Hozzáadott érték


Írta: Bary

Amióta rádöbbentem arra, hogy a magyar edzői társadalom hadilábon áll a tekintetben, hogy minőségi labdarúgókat neveljen, a következő kérdés ott motoszkál a fejemben:

  • Vajon, mennyi, azaz edzői hozzáadott érték, ami hozzásegíti a magyar tehetséget, hogy élvonalbeli labdarúgó váljék belőle?
  • Vagy és kizárólag a képességeinek köszönheti a játékos, hogy kiteljesedjen karrierje, már amelyik palánta motivált, elszánt vágyai megvalósítása érdekében?

Górcső alá véve az edzéseket, elszomorító a kép a tekintetben, hogy mit, és hogyan tanítanak a játékosoknak.

De ezért, csak a labdarúgó szakember a felelős?

Talán erre is fény derül jelen írásomban.

Az edzések tartalmát, jellegét tekintve beszélhetünk:

  • oktatásról
  • képzésről
  • képességfejlesztésről
  • gyakorlásról
  • egyéni fejlesztésről.

Egy másik szegmense az edzéseknek az edzésmódszer, ami mögé lehet bújni, függetlenül attól, hogy labdarúgás- specifikus vagy sem. A labdarúgás edzésmódszer tekintetében átvett anyaggal dolgozik. Más sportágak módszereit erőlteti magára már évtizedek óta, amióta beengedte a nem labdarúgó szakembereket a sportágba. Ennek következtében lassan elmondhatjuk azt, hogy a sportág már nem csapatsport, és nem kell hozzá LABDA.

Mit is értünk módszer alatt?

A módszer a cél elérését szolgáló eszköz, vagyis, ha van cél, az oda vezető utat az edzőknek kell megtalálnia.

Vannak

  • rövid és
  • hosszú távú célok.

A rövidtávú a pillanatnyi eredményt szolgálja, míg a hosszú távú a fejlődés érdekében választja meg az eszközeit. Az egyik módszert az különbözteti meg a másiktól, hogy van eredménye. Ferenczi szerint, min. 20 féle képzési módszertan van jelen a magyar labdarúgásban.

A futball oktatása tetten érhető a játék minőségén, tudatosságán. Azt látom, hogy a magyar pályákon mégis ötletelés folyik, elképzelés nélküli futkosás. Az elképzelés pedig egyértelműen edzői ráhatás eredménye, vagy hiánya.

Mindennek a kulcsmomentuma a tervezés. A brazilok, de talán még az Aranycsapat is még a váratlant is megtervezte anno. Manapság az oktatást leegyszerűsítik a hibajavításra, ami bevett gyakorlat az edzésvezetés tekintetében. Az oktatásnak vannak didaktikai alapelvei, amit ha kihagynak az edzők, nem biztos, hogy segítik a feladatok megértését elsajátítását, úgy, mint:

  • Az elmélet és a gyakorlat összekapcsolásának elve
  • Tudományosság és szakszerűség elve
  • Tudatos és aktív elsajátítás elve
  • Ismeretek tartósságának elve
  • Szemléletesség elve
  • Rendszeresség és fokozatosság elve.

Ezeket az alapelveket figyelmen kívül hagyva a legnehezebbel kezdik a gyakorlást, nincs rávezetés, előkészítés, egymásra épülés. Erre csak azt tudom mondani, hogy a szülő sem mondja a gyerekének a születése után, hogy: „Kisfiam szaladj le a boltba kenyérért!”

Vannak standard gyakorlatok, amelyek a világhálón keringenek, amelyek felhőről felhőre szállnak, vagy másképpen fogalmazva futballpályáról futballpályára terjednek. Ebből nem csinálnak problémát, ha jó a profiknál jó lesz máshol is, így gondolkodik a szakember.

Régen nem volt ennyi karó bója, pion, gát, pad. Jobb híján megtette a játékos is, csak úgy nevezték, hogy passzív, fél-passzív, fél-aktív, aktív védő. A játékosnak nem egy bábút kellett kikerülnie, átjátszania, hanem egy hús-vér csapattársat. Ha egy kicsit gonosz akarok lenni, akkor azt kell mondanom, hogy ma az edzőnek több időt kell töltenie az akadálypálya felrakásával, mint magával a gyakorlattal, a gyakorlással. Néhány évvel ezelőtt, még tátott szájjal nézte, hallgatta több száz edző a Reál Madrid sportigazgatóját, hogy ők száműzték ezeket a sporteszközöket az utánpótlásedzésekről. Akkor, hogy is van ez?

A mai modern pályák, eszközök azonban nincsenek arányban a játékosok „rohamos” fejlődésével, tudásszintjével.

A miértre keresem a választ.

A képességfejlesztés egy külön tudomány lett, ami háttérbe szorította a futballtudás elsajátítást.

Clark azt a bölcsességet fogalmazta meg Dr. Nagy György könyvében, hogy:

„Minél jobban növekszik a készségekben való jártasság, annál inkább csökken a fizikai gyakorlás előnye.”

Ez is lehet kiindulópont. Tehát adja magát a feladat!

Harmincöt éves edzői pályafutásom alatt mindig saját kútfőből merítettem. Számomra a gyakorlatokat, edzésjátékokat az elképzelt csapatjáték generálja. A tapasztalatom az, hogy mindig lehet újabb és újabb ötlettel gazdagítani a meglévő gyakorlattárat. A gyakorlatok fejlődése elősegíti a fejlődésemet, de úgy is fogalmazhatok, hogy a gyakorlatok a fejlődésem eredményeképpen tisztulnak le, melyekben a lényeges és lényegtelen arányát tekintve az előbbi felé billen a mérleg nyelve. Ez így egy folyamat.

Gondolkodásom kiindulópontja mindig az, hogy mik azok a kompetenciák, amelyekben fejlődnie kell a játékosoknak, a modern futball követelményeit figyelembe véve. E tekintetben nem kell mást tenni az edzőknek, csak átgondolni azt, hogy mi a modern futball követelményrendszere, ez alapján megtervezni az edzésgyakorlatokat, edzésjátékokat, a csapatjátékot.

Mivel a csapatjáték folyamat, amelyben az összefüggések, azok meglátása nélkülözhetetlen a rész-egész megértése nélkül, alapvetően ez a szemlélet a futballtudás elsajátítást segíti.

Nézzünk konkrétan egy mai „modern” edzés felépítését, annak menetét:

  • kezdődik mobilizálással (szép magyar szó)
  • a következő blokkban készségek (technika) összekapcsolása a képességekkel, úgy, mint, erő, gyorsaság, állóképesség, koordináció, stb.
  • a következő blokk már a párharcokról szól (1-1, 2-2, stb.)
  • ezt követi egy bevált edzésjáték
  • majd ha marad idő a mérkőzésjáték is szóba jöhet

Az oktatás halvány jele sem mutatkozik, ha a hibajavítást nem veszem annak. Az edzők többször állítják meg a gyakorlatokat, mint ahány állomás van Záhony és Budapest között. Összefüggéseket ne is keressünk a gyakorlatok között. Egymásra épülés, mint olyan nincs.

Nézzünk konkrétan egy edzésmódszert.

Módszer: Taktikai periodizáció

Portugál módszer J. Mourinho által lett ismert a világon, aminek magyar változatát Bene Ferenc könyv formájában tette elérhetővé a magyar edzők számára. (a könyv megjelenése, és terjesztése is „magyaros”, ez is megérne egy misét) Minden kiadványra szükség van, ami előrébb viszi a futball fejlődését, de nem mindegy hogy milyen gondolkodásmódot közvetít, és milyen impulzusokat ad az edzőknek, amelyek az ő fejlődésükre is hatással lehetnek.

Mi a taktika?

A csapjáték RÉSZLETEIRE vonatkozó játékelképzelés.

Mik a taktika összetevői?

  • taktikai rendszerek (játékrendszer, felállási formák, csapatalakzat, stb.)
  • csapatjáték-szervezés

A könyv szerinti taktikai periodizáció inkább edzésperiodizáció, ami heti bontásban (morfociklus) adja meg a terhelési összetevőket az edzésnapok jellegének megfelelően. Régen ezt úgy nevezték, hogy formaidőzítés, amit meg kellett tenni minden héten, úgyhogy ez is periodizáció volt csak másképp nevezték. Akkor is tudták az edzők, hogy milyen jellegű munkát kell végezniük a hét egyes napjain, hogy a csapat a legjobb formáját hozza hétvégi mérkőzésen. A könyv utolsó fejezete foglalkozik a csapatjáték bizonyos részleteivel, de ezek tévesen alapelvekbe csomagolt játék és mozgásfeladatok.  Az érthetőség kedvéért megjegyzem, hogy az alapelvek nem MOTOROS (mozgásos) tevékenységek!

A labdarúgás tartalma a csapatjáték!

A csapatjátékot oktatni kell, ami már pedagógiai ismereteket, nem mellékesen játéktudás ismeretet követel meg az edzőktől. Ez az a szegmense a labdarúgásnak, ami a legnagyobb deficittel bír edzői szemszögből. A készségek elsajátítása didaktikai nézőpontból KÉPZÉS. A taktika, vagyis a csapatjáték részleteinek összerakása, elsajátítása OKTATÁS kérdéskörébe tartozik. A készségek magas szintje az alapja a csapatjáték feladatok oktatásának, alkalmazásának.

Oktatási jelleggel megtartott edzésnek vannak didaktikai alapelvei, feladatai, amit ismerniük kell az edzőknek, mivel a tanítás-tanulás pedagógiai tevékenység, tudniuk és alkalmazniuk kell ezeket. Nemkülönben a futballpályákon mozgásoktatás folyik ezért, mindent tudniuk kell, a mozgásokról, azok transzformálásáról az adott sportágban.

Oktatási folyamat alapelvei:

  • rendszeresség
  • fokozatosság
  • folyamatosság

A legegyszerűbb mozgás is rendkívül összetett. Ebből kell kiindulni! A mozgások összetevői, úgy, mint tér – idő – dinamika, amit soha sem szabad figyelmen kívül hagyni.

A legnagyobb problémát a LABDA okozza a játékban, ezért azzal való bánásmód sok mindent meghatároz az oktatási folyamatban. Lehet a képességeket külön-külön fejleszteni, mint más ciklikus sportágakban, de attól még a mozgások dinamikai jegyeit nem hordozzák magukban a játékhelyzet megoldás során, a technikai deficit pedig egyenesen gátja az optimális helyzetmegoldásnak.

Dr. Nagy György: „A játékos a pályán mindig taktikai helyzetekben cselekszik.”(Cselekvéstanulás és mozgástranszfer)

A csapatjátékban játék- és mozgásfeladatokat oldanak meg a játékosok, amelynek az eszközei a mozgásismeret és a technika. A tér – idő – dinamikai jegyek ezekben a játékhelyzet megoldásokban válnak fontos tényezőkké, ezeket csak együtt kezelve lehet alkalmazni (komplexitás).

A képességfejlesztéskor elég hibát javítani, az oktatásnak nincs nagyobb jelentősége. Folyamat: bemutatás – gyakorlás – hibajavítás. Az edzésjátékok döntő többsége hasonló cipőben jár. Az edzésjátékokban a szabályok adják a megoldás kulcsát, itt is elég, ha hibajavítással igyekszik az edző hatékonnyá tenni a játékmegoldást.

Folyamat: ismeretközlés – gyakorlás – hibajavítás.

De mi adja az oktatási jellegét egy edzésgyakorlatnak, egy edzésjátéknak?

Meg kell tervezni!

Didaktikai folyamat:

  • Cél – tartalom – folyamat – módszer – szervezeti forma – eszköz

A legfontosabb kérdés, hogy mi az edzéseszköz célja?

Mit szeretnék fejleszteni?

Az edzés tartalmának a lényegét viszont sokféleképpen megfoghatom, megragadhatom.

A csapatjáték rendszer, folyamat, amelyben a legfontosabb szempont a játékosok összehangolt tevékenysége. Mi az, ami segíti, hogy a rendszer összehangoltan működjön a játékosok kapcsolatában, mozgásrendszerében?

Célok és elvek

A CÉL mindig a végpontot jelöli meg.

Az ELVEK ennek megvalósítását teszik érthetővé, közös gondolkodásra készteti a játékosokat a cél elérésében.

Nézzünk konkrétan oktatási nézőpontból a csapatjáték felépítését.

Melyek azok a szempontok, amelyeket figyelembe kell venni a csapatjáték oktatása során?

Elképzelt csapatjáték (edzői gondolkodásmód)

Mik a megvalósítás eszközei?

Játékkoncepció (meg kell fogalmazni)

Taktikai rendszerek (adott csapatra)

  • játékrendszer
    • : 4-3-3
  • felállási forma
    • : 2-3-2-3
  • alakzat
    • : rombusz, háromszög

Alapelvek

  • játékelvek (általános)
  • csapatjáték-szervezési elvek (adott csapatra konkrét elvek megfogalmazása)
    • támadásszervezési elvek
    • védekezésszervezési elvek
  • biztonsági elvek

Játékszervezés eszköze

  • pozíciós játék
    • dinamikus (pozícióváltások vannak, de az alakzat marad)
    • statikus (nincsenek pozícióváltások)
  • mozgó rendszerű játék (pl.: kétékes játék)
    • kis és nagy helycserék
      • középpályán
      • támadók között
    • pozíciós és elmozgó rendszerű támadó játék

Csapatjáték összetevői:

Játékfázisok

  • támadás
  • védekezés
  • átmenetek
    • V-T
    • T-V

Játékfeladatok

  • Labdakihozatal
  • Támadás-szervezés (középpályás játékszervezés)
  • Támadás befejezés előkészítése (védelmi vonal áttörés)
  • Támadás befejezés

Mozgásfeladatok

  • összjáték (két játékos között)
  • összműködés (3-4 játékos kapcsolata)

Megvalósítás

Amint látható, nem kevés az a szempont, amit figyelembe kell venni a csapatjáték oktatása során.

Felépítés

Edzéseszközök

Edzésgyakorlatok (kétfázisú gyakorlatok, nincs bennük átmenet)

  • feladat jellegű gyakorlatok (minden játékos ugyanazt a feladatot végzi)
    • általános fejlesztés
  • szerepkör jellegű (minden játékos a pozíciójának megfelelő feladatot végzi)
    • : labdakihozatal (3-5-6 pozíciók)
  • feladat és szerepkörjellegű gyakorlatok

Edzésjátékok (mind a három játékfázis jelen van)

Többfunkciós edzésjáték (előzmény – domináns elem – következmény)

Mérkőzésjátékok (kis és nagy létszámú játékok kapura)

Nézzük konkrétan az oktatást.

Dr. Nagy György szerint:„ A felismert helyzet, amint azt megértette a játékos, konkrét taktikai feladatot szab.”

Cél: Labdakihozatal szélen

A cél meghatározza konkrétan

  • a feladatot
  • játékfázisokat
  • játékfeladatot
  • mozgásfeladatot
  • a pálya meghatározott területét
  • a játékfeladatban résztvevő játékosok számát
  • a játékfeladatban résztvevő játékosok pozícióit
  • a játékfeladat irányát

Játékszervezési elvek:

  • területnövelés szélességben és mélységben
  • optimális állapotban végrehajtott cselekvés
  • védők figyelmének megosztása
  • támadás segítése

Csapatjáték-szervezési elvek

  • létszámfölény kialakítása szélen
  • kezdeményezési fölény megteremtése
  • mélységi váltással a védők figyelmének megosztása
  • helycserék biztosítása
  • támadó-védő egyensúly megtartása

Nehézségi fokozatok

  • Edzésgyakorlatok 1 – 2 – 3
  • Edzésjáték 1 – 2
  • Mérkőzésjáték

Edzésgyakorlat 1 – nyomás nélkül

Feladat: passzirány, passzpontosság, felnézési sorrend, mozgásritmus kialakítása

  • terület meghatározása
  • alakzat kialakítása
  • összműködés 3-2 és 8-7-9 játékosok között
  • mozgásfeladatok –stílusjegyek megjelenítése
    • labdajáratás
    • mélységi passz
    • területnyitás
    • mélységi váltás
    • támogató helyezkedő mozgás

Edzésgyakorlat 2 – passzív ellenféllel szemben

Cél: a mozgások gyakorlása az adott feltételek mellett

Edzésgyakorlat 3 – nyomás alatti gyakorlás (a védők fél-aktív tevékenysége)

Edzésjáték 1 – vonalra

Edzésjáték 2 – kapura lövéssel befejezve

Mérkőzésjáték

Amint látható, ha az egyik legfontosabb didaktikai elvet (fokozatosság) betartja az oktatás során az edző legalább 6 szint kell a cél eléréséhez, de még az sem biztos, hogy a mérkőzésen tudja alkalmazni a tanult feladatokat.

A következő elv, a megszilárdítás, szintén fontos az oktatási folyamatban.

Dr. Nagy György:A taktikai feladatok megoldása a játékban sokszori ismétlődés árán tökéletesednek, megszilárdulnak.”

A labdarúgás oktatása során a tanult ismeretek megszilárdítása kulcsfontosságú kérdés didaktikai szempontból.

Vajon mit értett Nagy György a „sokszori ismétlődés” fogalma alatt?

Ha ezt megfejtjük, már közelebb kerülünk az edzésmódszer megértéséhez. Az-az igazi módszer, amikor az edző rendelkezik azzal a tudással, ami hozzásegíti játékosait a fejlődéshez, a tudatos játékmegoldások alkalmazásához mérkőzéseken.

Ezt viszont minden edzőnek magának kell megtapasztalnia, felépítenie, alkalmaznia munkája során.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

You May Also Like

Cikkajánló. Olvass bele!
Fiola új pozíciója és annak várható buktatói
Close