag nem vagyok elég képzett!”

Ma ott tartunk a labdarúgásban, hogy a 2020-25 közötti stratégiai programot olyan emberek alkotják meg, akiknek még szakkönyv sem volt a kezükben. Akiknek fogalmuk sincs, hogy mi a játékelméleti különbség,

  • a Coerver metod,
  • a módosított Coerver metod,
  • a Funino,
  • a Smartfootball,
  • a Sisino,
  • a folyamatmodellezett labdarúgó képzés,
  • a különböző karakteres futballkultúrák képzési rendszere között. 

Arról nem is beszélve, hogy ha és amennyiben tudnák a fenti képzési rendszerek között mi a különbség, akkor még mindig illeszteni kellene, az adott képzési rendszert, ahhoz a futballvízióhoz, aminek a megalkotására 2011 óta képtelen a mostani MLSZ, ill. 1970 óta képtelen a mindig aktuális  MLSZ.

Mert legalább önmagunkkal legyünk őszinték!!

1970 óta a szövetség, mindig lefelé navigálja a futballunkat.

Igekötőt kéne végre már cserélni! A “le”-t, ki kéne cserélni “fel”-re!

Ehelyett mi történik?

Egyszerűen átvihető üzeneteket, közhelyeket, lózungokat gyártunk saját önigazolásunkra, hogy miért ne tanuljunk?

Nézzünk ilyen bölcseleteket:

  • Tanulni? Hagyjad már! Nem azon múlik! Vagy van a gyereknek labdaérzéke, vagy nincs.
  • Könyvből még senki sem tanult meg focizni.
  • A futballra születni kell, az nem tanítható.
  • Szarból nem lehet várat építeni.
  • Ezek olyan falábúak, hogy én már nem tudok mit kezdeni velük.
  • Úgy meghajtom őket, hogy szakadjon le róluk a gatya. Mert ha már focizni nem tudnak, legalább futni tudjanak.

Ezzel a kör bezárult.

Tanulni nem kell, játékost képezni nem kell. Az édeskevés, hogy valaha, valamikor, valaki futballista volt.

Más műfaj a futballtudás, más a futball oktathatóvá tétele – a futball lemodellezése, ill. más az a képesség, hogy valaki hatékonyan át is tudja adni a tudását, a játékosnak ill. a csapatnak. Lsd. Egervári és Dárdai esetét. Egervári 3 évig nem tudott kialakítani a válogatottnál egy alapjátékot, míg Dárdai mindezt megoldotta 1 hét alatt.

Ma a futballban a dilettantizmus minden szinten tort ül.

A tudásnak semmilyen szinten sincs létjogosultsága a rendszerben.

Kereki Zoltán válogatott labdarúgó mondta egyszer:

  • Ha és amennyiben önmagunk munkáját úgy megszerveznénk, mint a polgári életben, már akkor 50 %-kal jobb lenne a futballunk.

Nem tudni miért, de ha labdarúgásról van szó, akkor mindenki, aki a polgári életben jól gondolkodik, a futball esetén, azonnal megváltozik.

  • Lásd Demján Sándor, Muszbek Mihály Profi Liga kísérletét, ahol nem sikerült rendbe tenni a magyar futballt.
  • Lásd a mostani MLSZ-t, akinek 10 év alatt nem sikerült áttörést elérnie.

A tudással nem kellene mást csinálni a futballban sem, csak ugyanazt, mint a polgári életben.

A tudást, mint terméket kezelni, mint erőforrást MENEDZSELNI. Lásd a Paks Zrt SZMSZ-t, ahol az igazgató feladatkörének része a SZAKMAI TUDÁSMENEDZSMENT.

Kérdem én:

  • A labdarúgásban a tudás miért nem fontos?
  • Miért nincs Tudásmenedzsment csoport az MLSZ-nél?
  • Miért nincs a MLSZ SZMSZ-ében tudással kapcsolatos feladatköri és hatásköri leírás?

1. ábra: Részlet a Paks II.Zrt SZMSZ-ből, az igazgató feladat és hatásköre a tudás frontján.

A futballgondolkodásunknak pedig szintén ugyanolyannak kéne lennie, mint a hétköznapi életben, ahol a “józan, paraszti eszünket” használjuk.  Képben, és folyamatban kéne gondolkodni, stílus kiinduló ponttal. Semmi sem indokolja, hogy a futballban másképp gondolkozzunk, mégis megtesszük.

Nézzük a magyar futball abnormalitásait, amikor a vesztes mindig a TUDÁS, A SZAKMA lesz. 

Miközben csak annyit kéne tenni, ami az egyik területnek jár, az a tudásnak, a szakmának is járjon.

Amit az egyik területnek megadunk, azt a szakmának, a tudásnak is adjuk meg.

  • Az edzőknek nincs szakmai netes felületük, de az adminisztrációnak van IFA rendszere.
  • Az edzőknek nincs szakkönyvük, de az adminisztrációnak van 800 oldalas felhasználói kézikönyve.
  • A szövetség 5 m Ft támogatást ad a Magyar Sportújságíró Szövetségnek pályázati alapra, de a labdarúgó szakíróknak nem ír ki az MLSZ pályázatot szakkönyv kiadásra.
  • Az MLSZ támogat az iparágon semmit sem segítő könyvkiadásokat, de nem támogat szakkönyv kiadásokat.

2.ábra: MLSZ által támogatott, futballt népszerűsítő kiadvány

  • A szakszövetség és igazgatóságaik vásárolnak Pajtást, Dörmögő Dömötört, de nem vásárolnak szakkönyvet, szakújságot.
  • A Szakmai Bizottságban mindenki benne van, csak a szakmát vezető igazgató nincs benne.
  • Az MLSZ Elnökségben mindenki benne van, csak éppen a szakmát kőkeményen képviselő szakember nincs benne.
  • Az MLSZ szervezeti struktúrájának minden elemére van munkatárs, csak éppen a Szakmai Igazgató állás nincs betöltve. 
  • Az OTP támogat egyetemet, kutatás, fejlesztés, innováció területén, az MLSZ nem támogat kutatást, fejlesztést, innovációt a szakma területén.
  • Az OTP-ben fontos a pénzügyi kultúra és a pénzügyi tudatosság fejlesztése, a magyar fociban nem fontos a futballkultúra és a futballtudás fejlesztése.
  • Az OTP-nek van Fenntarthatósági projektje, a labdarúgásnak nincs Fenntarthatósági projektje.

3. ábra: Részlet az OTP weblapjáról. A Fenntarthatóság projekt, a Pénzügyi kultúra fejlesztése, és a Pénzügyi tudatosság menüpont

  • Az OTP támogatja a Hagyományőrzést, az értékteremtést, és a tudásátadást, az MLSZ nem támogatja a Hagyományőrzést, az értékteremtést és a tudásátadást.

4.ábra: Részlet az OTP weblapjáról. Hagyományőrzés és értéktámogatás projekt

  • Az OTP támogatja a pénzügyi kultúrát segítő kerekasztal beszélgetéseket, de az MLSZ nem támogatja a futballgondolkodók kerekasztal beszélgetéseit.

5.ábra: Részlet az OTP weblapjáról. Kerekasztal beszélgetés a pénzügyi tudatosságról

  • Az OTP felismeri, hogy múlt nélkül nincs jövő, mert az kéz a kézben jár, de az MLSZ nem ismeri fel, hogy a múlt és a jövő kéz a kézben jár. Máshogy fogalmazva nem ismeri fel, hogy a múltra épített futballstratégiával lehet a jövőt felépíteni.

6.ábra: Részlet az OTP weblapjáról. A múlt és jövő, a hagyományőrzés és az értékteremtés a lényeg a stratégiai program elkészítésénél és nem a jelen és a jövő. Értsd: múltra adaptált stratégiai programot kéne készíteni és nem jelenre adaptáltat. Nem azt kéne kutatni, hogy mitől jó nyugat-Európa futballja (jelen), hanem azt, hogy mitől volt sikeres hajdanában a magyar futball (múlt)? Mert a nyugat majmolása eddig sohasem vezetett sikerre. Lásd az angol, a német, a holland képzési rendszerek sikertelen adaptálását 1970 óta.

Látható, hogy ha és amennyiben a szakma, a tudás csak annyit kapna meg, mint amit más területek megkapnak az MLSZ-től és az OTP-től, akkor gyökeres változást lehetne létrehozni a rendszerben. Az már csak hab lenne a tortán, ha azt a prioritást is megkapná a tudás, mint a Paks Zrt-nél.

Mert az igaz, hogy a magyar futballt, a szakma, a tudáshiány züllesztette le.

De ez fordítva is igaz.

Csak a szakma, a tudás az, ami  kirángathatja a bajból a magyar futballt. Nem az elnökség, nem az adminisztráció, nem a pénz, hanem a gondolat. 

Mert a gondolat korlátlanul osztható és nincs maradéka! (by Dénes Tamás), míg a pénz esetében ez nem áll fenn!

Mindezekből következik, hogy a futball legfontosabb fejlesztési területe a szürke állomány, a szaktudás. A futball legfontosabb szegmense a szaktudást hordozó edző. Pont azé az edzőé, ami semmit sem kap az MLSZ-től.

Pedig a megoldás egyszerű.

Nem kell mást csinálni. Csak pontosan azt, amit tesz a Paks Zrt és az OTP a tudással, ill. az MLSZ, az adminisztráció tudásával.

A megoldás kulcsa a földön hever. Le kéne végre hajolni érte!

Folyt.köv.

You May Also Like

Cikkajánló. Olvass bele!
Kérdezni azért lehet? 13.rész
Close