Kérdezni azért lehet? 13.rész


Legutóbbi írásunkban a Pest Megyei Igazgatóság által szervezett konferencián elhangzottakat és annak magyar labdarúgásra gyakorolt hatásait vettük górcső alá. Megállapítottuk, hogy valójában a változtatás senkinek sem érdeke és hogy mindezt az 50 éves stagnáló folyamatot, hogyan biztosítják a rendszert működtető egyének. Teszik ezt úgy, hogy megvannak győződve, lelkiismeretes munkát végeznek, miközben munkájuk tovagyűrűző hatásairól fogalmuk sincsen. Értsd: nem érzékelik, hogy ha rosszul dolgoznak, akkor károkozásuk iparági szintű.

Ebben a cikkben – ezen konferencia okán -, a szakmai párbeszédet ellehetetlenítő előadói fogásokról lesz szó. 

Történet 1:

Fergusson edzőképzést tartott a magyar éledzőknek. Amikor eljött a kérdés-felelek órája, egyetlen egy kérdés hangzott el Bicskei Bertalantól. Tanulság: a magyar edző nem kérdez.

Történet 2:

2014-ben Bozsikos továbbképzésre voltam hivatalos. Mikor beléptem a terembe, a főszervező Halászi Ferenc budapesti Bozsik koordinátor, hangosan belekiabálva a terembe, cinikus megjegyzéssel fogad:

  • Remélem, ma nem szólsz hozzá!

Mondta ezt akkor, amikor az MLSZ és köztem lévő Bozsikos szerződés kimondja, hogy ezeken a konferenciákon interaktívan kellene részt vennem. Értsd: az MLSZ funkcionárius írja felül az MLSZ szerződését azzal, hogy csöndre ítéli a hallgatót, miközben a hallgatónak szerződés szerint is kérdezni, hozzászólnia kellene.

Történet 3.

2019-ben a katalán Smartfootball tartott továbbképzést az MTK pályán. Az első napi oktatás során az előadó szomorúan vette tudomásul, hogy senki nem akart kérdezni, mert tapasztalatai szerint, más kontinensen és más országban felpezsdül az élet, amikor eljön a kérdések órája.

Történet 4:

Az MLSZ által szervezett kredites képzéseken, a hallgatók annyira nem akarnak kérdezni, hogy Sisa Tibor képzési igazgató, minden kérdést feltevő hallgatónak 2 kreditpontot ad. A semmiért megszerezhető 2 kreditpont sincs akkora ösztönző, hogy az 500 hallgatóból, 3 hallgató kérdezni merjen. Mert kérdezni ciki. Legalábbis Magyarországon. 

Történet 5:. 

A napokban zajló Pest Megyei Igazgatóság konferenciáján, Róth Antal előadó befejezte az előadását és felkínálta a hallgatóságnak a kérdezés lehetőségét. Elkezdte pásztázni a termet, mikor megszólaltam.

  • Itt lennének kérdések! – szólaltam meg a hátsó sorból.
  • Sejtettem! – tört fel belőle az első reakció.

Majd mikor rájött, hogy rossz néven vehető a beszólása, azonnal próbálta elvenni az élét.

  • Jajj! Csak vicceltem!

Hazafelé volt időm elgondolkodni azon, vajon mi játszódhatott le benne, hogy ez volt az első ösztönösen feltörő reakciója.

Mert számomra, – a Sejtettem! – egy előzetes elutasítást, egy nem befogadást, egy pokolba kívánást mutat.

Már megint Te vagy az?! Miért vagy egyáltalán itt!? Mit akarsz nekem mondani, amikor már mindent világosan elmondtam?– gondolatok futhattak végig az agyán, amikor elsütötte – Sejtettem! – poénját.

Noha évtizedek óta, folyamatosan az összefogásról beszél minden labdarúgó vezető, minden szinten, de a valóságban az összefogás azt jelenti szerintük:

  • Ne kérdezz semmit, ne mondj semmit és támogass engem!

Az csak hab a tortán, hogy a játékosokat interakción keresztül kéne oktatni. Vagyis az edző kérdéseket tesz fel a játékosoknak, amire választ vár. Illetve kérdéseket vár a játékostól, amire választ kéne adnia. Eközben az előadó, aki az edzői interakció mellet kampányol, zokon veszi, ha az edző kérdezni mer. 

Mégpedig azért veszi zokon, mert az előadó, vagy kikérdezésnek, támadásnak veszi magát a kérdést, vagy esetleg a rossz lelkiismerete miatt számonkérésnek. De az is lehet, hogy attól tart, kiderül inkompetenciája, vagy tévútja az adott témából.

A következőkben nézzünk pár olyan trükköt, amit az előadók vetnek be, hogy elkerüljék a szakmai párbeszéd kialakulásának még a lehetőségét is.

Ezekkel az előadói trükkökkel most szembesültem a konferencián.

Az első trükköt, már ismertettem.

  • Szólj be viccesen a kérdésfeltevőnek, lehetőleg úgy, hogy a hallgatóság jót derüljön a poénon, melynek eredményeként többet már nem fog kérdezni. Ha mégis kérdezne, akkor tegyél úgy, mintha rámolnál és lehetőleg fordíts hátat a kérdezőnek, jelezve, hogy baromian nem érdekel, amit mond.

További párbeszéd elhárítási trükkök:

Trükk 2:

  • Előadásomból semmiféle konklúziót nem szeretnék levonni. – szögezd le, már az előadás elején, elkerülve azt, hogy bárki is kérdezzen, ne adj Isten, vitába szálljon. Ha nincs konkrétum, ha nincs állásfoglalás, akkor nincs kérdés sem.

Következmény a hallgatóknak:

  • Miután az előadó semmi konkrétumot nem mond, következésképpen nem is lehet gondolataival vitába szállni.

Trükk 3:

  • Azért, hogy a konkrét állásfoglalásnak még a látszatát is elkerüld, mondd el többször, több alkalommal: Én nem azt mondom, hogy így kell csinálni. Én azt mondom, hogy mi ezt így csináljuk.

Következmény a hallgatónak:

  • Az MLSZ up válogatottak főnöke, akinek irányt kéne mutatni a végeken dolgozó edzők felé, azt sugallja: Edzésen, csinálj amit akarsz!, hisz én sohasem mondtam, hogy az a jó, amit mi csinálunk.

Trükk 4:

  • Én nem mondom meg a frankót. Az edzői önállóságra van bízva, hogy ki, mit hoz ki a keretből. – mondatokkal nyomatékosítsd, hogy vezetőként nem akarsz irányt mutatni, nem akarsz konkrétumot mondai, mert akkor számonkérés sem lesz.

Következmény a hallgatónak:

  • Az egyesületednél ne legyen szakmai vezető, aki irányt mutat, mindenki menjen a saját feje után. És ha “én nem mondom meg a frankót, te se mondd meg, mert úgysem fogadom el, hogy az a jó, amit te mondasz”.

Trükk 5:

  • Miközben reflektálsz a feltett kérdésre, szólítsd meg újra a kérdezőt, de még mielőtt reagálhatna, gyorsan rekeszd be a konferenciát.

Következmény:

  • A konferencián semmi párbeszéd nem alakul ki. A hallgató frusztráltan hazamegy, az előadó meg elégedetten távozik, mert nem jött ki rosszul a konferenciából. Hiszen elsütött egy jó poént, amin nevettek, és elmondta más mérési eredményeit, amin vitatkozni még csak nem is lehet.

Trükk 6:

  • Ha véletlenül olyan területre téved a párbeszéd, amiben nem vagy kompetens, vagy nem értesz egyet a vitatkozóval, akkor mondd azt a vitatkozónak: Nyertél! Mindezt lehetőleg olyan stílusban, hogy mindenki jót derüljön rajta és minden hallgató érezze ki szavaidból, hogy valójában, azt gondolod, hogy “A franc akar veled vitatkozni. Kisebb dolgom is nagyobb annál, minthogy a te okoskodásaidat hallgassam. Úgyis az van, amit én gondolok, nem érdekel a véleményed.”

Következmény:

  • Ezzel ügyesen lezártad a vitát. Nem mentél bele a konfliktusba, ami felesleges is, hiszen úgyis mész a saját fejed után.

Trükk 7:

Előveszünk egy “zseniális bölcseletet”, aminek segedelmével, mindig ki tudunk bújni a párbeszéd, a felelősség és a konkrét véleménynyilvánítás alól.

Nézzük jelen konferencia vivő gondolatát.

Bízz azokban, akik az igazságot keresik, és kételkedj azokban, akik már megtalálták.

André Gide

Mi a fenti bölcselet futballértelmezése az előadó számára?

Azok a te szellemtársaid, akik futballfélműveltek, mert tudogatnak is valamit, meg nem is. Nincs konkrét víziójuk, csak ötletelgetnek, hiszen épp úton vannak a futballigazság felé. Ahol a hiba, a hibázás, mindennapi társatok. Ellenben, ha valaki konkrétummal áll elő és nincs szakmai ellenvetésed az adott témában, akkor szakmai vita helyett, mondd el ezt a bölcseletet (kételkedj azokban, akik már megtalálták az igazságot!) és akkor máris elő lehet venni a szokásos futball-lózungot:

  • Nehogy már az legyen, amit te mondasz!?
  • Ki vagy te? Miért pont te mondanád meg a frankót!?
  • Mit tettél le az asztalra, hogy neked legyen igazad!?

Minek következtében a gondolat már nem ütközik gondolattal, vélemény, a véleménnyel, hanem érvek és konkrétum híján, egy kamu érvvel – Miért pont az legyen, amit te mondasz? -, le tudod zárni a vitát, anélkül, hogy ne győztesen távoznál a helyszínről.

Az persze senkinek sem tűnik fel, hogy ez a vezetői stílus pusztítja 50 éve a magyar futballt.

  • Ahol nincs konkrét hibafeltárás, így nincs konkrét vízió sem a terápiára. Minek következtében számonkérés sincs, mert nincs mit számon kérni.
  • Ahol én nem mondom meg a frankót, de cserébe te se próbálj okos lenni. 
  • Ahol ne kérdezz és cserébe én sem kérdezek.
  • Ahol ne kérj számon, cserébe én sem kérlek számon.
  • Ahol én hagyom, hogy azt csinálj, amit akarsz, de cserébe elvárom, hogy én is azt csináljak, amit akarok.
  • Ahol viseld el, ha szakmaiatlan vagyok, cserébe én is elviselem, ha dilettáns vagy.
  • Ahol, ha engem békén hagysz, én is békén hagylak.

Összegezve:

Az a vezetői attitüd hozta létre magát a gödöllői konferenciát, amit maga az előadó is képvisel:

  • Vezetőként konkrétumot nem mondunk, irányt nem mutatunk, állásfoglalást nem teszünk. 

Minek következtében az előadáson sem kell konkrétumot mondani, véleményt alkotni és  irányt mutatni. A legjobb opció, ha más munkáját mutatjuk be, mert abba nem kell beletenni saját gondolatot. És ha valaki kritikát fogalmaz meg, az elhangzottakkal kapcsolatban, akkor a válasz előre adott:

  • Én nem azt mondom, hogy így kell gondolkodni, én azt mondom, hogy ő hogyan gondolkodik.

És ebből már rosszul kijönni nem lehet!

Legalábbis az előadónak. Mert a vesztes, változatlanul a magyar futball.

Folyt.köv.

 

You May Also Like

Cikkajánló. Olvass bele!
Ki meri azt mondani, hogy nincs összefogás a magyar fociban? 12.rész
Close