BLÖFFKIRÁLYOK A MAGYAR FUTBALLBAN

Smartfootball edzőképzést szervezett az MTK a Dunamenti Iskolával (Gödöllő) karöltve. A két napos kurzust a Katalán Labdarúgó Szövetség edzőképző instruktora tartotta. Saját szubjektív benyomásaim a tanfolyamról.

A magyar futballban jelenleg – számításaim szerint -, több mint 20 fajta képzési módszertan érhető el.

Ezen képzési módszertanok jellemzője, hogy nincs mögöttük eszme. Ha van is egy minimális játékelméleti üzenetük, az is, a nagypályás futballban használhatatlan.

Első lépésként különbséget kell tenni módszertan és módszertan között.

Mert mást jelent az oktatási módszertan, ami a TUDÁS ÁTADÁS eszköze és mást jelent a képzési módszertan, ami a TUDÁS FEJLESZTÉS eszköze.

Ebből kifolyólag a Smartfootball, oktatási módszertan kategóriába sorolható, míg a Coerver, a Funinho, a Sisinho (Döntésképesség a labdarúgásban), Both, Tajti elképzelései a képzési módszertan kategóriába.

Első blöffkirály: Both József

A Smartfootball oktatási módszertana a problémamegoldáson keresztüli oktatásra helyezi a hangsúlyt. Nem a tanterv típusúra, mint ahogy írta Bicskei könyvében, nem a periodizáció típusúra, mint ahogy tanította Szalai, Liszkai, Pári az edzőképzésen.

A csapat, a játékos a meccsen kitermeli a futballproblémát és a heti edzésmunka, ezen futballprobléma kiküszöbölésére épül.

Ezzel az oktatási módszertannal semmi újdonság nem lenne, ha és amennyiben Both és Mezey megértette volna az UEFA 1995-ös ajánlását, ahol Bert van Lingen holland edző anyagában pontosan ezt a fajta képzést vezette le és mutatta be. Azonban, az akkori vezető instruktor Both József mindezt nem értette meg, következésképp nem is lett oktatási tananyag az az oktatási metódus, amire épülnie kellett volna az egésznek. Így megalkotta saját tantervét, amelyet ma elrettentő példaként mutatnak be az UEFA edzőképzésünkön.

Mert, ha és amennyiben elfogadjuk, hogy problémamegoldáson keresztül kellene oktatni a futballt, akkor a csapatjáték-analízis, nem az UEFA A szinten került volna oktatásra (3. oktatási szint), hanem az MLSZ C/D szinten (1. oktatási szint).

https://www.dehir.hu/sport/ot-hat-ev-mulva-kezdodhet-a-magyar-futball-felemelkedese/2013/02/16/

Második blöffkirály: Bozsik program

Ha a futballt a problémamegoldáson keresztül oktatjuk, akkor minden hétvégén szükség van a bajnoki meccsekre, ami létrehozza magát a futballproblémát. Ehhez viszont bajnokságot kéne kiírni az MLSZ-nek és nem Bozsik programot. Amely program több téves hipotézisre épül és amely program lobbiereje megmérgezi a magyar futball fejlődését. Ti. gátja a minőségi munkának.

Nézzük a Bozsik program téves hipotéziseit!

A magot Mezey ültette el, aki az UEFA egyik statisztikai mutatóját vette alapul, hogy 100 000 játékos kell ahhoz, hogy 1 nemzetközi klasszis játékosod legyen. Kiadta a jelszót: Arccal a tömegesítés felé!

Ma több, mint 200 000 igazolt labdarúgó van hazánkban, vi. minimum 2 db nemzetközi klasszisnak kellene lenni válogatott csapatunkban. Azonban egy sincs.

Második kiinduló tézis, hogy az edző és a szülő: hülye.

Ha eredménykényszer van, akkor az edző és a szülő, mint a fába szorult féreg üvölt a vonal, ill. a kerítés mellett. Ezt szerették volna kiküszöbölni Mezeyék, ami maximálisan sikerült. Ez talán a másik eredménye a Bozsik programnak a tömegesítés mellett.

A harmadik kiinduló téves tézis: átvették a FIFA ajánlásait, akinek nem érdeke a minőségi játékos képzés. Neki az érdeke: a tömegesítés. Ezért a FIFA, képzési rendszerét a gyerek pedagógiai fejlődéséből vezette le. Miszerint érezze mindig jól magát. Erre alkották meg azt a fesztivál rendszert, ami a Bozsik program sajátja.

Nos!

Jelentem, Bozsikon mindenki jól érzi magát, csak a rendszer 17 év működés alatt egyetlen nemzetközi klasszist sem adott még a magyar futballnak.

Az már csak hab a tortán, hogy a Bozsik program kiírásait minden évben korrigálják, hasonlóan, mint a szocializmus rossz tüneteit. Ahol minden korrekcióval a korábbi hiba eltűnik, miközben új termelődik. Holott maga az egész kiinduló tézis a hibás. Mert a rendszer csak a mennyiségi termelése alkalmas, a minőségi játékos képzésre alkalmatlan.

A tanulság az, hogy Bothéknak inkább gondolkodó és minőségi edzőket kellett volna képezni és nem közkatonákat, ami maga után vonta volna, az értelmes instrukciót adó edzőt, illetve a Bozsik program nemlétét.

Mert fontosabb volt Bothéknak, hogy a tudást kisajátítsák maguknak, mint a magyar futball fejlesztése.

Harmadik blöffkirály: Tajti József

Tajti József gyermeke, Tajti Mátyás a Barcelona Akadémiára igazolt. Az egész család kiutazott és apuka elkezdte tanulmányozni a spanyol és legfőképp a katalán futballt.

Rengeteg edzésre elment, amely edzésekből az alábbi tapasztalatokat vonta le:

A magyar játékos lassan dönt, a magyar gyakorlatok nem versenyszerűek, a magyarok edzései nem intenzívek, a magyar játékosok mentálisan gyengék.

Fenti hibaegyüttes kiküszöbölésére összeállított egy korosztályos gyakorlatrendszert, ami értelemszerűen az általa felfedett hibák terápiás kezelésére jött létre.

Ezen projekt alapja lett a Kárpát – medencei akadémiák oktatási rendszerének.

Tajti bölcsen járt el, hiszen messziről jött emberként aki volt már spanyol edzéseken, úgy adta el projektjét, mint aki tudja a frankót, miközben jó magyar szokás szerint mindent látott, csak pont a lényeget nem vette észre. (Lásd azon gyakorlatokban gondolkodó magyar edző nyilatkozatát, aki elmondta, hogy ő is tudna Barcelona edzést tartani.)

Azonban a Smartfootbal képzés bemutatása után a napnál is világosabb lett, hogy Tajti pontosan nem értette meg a katalán futballgondolkodást, a spanyol edzések szellemi üzeneteit, hanem azokat a szemmel látható mozgásos jeleket vélte felfedezni, ami pont nem a lényeg.

Az már csak hab a tortán, hogy Tajti kiinduló tézise is téves, miszerint a magyar futballista lassan dönt.

Mert a magyar focista minden ellenkező híresztelés ellenére nem lassan, hanem rosszul dönt.

https://footballinbarcelona.com

Negyedik blöffkirály: Pári Sándor

Pári Sándor vezető instruktor a jelenlegi UEFA edzőképzésünkön.

Ő alkotta meg dr. Tóth Jánossal együtt a “legjobban úszó labdarúgó képzési koncepcióját”, mely oktatási tananyag a TF-n is. Az általuk felvázolt képzés lényege: 3 év képzés alatt, 1 évet kell úszatni a játékost.

Mondja ezt akkor, amikor a Smartfootbal szerint még a bemelegítést is el kell hagyni a futballból, mert egy 12 éves klasszikus képzést feltételezve, 2-3 év edzés a pocsékba megy, ti. a játékos semmi futballspecifikusat nem csinál ezen idő alatt.

dr. Tóth-Pári oktatási metódusa a gyerek biológiai fejlődésből vezeti le képzési rendszerét, vi. polárisan mást néz a labdarúgásból, mint a Smartfootball kiinduló víziója.

Zárszóként megemlíteném a következőt.

2000-ben végeztem el az UEFA B licencet, 2004-ben az UEFA A licencet, illetve volt módom külsősként oktatni az UEFA PRO szinten is (2007 és 2011).

A Smartfootball két napjában sokkal több “értő tudás” volt belesűrítve, mint a fenti kurzusok több száz oktatási órájába.

Viszont a jelenlegi UEFA edzőképzésben van egy döntési mechanizmust fejlesztő irány, tekintettel arra, hogy nemrégen jelent meg Sisa Tibor vezető instruktor “Döntésképesség és kreativitás fejlesztése a labdarúgásban” című könyve. Azonban ne feledjük, amíg Sisa zseniális anyaga döntően képzési módszertan, addig a Samrtfootball oktatási módszertan.

Az meg már egy másik cikk témája lehetne, hogyan tud Pári és Sisa egyszerre és egy időben ugyanazon oktatási intézményben dolgozni (MLSZ Edzőképzés), mikor teljesen mást látnak a futballból. Lásd az általuk írt két könyv tartalmát.

You May Also Like

Cikkajánló. Olvass bele!
Kredites képzés Budapesten
Close