Hogyan zavarjuk össze a magyar edzőt? 1.


Az 1997-ben hazánkban beindított UEFA edzőképzéstől várta mindenki a csodát, hogy majd most Európa után megyünk és újra visszaszerezzük helyünket a világ labdarúgásának élén.

Az elmúlt 24 év bizonyította, hogy még arra sem voltunk és vagyunk képesek, hogy ami know-how-t átad nekünk az UEFA, azt felismerjük és az edzőképzésünk szolgálatába állítsuk.

Ma ott tartunk, az MLSZ nemhogy egységes irányt mutatna a leendő hallgatóknak és a már végzett edzőknek, hanem központilag zavarja össze őket.

Olyan edzőképző vezetőink vannak évtizedek óta, akik nem rendelkeznek átfogó futballértelmezéssel, zavart fogalomrendszert használnak, ezzel is elősegítve, hogy mélybutaságban tartsák a magyar szakmát, minek következtében nincs futballértelmiségi rétegünk.

Természetesen mindezt nem szándékosan teszik, hanem futball-félműveltségük okán.

Nézzük a játékelméleti előzményeket!

1. tétel:

  • A mérkőzésteljesítmény a játék képében, a játék folyamatában és az eredményben ölt testet.

Nem kell matematikai zseninek lenni, hogy a fenti tételből egyenesen következzék,  minimum 3 darab futballt leíró modellnek kellene lennie az edzőképzésen, amely a következő:

  1. a játék képmodellje
  2. a játék folyamatmodellje
  3. a játék eredménymodellje.

2. tétel:

Filozófiai értelemben a labdarúgást le lehet írni:

  1. szintetizáló – deduktív – funkcionális gondolkodással
  2. analizáló – induktív – nem funkcionális gondolkodással.

Következmény:

A fenti két tételből következik, hogy a labdarúgás leírásának szükséges, de nem elégséges feltétele, min. 4 db játékmodell megalkotása.

  1. szintetizáló – funkcionális labdarúgó játékmodellek
    1. a játék képmodellje
    2. a játék folyamatmodellje
    3. a játék (stratégia) eredménymodellje
  2. analizáló – nem funkcionális labdarúgó játékmodell
    1. a játék összetevő – alkatrészmodellje.

3. tétel:

  • Minden játékmodellt a rá jellemző szakterminológiával írunk le, hiszen mindegyik más – más nézőpontból írja le a futballt.

Következtetés 1:

  • Az egyik típusú gondolkodási rendben definiált alapfogalmi rendszer, nem illeszthető a másikba.Hiszen ahány nézőpont, ahány gondolkodási rend, annyi definíció egy adott alapfogalomra.

Következtetés 2:

  • Az edző a nézőpontjának a változtatásával vált egyik modellből a másikba.
  • Az edző mindig azt a modellt használja a problémahelyzet megoldására, amelyikbe az adott probléma besorolható.

4.tétel:

  • A szintetizáló és az analizáló kategóriába tartozó játékmodellek antagonisztikus ellentétben vannak egymással.

1. ábra: A labdarúgást leíró alap játékmodellek

Az előbb felsorolt 4 db – elméleti síkon megalkotott – játékmodell kidolgozott verzióival egyedül Magyarország rendelkezik a világ labdarúgásában.

Ezt alátámasztja elődeink szellemi üzenete:

  • Kép és folyamat nézőpontú, stílus kiinduló pontú, alakzati játékszervezésű, művészi labdarúgó felfogás.

Ugyanakkor vannak nemzetközi játékelméleti törekvések a kép, a folyamat, a rendszer nézőpontú futball-leírásra is, amelyek közel sem annyira kidolgozottak, mint hazánkban, hiszen adott esetben pongyolák, szakszerűtlen megfogalmazásúak, zavart fogalmúak (Lásd Periodizáció modelljét az 5. ábrán: alapelv – al-alapelv – al-al-alapelv).

Ilyen nemzetközi törekvések a következők:

  • UEFA 1-es futballmegközelítése, amely folyamat nézőpontú holland anyag és nagyon magas szakmai minőséget képvisel.
  • Double Pass 2. futballmegközelítése, amely folyamat nézőpontú, kezdő szakmai szintet képvisel.
  • Double Pass 1. futballmegközelítése, amely kép nézőpontú, amely kapargatja a felszínt, de nem érti a lényeget.
  • Periodizáció futballmegközelítés, amely kép nézőpontú, és primitív szakterminológiai rendszere összezavarja a ma edzőjét.

Ezen csökevényes, kezdetleges futball-leírásokat helyezzük el kiinduló ábránkba!

2. ábra: Különböző futballmegközelítések elhelyezkedése az alap játékmodellekben.

Miután a magyar edzőképző vezetőinek, szakembereinek az elmúlt 20 évben, nem volt meg a kellő áttekintő képességük (kivétel Sisa, lásd futball-leírását “döntés – funkcionális” és “jel – kollektív döntés” nézőpontból), így történt meg az az abszurd futballelképzelés, hogy mindegyik “szakember” egyetlen egy darab futballmegközelítéssel szerette volna leírni a labdarúgást,

  • meghatározhatatlan nézőpontból,
  • meghatározhatatlan gondolkodásmóddal,
  • nézőpontidegen szakterminológiával.

Szó szerint, összekevertek mindent mindennel, nem kompatibilis és nem összeilleszthető dolgokat egymással, és mindegyik szakanyagíró csak annyit rakott bele futball-leírásába, amennyit éppen megértett és felismert belőle.

Nézzük sorba a történelmi eseményeket.

  1. Both – Mezey találkozott elsőként a már majdnem folyamat és rendszerelvű “UEFA 1. – holland” leírással, amelyet összekevert az analizáló futballmegközelítéssel.
  2. Majd jött Bicskei, aki a hangsúlyt a funkcionalitásról áttette a nemfunkcionalitásra, és módosította elődei keverékét.
  3. Időközben az UEFA szakmailag hátralépett és megalkotta sehova sem besorolható UEFA 2. névvel ellátott futballverzióját, amelyet a Szalai – Liszkai kettős összekevert a már eleve zagyvalék analizáló – szintetizáló – “Mezey – Both” – Bicskei mix-szel.
  4. Majd most jött a Fórián – Turzó tandem, akik rátettek még egy lapáttal és megalkották a keverék, kotyvalékát. Az anyagukban megtalálható részelemek formájában a DP1, a DP2, a Periodizáció, a Both – Mezey mix, a Bicskei ötvözet, a Szalai – Liszkai lózungtár, ill. a magyar futballt elsüllyesztő analizáló – TF futball-leírás.

3. ábra: A magyar edzőképző futballkatyvaszai

Azt a bravúrt vitték véghez, hogy az alaphelyzetben funkcionalitásra (szintetizáló gondolkodás) épülő futballgondolkodásukat, nemfunkcionális (analizáló gondolkodás) szakterminológiával próbálják leírni.

Amíg az UEFA 1, a Double Pass és a Peridozáció játékmodellje alaphelyzetben nem is használja a technika, a taktika terminológiát és ezek kombinált borzadványait:

  • technikai – taktikai elvek
  • technikai – taktikai célok
    • technikai – taktikai feladat
      • taktikai alapelv
    • technikai cselekvés
    • taktikai gondolkodás
      • technikai – taktikai gondolkodásmód

addig a Fórián – Turzó párosnak erre a szörnyszülött fogalompárra (te-ta) épül majdminden megállapítása.

Ez kb. olyan próbálkozás, mint amikor az ének-zene jelrendszerével (violinkulcs, hangjegy, kotta) akarom leírni a maghasadást.

Nyilvánvaló, hogy eredendően hamvába holt kísérlet lesz belőle.

A fő probléma mindezzel az, hogy ezen észrevételemet már 7 évvel ezelőtt jeleztem nekik, de nem igazán kívánták befogadni és megérteni a cikk elején írt, világos gondolatvezetésű levezetést. Ahol tisztán látható, hogy milyen típusú, és hány darab egzakt játékmodell szükséges minimálisan ahhoz, hogy az edző átfogó, világos, futballértelmezéssel rendelkezzen.

Természetesen a futballfélművelt edzőképző oktatóknak megvan az azonnali válaszuk, ha nem értenek valamit:

  • A futball inkább gyakorlati sport, mint elméleti. Miután a magyar edző nem elég kvalifikált, ezért mi a gyakorlatban azonnal hasznosítható tudást szeretnénk átadni nekik. – harsogja az Edzőképző.

Amiből egyenesen következik, hogy központilag, intézményesen termeljük újra és újra, a futballbuta, gyakorlatokban gondolkozó és azt nem értő edzőket.

Majd amikor kirúgják az éppen aktuális edzőképző vezetőt sikertelen munkája okán, a kör kezdődik elölről, mert az új edzőképző vezető, újfent arra a megállapításra jut helyzetelemzése okán, hogy fogalmatlan edzők ezreivel van tele a magyar szakma. Azonnal sikert akar elérni, és újfent csak a gyakorlatban azonnal használható tudással szeretné ellátni az edzői társadalmat.

Miközben nem azt kéne megtanítani, hogy az edző MIT CSINÁLJON AZ EDZÉSEN?, hanem azt, hogy HOGYAN GONDOLKOZZON A FUTBALLRÓL, amiből egyenesen következik, hogy mit csináljon edzésen? 

Az alábbi ábrákon bemutatom azt, hogy sem a Dounle Pass, sem a Periodizáció, sem a holland futballlmegközelítés nem használja a “technikai – taktikai” szörnyszülött fogalompárt, amely értelmezése és félreértelmezése alapjaiban benne van a magyar futball mélyrepülésében.

4. ábra: A Double Pass kép nézőpontú (bal) és folyamat nézőpontú modellje (jobb)

5. ábra: A Periodizáció játékmodellje, ami kép nézőpontú, primitív szakterminológiájú

6. ábra: Az UEFA 1 – holland modell, amely folyamat nézőpontú, magas elméleti hátterű

Összegzésként megállapíthatjuk:

  • Eddig a magyar labdarúgásban, az edzőképzésen, csak hülyeség volt leírva. Ma viszont keverjük a hülyeséget a hülyeséggel, amiből baromság jön ki.

Lásd a legfrissebb MLSZ mérget, az UEFA C tankönyvet.

Folyt. köv.

You May Also Like

Cikkajánló. Olvass bele!
Színjátékok a magyar futballban 2.
Close