Futballfélműveltekkel előre a magyar fociért! 7. rész


Forrás: https://footballinbarcelona.com/

A magyar futball problémahalmazait tárgyaló sorozatunk 7. részéhez értünk. Mindenkit megnyugtatok, még nincs vége! Mai cikkünkben az emberi butaságról írunk. Arról, amikor a rendszer, dr. Bubó szintű tanításokat termel ki. 

Mottó: A beteget úgy kell kezelni, mintha kezelnénk. (Dr. Bubó után szabadon)

A magyar futball beteg!, immáron 50 éve. 

A betegség okainak eddig nem igazán sikerült utána menni az MLSZ-nek, aki a fő irányítója a labdarúgó folyamatoknak.

Stratégiát kétségtelen, hogy alkotott, azonban ezek

a stratégiák, mindig egy jelenre adaptált diagnózisra épülnek, a múltra adaptált diagnózis helyett.

Nem azt vizsgálják, hogy mitől volt hajdanában jó a magyar futball, hanem rendszeresen azt kutatják, – immáron 50 éve -, mitől jó a világ futballja?

  • Ha azt vizsgáljuk mitől volt jó a magyar futball?, akkor arra a következtetésre jutunk, hogy azért, mert volt egy élő futballkultúra.
  • Ha azt vizsgáljuk, mitől jó a kinti futball, akkor arra a következtetésre jutunk, hogy kint intenzívebbek, gyorsabbak az edzések.  

A téves stratégiai megközelítés okán, a problémákat az edzők mindig a gyakorlatokban, a vezetők meg az átszervezésben látják. 

Így kitermelődik a gyakorlatokban gondolkodó edző, az átszervezésben gondolkodó vezető és  prototípusa.

Az edző megállapítja, hogy kint is ugyanazokat a gyakorlatokat csinálják, mint nálunk, a vezetők meg megállapítják, hogy nálunk is ugyanaz a szervezeti forma működik, mint kint.

És ezzel a dolog bevégeztetett, mert mindenki felmentette magát a felelősség alól. Értsd:

Úgy tettünk, mintha a beteg magyar futballt kezelnénk!

Amely a betegségéből 50 éve nem akar meggyógyulni.

Mottó: „A tudás legnagyobb ellensége nem a tudatlanság, hanem a tudás illúziója” 

Történetünk főszereplője, ifj. Tajti József, aki a magyar futball állatorvosi lova, aki a tudás illúziójával rendelkezik. Akin minden olyan tünet megtalálható, ami a magyar futballt lepusztító futballfélművelteket jellemzi.

Személye annyiban érdekes, hogy az MLSZ Szakmai Bizottsága, akinek 2019. dec. 31.-re egy komplett fejlesztési programot kellene letennie az asztalra, mindenféle nyilvános szakmai vita és versenyeztetés nélkül tette le voksát Tajti víziója mellett. Amelyről jelen cikkünkben bebizonyítjuk, hogy egy téves hipotézisre épül, amelynek már most láthatóak az eredményei és amelyet szó nélkül benyelt a Szakmai Bizottság, tekintettel arra, hogy másfél év alatt, önálló vízió megalkotására képtelen volt.

Értsd:

A futballban tényleg, vak vezet világtalant.

Képtalálat a következőre: „vak vezet világtalant”

Tajtiról tudni kell, hogy ő volt az, aki mintegy 10 éven keresztül oktatta az edzőket, szent hirdetője volt az álló futballgyakorlatoknak, majd most irányt váltva, hirtelen a versenyszerű gyakorlatok misszionáriusa lett. Ami nem változott gondolkodásmódjában az az, hogy változatlanul gyakorlatrendszerekben gondolkodik.

Tajti volt az, aki megalkotója volt a Bozsik programnak, majd hirtelen egyik bírálója lett annak, amit ő alkotott meg.

Nézzük a tényeket! Idézeteink Tajti weblapjáról származnak. (https://footballinbarcelona.com/)

Miért beteg a magyar futball?

  • Ahhoz, hogy előrébb tudjon lépni a magyar futball, először meg kell fogalmazni pontosan, miben van elmaradva a nemzetközi szinttől.

A diagnózis:

  • A magyar futball LASSÚ, a futballisták LASSÚAK.
  • Lassúak gondolkodásban, a döntések meghozatalában, lassúak fejben és végrehajtásban.
  • Ennek nem genetikai okai vannak hiszen valamikor, a magyar labdarúgók voltak gondolkodásban és technikailag is a leggyorsabbak a világon, valamint futógyorsaságban sem vallottak szégyent – ezért ennek egyértelműen képzésbeli okai vannak. Tehát nem jó a képzésünk. (megj: ez igaz)

Mi a terápia? Mi az oktatási cél?:

  • Min kell változtatni? Fel kell gyorsítanunk játékosainkat.
  • A gondolkodás, döntések gyorsasága a központi idegrendszer által meghatározott.
  • Mint ahogyan a végrehajtásé, cselekvésé is idegrendszerileg determinált, a központi és a perifériás idegrendszer által.
  • Az organikus fejlődés törvényszerűségeiből tudjuk, hogy az idegrendszer a korai években fejlődik ugrásszerűen. Vagyis ekkor, az idegrendszer gyors fejlődésének szakaszában tudunk jelentősen hatni a gondolkodás és a cselekvés gyorsaságának fejlesztésére.

Miként kell elérni az oktatási célt?

  • Fel kell gyorsítani a gyerekek gondolkodását és a cselekvéseket.
  • A döntések, mind a végrehajtások sebességét belső kényszerítő erőkkel lehet növelni. 
  • A döntéseket a játékokon keresztül (megj: is) – játékok területen, irányba, mérkőzésjátékok – tudjuk fejleszteni.
  • Felgyorsítani pedig a labdás játékos megtámadásával lehet.  
  • Hozzunk létre minél több döntéshelyzetet az edzéseken ekkor van a legtöbb lehetőségünk a döntések gyorsaságának fejlesztésére.
    Az edzések és mérkőzések során engedjük a játékosainkat dönteni, ne akarjuk a döntési folyamatot kívülről vezérelni.
    Hagyjuk a gyerekeket dönteni és kérdésekkel, a szituációk elemzésével vezessük rá a helyes döntésre. (megj: az az edző fog kérdezni, aki önmaga sem ismeri a futball belső törvényszerűségeit)
  • Hozzunk létre minél több döntéshelyzetet az edzéseken az idegrendszer a korai években fejlődik a legnagyobb mértékben, ekkor van a legtöbb lehetőségünk a döntések gyorsaságának fejlesztésére.

Összegezve Tajti eddig megállapításait:

  • Lassú a gondolkodás, lassú a döntés, lassú a végrehajtás. Lassúak vagyunk fejben. Ezek döntően gyerekkorban fejleszthetők.
  • A gondolkodás, a döntés, a végrehajtás gyorsasága genetikailag nem behatárolt. Kiemelt fejlesztési időszaka a gyerekkor.
  • Döntés gyorsaságának fejlesztése:
  1. Játékkal
  2. Edzésen sok döntési helyzettel
  • Végrehajtás gyorsaságának fejlesztése:

Intenzív, labdaszerző védőmunkával

  • Oktatási módszertan:

„Hagyjuk a játékost dönteni, ne avatkozzunk be kívülről!”

Gondolom, hogy a laikus számára is feltűnik, hogy a Tajti vízió kulcsa a gondolkodás, a döntés témaköre. Az is nyilvánvaló, hogy Tajti keveri ezeket a fogalmakat, máshogy értelmezve, lövése sincs, hogy ezeknek mi a jelentése. De mindezen megállapításom vonatkozik a Szakmai Bizottságra is, akik hitet tettek a Tajti projekt mellett.

Nézzük az kulcsfogalmak jelentését!

Gondolkodás jelentése:

  • Információ feldolgozást és struktúrába rendezést jelent.
  • Ellentétben Tajti felvetésével, az információ feldolgozás sebessége genetikailag adott. Olyan, mint a számítógépnél az órajel. Ezt gyorsítani nem lehet. 
  • Az információ struktúrába rendezése a futballban a “játékolvasást” jelenti, ami viszont nem a gyerekkor kiemelt fejlesztési területe.

Döntés jelentése:

  • Alternatív lehetőségek közötti választás.
  • Ami a futballban azt jelenti, hogy a játékosoknak olyan algoritmust ad az edző az oktatás folyamán, amivel a játékos eligazodik a futballpályán. Ha az algoritmus rövid és funkcionális, akkor felgyorsítom a játékos döntését. Ha az algoritmus hosszú és nem funkcionális, akkor összezavarom a játékos döntését. Lényeges még, hogy minden stílushoz, más-más algoritmus rendelhető. 

Még mielőtt folytatnánk eszmefuttatásunkat, szeretném a futballhoz nem értőkkel közölni, hogy a kinti játékosok nem gyorsabban gondolkodnak és döntenek, mint a magyarok, hanem ők mindig a megoldás irányába néznek fel. Nem kell végigpásztázniuk a látómezőt és kiválasztani a legjobb megoldást, hanem érteni kell a futballt.

Arról a tényről nem is beszélve, ha valaki lassabban dönt és gondolkodik mint az ellenfele, de jó játékolvasása okán ELŐBB HOZ MEG EGY DÖNTÉST, az kompenzálja sebességbeli hátrányát ezzel.

Térjünk vissza eredeti csapásvonalunkra!

Okfejtésünkből három dolog következik:

  1. A gondolkodás sebessége nem fejleszthető, genetikailag behatárolt.
  2. A döntés sebességének a növelése algoritmus és stílusfüggő, vi. bármikor, bármilyen korban, bármilyen szinten hatékonyan fejleszthető.
  3. A fentiek okán a döntés sebességének a növelése, az nem a gyermekkor kiemelt fejlesztési területe. Ráadásul ez a terület elsődlegesen edzői szaktudás kérdése, hiszen az edző gyártja magát az algoritmust, amitől függ maga a döntési sebesség.

Tajti, téves hipotézisére egy komplett képzési rendszert alkotott, melynek minden eleme a gyorsaságról, a sebességről szól. Víziója már gyakorlati megvalósítást nyert, melynek már megvannak az eredményei, amelyet önmaga publikált saját weblapján:

  • A ritmus, az intenzitás már megvan- de ez sokszor átmegy „ész nélküli” rohanásba. Labdabirtokláskor a gyors ritmusra való törekvés abban merül ki, hogy lehajtott fejjel, labdát vezetve sprintelnek a játékosok. Nem követi a gondolkodás, az összjáték sebessége, a játék ritmusát. Ezért sokszor kapkodó lesz a játék, sok labdavesztéssel, majd visszatámadással, és a labda megszerzése után annak újbóli elvesztésével.

Nem kell nagy matematikai logika, hogy észrevegyük az ellentmondást a vízió és annak megvalósult eredménye között.

Vagyis Tajti önmaga leplezi le önmagát, miszerint kitermelte az ész nélkül, leszegett fejjel rohanó, sprintben közlekedő, ritmusváltást kialakítani képtelen, folyamatos labdavesztésben lévő játékos prototípusát.

Kérdezem én.

Hogy működik maga a rendszer?

Kik és milyen alapon kerülnek be egy bizottságba?

Az egy dolog, hogy szakkönyvet nem olvasnak, továbbképzéseken nincsenek jelen. Ha véletlenül ott vannak, akkor meg megértési problémáik vannak.

De az már számon kérhető, hogy miért nem ismerik a magyar futball eszmerendszerét, miért nem ismerik fel a fejlődési trendeket?

De ha még ez sem megy, az már csak elvárható lenne, hogy elolvassák Tajti eszmefuttatásit, amelyre épül maga a vízió és amely mellé testületileg odaállnak.

Itt mellékelném Pillinger Mihály örökbecsű 2002-es megállapítását:

A magyar edzői kar, nemhogy az egyetemes labdarúgáshoz hozzátenni nem tudott, de még a végbement fejlődési tendenciákat sem volt képes követni.

Összegezve megállapíthatjuk, hogy

Tajti létrehozott egy betegséget, majd megjelenik a betegség gyógyítójaként, amelyet egy újabb betegséggel gyógyít!

Kérdem én.

  • Lesz -e valaha, valamikor számonkérés?
  • Meg lesz-e nevezve valaha, valamikor, valaki, hogy kik és milyen kárt okoztak a magyar futballnak?

Mert ma ott tartunk, hogy azok akarják meggyógyítani, akik magát a betegséget létrehozták.

 

 

You May Also Like

Cikkajánló. Olvass bele!
Érdekel itt egyáltalán valakit a magyar futball? 6. rész
Close