Az utánpótlásképzés lehetséges megoldása


Írta: Ozoróczi Gábor

Az elmúlt évek Bozsik programban látottak miatt is gondoltam arra, hogy az utánpótlás képzésben reformokra van szükség. Az általam felvázolt tematika egy lehetőség, de úgy gondolom a jelenlegi helyzetben minden ötletet meg kell hallgatni.

Jelenlegi helyzet:

  • Bozsik program,
  • Akadémiai képzés illetve
  • NB-s és megyei egyesületek mindennapi képzése.

Bozsik program: a jelenlegi rendszer kiválóan alkalmas a tömegesítésre. Rengeteg fiú és lány lép pályára hétről-hétre. Talán elmondható, hogy ez az egyetlen pozitív hatása a programnak. Arról nem beszélve, hogy a rendszerben „millió” gyerek van rögzítve hétről hétre, pedig a valóság teljesen mást mutat. Tapasztalatból tudom, hogy felkészületlen (sok esetben végzettség nélküli) edzők ordítoznak a gyerekekkel a szülők pedig úgy „szurkolnak” mintha a gyermekük élete múlna a mérkőzésen. Azt mindenki tudja, hogy ez a két szegmens az utánpótlás kifejezett megrontója. Természetesen itt is van kivétel, csak nagyon kevés. Azt is tapasztaltam, hogy hogyan próbálják a körzetvezetőket adminisztrációs csalásra rávenni annak érdekében, hogy ne legyen az egyesület büntetve.

Akadémia: minden szervezet igyekszik a legtehetségesebb játékosokat magához csalogatni. Ez akár egy természetes folyamat is lehet, de látni kell, hogy az akadémiák kapacitása is véges. Nem tudnak minden tehetséges játékost leigazolni infrastruktúra és személyi feltételek hiányában.

NB-s és megyei egyesületek: a megyei egyesületekben az utánpótlás egy szükséges rossz. Persze vannak kivételek csak Ők vannak kevesebben. Mivel a felnőtt bajnokság kiírásaiban szerepel az adott korosztályos csapat indítása, ezért csak arra figyelnek a „vezetők”, hogy ne vonjanak le pontot az „első” csapattól az esetleges up csapatok ki nem állása miatt. A megyei egyesületeknél tapasztalható, hogy a labdarúgáshoz alkalmatlan vezetők kényük-kedvük szerint játszadoznak edzőkkel, játékosokkal. Nem egy esetben az ilyen vezetők akár a megyei labdarúgás megmondói és emberi sorsok meghatározói.  

Nem akarom tovább taglalni a jelen helyzetet inkább a megoldás egy lehetőségét osztanám meg.

A jövő építőkövei:

  1. képzési alközpontok létrehozása
  2. versenyrendszer átalakítása
  3. óvodai és iskolai program bevezetése
  4. edzői internetes felület 

Képzési alközpontok létrehozása

A jelenlegi TAO adta lehetőség kihasználása mellett az MLSZ-nek kellő forrása lenne a képzési alközpontok létrehozására. Ezekben az alközpontokban 5-19 évesek képzése történne. Minden korosztály tiszta évfolyam lenne. Minden képzési alközpont az előre megfogalmazott képzési metodikát követné. Az ország minden sarkában azonos szakmai munka folyna így újra kialakítva a régi magyar stílust.

Fontos kérdés, hogy a szülők nem lehetnek jelen a mindennapi edzéseken. A mérkőzéseket megtekinthetik, de abban az esetben, ha nem sportszerűen viselkednek, ki kell őket vezettetni a sportlétesítményből.

A képzési alközpontokhoz tartozó kistérségben található településekről lennének a gyerekek beszállítva a mindennapi edzésekre. Az iskolai program ismertetésekor az utazásra is kitérek! Ennek költsége az MLSZ-t terhelné! A versenyeztetési modellt a versenyrendszer átalakítási folyamatleíráskor ismertetem.

Az MLSZ kinevez egy szakmai vezetőt a képzési alközpontok élére (minimum UEFA „A” licenc). A kinevezett vezető felelőssége az adott korosztállyal foglalkozó edzők (minimum UEFA „B”, de legjobb lenne az UEFA „A”) kiválasztása (MLSZ segítséggel). Őket az MLSZ főállású edzőként alkalmazná és így a képzés metodika követhető illetve számon kérhető lenne. A képzési alközpontokban az általános edzőkön kívül kapusedzők, coerver edzők, kinetikai és stabilizációs ismeretekkel rendelkező edzők, koordinációs edzők is dolgoznának. Természetesen orvosok, masszőrök és fizioterapeuták is tartoznának.

Képzési alközpont vezető feladatai:

  • folyamatos kapcsolattartás az MLSZ szakmai vezetésével, korosztályos válogatott edzőivel (heti, havi értekezletek)
  • az edzők szakmai kontrolállása, koordinálása
  • kapcsolattartás a szülőkkel, iskolai vezetőkkel illetve tanárokkal
  • kapcsolattartás az alközponthoz tartozó egyesületekkel
  • kapcsolattartás a többi képzési alközpontok vezetőivel stb.

Edzői feladatok:

  • mindennapi edzések tervezése, megtartása és adminisztrálása az edzői jelentésben (internetes felület, ahol mindent regisztrálni kellene)
  • az iskolai programban lévő iskolákban edzések megtartása
  • tehetségek felkutatása
  • folyamatos képzésben részvétel stb.

Minden megyében a megye területi nagyságától illetve a megyében található akadémiák számától 4-7 darab képzési alközpontot kellene létrehozni.

Példaként két megyét bontok le. Ennek oka, hogy Komárom-Esztergom illetve Győr-Moson-Sopron megyében dolgoztam illetve dolgozom.

Komárom-Esztergom megye:

Tervezett képzési alközpontok:

  • Komárom
  • Tatabánya
  • Dorog
  • Oroszlány

Győr-Moson-Sopron megye:

Tervezett képzési alközpontok:

  • Győr (akadémia)
  • Gyirmót
  • Sopron
  • Mosonmagyaróvár
  • Kapuvár

Felmerülő költségek:

Természetesen ennek a rendszernek is vannak költségei. Ide tartoznak az edzői bérek, utaztatási költségek, felszerelése és egyesületi támogatások stb.

Edzői bérek: mivel az MLSZ alkalmazásában állnának az edzők, így a béreket az MLSZ-nek kellene állnia.

Felszerelés: labdák, edzéseszközök az edzés helyszínéül szolgáló egyesületek feladata lenne.

Utazási költségek: MLSZ és az egyesületek közösen.

Egyesületi támogatások:

  • Megyei osztályban lévő csapatok éves szinten 10 millió Ft.
  • NB2-3-as osztályokban lévő csapatok éves szinten: 20 millió Ft.
  • NB1-es osztályban lévő csapatok éves szinten: 30 millió Ft.

Ezt egy kiindulási alapnak vázoltam fel!

A versenyrendszer átalakítása

Jelen pillanatban az U13-as korosztálynak nincsen bajnoki rendszere csak a Bozsik program. Több egyesület a csapatokat benevezi a megyei vagy NB-s U14-es bajnokságokban. Mind a három területen más-más pálya és labdaméretekkel találkoznak a játékosok. Saját csapatom is ilyen körülmények között szerepel.

Bozsik programban a félpályán keresztbe 5-5 méterrel leszűkítve szélességben 4-es méretű labdával folynak a mérkőzések, míg a megyei bajnokságban a két 16-os között 5-ös méretű labdával. Szerencsére a létszám mind a két pályán azonos. Persze ettől nem egyszerű minden héten átállni a pálya és a labda méret adta különbségek miatt.

A javasolt versenyrendszer a következő:

  • 3 megye (területi elosztás) alközponti válogatottjai versenyeznek hétről hétre a 13 éves kortól kezdve
  • 1-es csoport: Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye.
  • 2-es csoport: Somogy, Tolna és Baranya megye.
  • 3-as csoport: Komárom-Esztergom, Fejér, és Veszprém megye.
  • 4-es csoport: Budapest
  • 5-ös csoport: Pest, Nógrád és Heves megye.
  • 6-os csoport: Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megye.
  • 7-es csoport: Borsod-Abaúj-Zeplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megye.
  • az akadémiák is itt indítanák a csapataikat.
  • a csoportok győztesei a bajnokság végén egy országos megmérettetés keretein belül Telkiben találkoznának.
  • a megyei és NB-s versenykiírásoknál nem lenne kötelező az up csapatok indítása.
  • természetesen a megyei bajnokságokban induló egyesületek indíthatnak saját up bajnokságokat az adott igazgatóságok felügyelete alatt.

Az előnyökről:

  • egységes bajnoki kiírás,
  • azonos képességű csapatok,
  • jelentős utazási költség megtakarítás,
  • könnyebben követhető teljesítmények,
  • gyorsabb fejlődési lehetőség játékosoknak és az edzőknek egyaránt.

Az 5 és 12-éves korosztályok a megyén belüli képzési alközpontok közötti versenyeken vennének részt.

Óvodai és iskolai program

Az általános iskolai rendszerű labdarúgó képzés egyik legnagyobb előnye, az átjárhatóság és a folyamatos jelenlét mind a tanítás terén, mind a labdarúgó képzés folyamatában.

A képzés céljai:

  •     a fiatalok szellemi-, mentális-, morális-, valamint fizikális fejlesztése;
  •     a kerületi-, és körzeti (országos) bajnokságok megszervezése a 6-14 éves korosztályok számára;
  •     a 10 év alatti korosztályos csapatok számára sportfesztiválok megszervezése;
  •     tanácsadói-, és támogatói tevékenység;

Továbbá cél a kevésbé tehetséges gyerekek ösztönzése a mindennapi sportolásra, az egészséges életmódra szoktatásra.

Az iskolákban folyó szakmai munkát minőségi összhangba hozni a képzési alközpontokban, akadémiákon zajló szakmai munkával, ezzel előzve meg a korai lemorzsolódást.

Fontos annak biztosítása, hogy a kevésbé tehetséges gyerekek „megmaradjanak” az iskolai futball számára, és nyitottak maradjanak a testnevelők arra, hogy a tehetséges gyerekeket egyesületek felé irányítsák.

Edzői internetes felület

A Bozsik programban használt felület alapjai megfelelnek a képzési alközpontokban használatos edzői rögzítéseknek.

Minden játékosról kell készíteni egy adatbankot, amiben a személyes adatokon kívül nemcsak az antropometriai hanem a teljesítmény illetve a felmérési adatok is szerepelnének. Továbbá el kell készíteni a személyes fejlődési görbéjét a játékosoknak. Ennek alapján is nyomon lehet és kell is követni a bekövetkezett pozitív vagy negatív változásokat!

A felület kezelése az edzők illetve a képzési alközpont vezetők feladata. A szülőknek digitális napló elve alapján a gyermekükről készült értékeléshez férhetnek hozzá.

Természetesen a csapat programja is nyomon követhető lenne a szülőknek ezen a felületen.

 

 

 

 

 

 

You May Also Like

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Enter the text from the image below
 

Cikkajánló. Olvass bele!
Új cikk jelent meg Ferenczi Attilával a hatharom.com-on
Close