Három területvédekezési hiba, három gól. Puskás Akadémia-Honvéd 0-3






Mint korábban már többször leírtam, Olaszországban 1985 környékén Arrigo Sacchi szabadalmaztatott egy új területvédekezési eljárást, amit mi magyarok 2002-es bajnokságban kezdtünk alkalmazni. Itt az úttörő szerepet Henk ten Cate az MTK holland edzője vállalta magára. Vagyis 17 év fáziskéséssel jutott el hozzánk az, amit tőlünk 700 km-re sikeresen alkalmaztak.

A területvédekezés helyes alkalmazása és oktatása az egy külön szakma, művészet, melyet úgy tűnik, nem igazán tud megoldani a magyar NB I-ben dolgozó edzői garnitúra.

Elrettentő példaként elemezzük a Puskás Akadémia – Honvéd 0-3-as mérkőzés góljait, amely mindegyike elkerülhető lett volna, ha és amennyiben értő edzők oktatnák a labdarúgás védekezésre vonatkozó területét.

Azon is el lehetne gondolkozni, hogy azon játékosok, akik alap helyezkedési hibákat követnek el a legmagasabb szinten, mit tanultak edzőiktől az elmúlt 10 évben, amíg eljutottak az NB I-es szintig?

Nézzük az első gólt megelőző szituációt!

pus honv 1

Leírás:

Egy „felpassz-visszapassz” kombináció után Holander elé kerül a labda, ő a beinduló Prosser elé löbböli a labdát, aki a hálóba lő.

Területvédekezési tanulságok:

A területvédekezés oktatásánál első óra, első anyaga a védekező alapállás felvétele. A képen látható, hogy 3-as nem oldalt áll, hogy a beinduló támadóval együtt tudjon indulni az átadás pillanatában, hanem a kapunak háttal, hogy esélye se legyen felvenni a felgyorsult támadó sebességét.

Nézzük a második gólt megelőző szituációt!

pus honv 2

Leírás:

Egy oldalszabadrúgás variáció után a komplett Puskás Akadémia védelme beszalad a saját kapu előterébe. Prosser vezeti keresztbe a labdát, amelyet kapura bombáz. A labda átmegy a védelmen, elakad Youla-ba, aki átvétel után a hálóba lő.

Területvédekezési tanulságok:

A 16-os területe „halálzóna”, amelyet minél előbb, sprintben ki kell üríteni a védelemnek, hogy a támadók ne tudják nyugodtan bejuttatni a labdát erre a területre. A kiürítést, a területszűkítést a lesvonal mozgatásával oldja meg a védelem. A területvédekezés oktatásánál haladó anyag, hogy mikor és meddig kell követni az ellenfél támadóját és mikor kell ellenőrizetlenül hagyni, hogy lesre szaladjon. A fotón látható, hogy ezzel a dilemmával birkózik több védő is. Négyen vannak a 16-oson belül akkor, amikor már rég el kellett volna hagyniuk ezt a területet. A leglassabban reagáló védő a 49-es, aki ha csak 1,5 m-rel előrébb tartózkodik, akkor már Youla lesen nyúlt volna bele a labdába és nem kapnak gólt a semmiből. Mert azért azt töredelmesen bevallhatjuk, hogy a Honvéd nem felépített támadás után lőtte ezt a gólt.

De a Puskás Akadémia védelmének még ez sem volt elég, tovább tudta fokozni dilettantizmusát a harmadik gólnál.

pus honv 3

Leírás:

Kamber szerez labdát a középpályán és labdavezetéssel beindul.

Területvédekezési tanulságok:

A képen látható, hogy a Puskás Akadémia védelme nem rendezett. 49-es, 3-as, 5-ös, 25-ös futásiránya egymással ellentétes. Ellentétes akkor, amikor a labdavesztés utáni első védekezésszervezési feladat a védelem részére, a RENDEZŐDÉS, vi. a rendezett védelmi lánc létrehozása.

A két belső védő, 3-as és 5-ös kitámad, mint Zrínyi, ellenőrizetlen területeket hozva létre maguk mögött. 49-es meg teljesen indokolatlanul bemozog a belső védők vonala mögé. Teszi ezt úgy, hogy távol van tőle a szélen beinduló Honvéd játékos, vi. semmi sem indokolta, hogy mélyen a védelem mögé fusson.

Nézzük a folytatást!

pus honv 4

Leírás:

Kamber felvezeti a labdát és amikor körbevennék őt a védők, kiugratja az ütemben kilépő Vernest. Vernes a labdát kapura vezeti, a labda a támadást továbbkísérő Kamber elé kerül, aki a hálóba lő.

Területvédekezési tanulságok:

A képen látható az eszetlen kitámadás eredménye. Belül ellenőrizetlen területek maradtak a belső védők mögött, amelyet Vernes ki tudott használni beindulásával.

Ugyanakkor az is a kép tanulsága, hogy ha a „veszélytelen területen” visszafutó szélső védő nem fut be, nem lóg be a belső védők vonala mögé, akkor nem hozza létre azt a domború védelmi vonalat, amely területvédekezés során elkerülendő. Ezzel a helytelen mozgásával elősegíti, hogy a pálya közepén, a „veszélyes területen” beinduló támadó úgy tud labdát kapni, hogy nem kerül lesre, a „veszélytelen területen” belógó szélső védő miatt.

Attól a ténytől most vonatkoztassunk el, hogy jelen esetben a labdát kapó Vernes akkor sem lett volna lesen, ha történetesen, 49-es nem fut be a belső védelem mögé.

Nos!

Ilyen a mi NB I-es területvédekezésünk, „magyaros”. Tudunk is róla valamit, meg nem

You May Also Like

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*

Cikkajánló. Olvass bele!
A labdaszelídítés művészete
Close