Kik az ország legjobb up szakemberei?


Írta: Wágner Ádám
JOBB HÍJÁN, BLOGGERRÉ VEDLETTEM EGY ÚJABB NAPRA
Bocs érte, hogy nem ebben vagyok a legtehetségesebb, de korábban legalább egyszer (ez pont eggyel magasabb szám a hazánkban megszokottnál) már a zöld gyepen, továbbá annál a bizonyos asztalnál (amelyet mondjuk még sosem láttam) voltam alkotó is. Jelzem, Magyarország (államformája: köztársaság) számára bármikor reaktiválható, újra kizsákmányolható pénz- és sikertermelő iparos lehetek – ha kedvem lesz hozzá.
Jöjjön egy újabb bejegyzés – a napi vacsorám posztolása helyett – egy érdekfeszítő témából, hogy ismét legyen táptalaja a futballgondolkodóknak (és persze, a kommenthuszárjaimnak).
Javaslatom: a Bognár György – Sallai Tibor – Szoboszlai Zsolt – Wágner Ádám és Wágner Gábor volt sportolókat, illetve edzőket (ha már eddig elmaradt a kitüntetésük), Barczi Róbert frissen kinevezett MLSZ Sportigazgató Úr kérje fel ünnepélyesen. A magyar labdarúgás legújabb sportkoncepciós fejlesztésének részeként, egy olyan bizottság kialakításáért felelhessenek, amely a „Kiválasztási kritériumrendszer – utánpótlásműhelyek működése – akadémiai rendszerbe integrálás” fejlesztési területért lenne kompetens a jövőben (az illetők lehet, hogy nemet mondanának a felkérésre, de kétlem). Véleményem szerint, ezek az úriemberek bizonyíthatóan a legtöbbet tették az elmúlt években Magyarország utánpótlás-nevelő labdarúgó sikereiért, továbbá felnövekvő gyermekeink jelenlegi példaképeinek a süllyedéstől való megmentéséért, képzéséért, mentorálásáért és neveléséért.
Merüljünk el a témában!
A 2020. június 15-i adatok alapján a Föld nevű bolygónak 7 kontinense és 260 legmagasabb szintű területi egysége van. A 260 területi egység közül: 193 független ország, 4 társult ország, 8 de facto ország, 1 nemzetközi terület (az Antarktisz), 3 vitatott államiságú terület, 51 pedig külbirtok (melyek közül 19 lakatlan).
A világ 260 legmagasabb szintű területi egysége közül jelenleg 32-ben futballozik igazolt, magyar nemzetiségű labdarúgó játékos (kis- és nagykorú egyaránt).
Magyarországon túl, jelenleg Európa 24 országában szerepel légiósunk. Ázsia 5, Észak-Amerika 1, míg Dél-Amerika szintén 1 országára mondható el ugyanez.
Számomra (mint, aki mindig is az elérhetetlen szakmai maximum szintre törekvő embernek tartotta magát) az elérendő szakmai minimum szint egy magyar nemzetiségű légiósunk esetén a világ 5 (+ 1) legértékesebb bajnokságába igazolás. Az azokban aktív pályára lépés a következő szint. A világ országaira vetítve, a következő sorrend állítható fel (2020. június 15-i adat):
1. Anglia (Európa): Premier League – I. osztály (€7.96bn);
2. Spanyolország (Európa): LaLiga – I. osztály (€5.08bn);
3. Olaszország (Európa): Serie A – I. osztály (€4.48bn);
4. Németország (Európa): Bundesliga – I. osztály (€4.16bn);
5. Franciaország (Európa): Ligue 1 – I. osztály (€4.16bn);
(+1) = 6. Anglia (Európa): Championship – II. osztály. (€1.05bn).
A rangsorban 6. helyezett, angliai Championshipben szereplő légiósaink esetén már rossz érzéseim támadnak – az már majdnem olyan érzetet kelt bennem, hogy szívesebben látnám Őket inkább a magyar NB I 1-3. helyezettjénél, illetve kupagyőztesénél (tehát, nemzetközi kupaszereplést érő helyen végző, hazai alakulatnál).
Magyar akadémiai rendszer „csődje” (mezőnyjátékosok esete) – I. pont:
Kleinheisler László története a Videotonból a német Werder Bremenbe átigazolásakor.
meztelenül, Magyar népmese a Vidi háza tájáról, 2014. 04. 07.:
– Egyszer volt, hol nem volt, még az Óperenciás tengeren is túl, éldegélt Csobánkán (Pest megye – a szerk.) egy szegénylegény, akit Lackónak hívtak. Ahogy cseperedett a fiú, édesapja rájött: legnagyobb gyermeke istenadta tehetséggel van megáldva…
– Apukám az utolsó pénzét rám pazarolta, és odaadott mindent, hogy én most itt játszhassak a Videoton csapatában. Bármit megtettek (az édesanyjával együtt – a szerk.), és majd meg fogom Nekik hálálni, teljes szívemből.
– Számtalan világhírű sportolóról köztudott, hogy fényűző sztárélete előtt mély szegénységben töltötte gyermekkorát, és keményen meg kellett dolgoznia céljaiért. Ehhez hasonló mesebeli történetért nem kell a tengerentúlra utaznunk, hiszen a Videoton 19 esztendős középpályása, Kleinheisler László is hasonló életutat tudhat maga mögött.
Alig 2 évvel később:
NSO, 2016. 01. 18. (14:13)
Werder: Kleinheisler 300 ezer euróért érkezik a Vidiből – sajtóhír
– A német élvonalbeli Werder Bremen szerződteti Kleinheisler Lászlót, a Videoton 21 esztendős labdarúgóját – értesült róla a Bild, amely szerint a székesfehérvári együttes várhatóan 300 ezer eurót kap a válogatott középpályásért.
Alig 6 hónappal később:
NSO, 2016. 07. 09. (13:20)
– Mindannyian el voltunk ájulva az Európa-bajnokságon nyújtott játékától – fejezte ki elismerését Viktor Szkripnik. – Láthattuk, mi rejtezik benne. Amikor hozzánk igazolt, nem volt játékban, és arról sem szabad megfeledkezni, hogy a Bundesliga nem olyan könnyed világ, mint amilyennek a televíziónézők esetleg érzékelik… Különösen nem egy újonnan érkező külföldi játékos számára, akinek egyetlen honfitársa sincs a csapatban. Ezt saját tapasztalatból mondom. S hogy mennyit játszik a jövőben? Kleinheisler ama futballisták közé tartozik, akiknek minden esélyük megvan arra, hogy sok játéklehetőséghez jussanak.
Alig két hónappal később:
NSO, 2016. 08. 14. (10:50)
Werder: kölcsönadták Kleinheisler Lászlót – hivatalos
– A német élvonalbeli labdarúgó-bajnokságban (Bundesliga) szereplő Darmstadt hivatalos honlapján jelentette be, hogy kölcsönvette Kleinheisler Lászlót a Werder Brementől.
Ez az átigazolás lehetett volna siker sztori is, de kérdem én, ki a felelőse annak, hogy a világ 4. legerősebb bajnokságába (2020. június 15-i adat) „leégetni” küldte ki a „gyémántjukat”? Ezzel, be is árazta a fiúnkat.
Az 1994. április 8-án, Kazincbarcikán született Kleinheisler László a pályafutásának – szerintem – leglényegesebb képzési és nevelési időszakát, a kb. 6-16 éves kort az alábbi klubokban töltötte: 2004-2005 (Pomáz) és 2005-2008 (III. Kerület). A Videoton kvázi csak egy szükséges, „versenyeztetési piaci dobbantóként” funkcionált, szakmailag alig volt köze László labdarúgóvá válásához (ráadásul, szarvashibával értékesítette). Szakmai berkekben mindenki tudja, hogy Bognár Györgynek köszönhető az, hogy Belőle futballista lett, Ő fedezte fel, és mentorálta később. Hazánk egyik legsikeresebb, aktív utánpótlás edző-mentora tehát: Bognár György!
Magyar akadémiai rendszer „csődje” (mezőnyjátékosok esete) – II. pont:
Sallai Roland története a Puskás Akadémiából a ciprusi APOEL Nicosiába átigazolásakor.
Sallai Roland esetét nem mondanám szakmailag sikernek, sőt, inkább a magyar labdarúgó akadémiai rendszer „csődjének” nevezném – még akkor is, ha mondjuk, annak idején, a személyes érdekeit nézve, sikeresnek is ítélhetjük meg az átigazolását a ciprusi APOEL Nicosiába.
NSO, Sinkovics Gábor, 2017. 08. 26. (16:55)
PAFC: Sallai megegyezett a BL-főtáblás klubbal
– Sallai Roland, a Puskás Akadémia labdarúgója mindenben megegyezett a ciprusi APOEL Nicosiával, már csak a két klubnak kell megállapodnia.
2017. 08. 26.: ez a nap egy mintapéldája volt a magyar labdarúgó akadémiai rendszer „csődjének”. Hazánk akadémiai zászlós hajója Ciprusra, a csak az európai kontinens I. osztályú bajnokságai közül (2020. június 15-i adat alapján) 27. helyezett bajnokságába adta el az akkor 20 éves „gyémántját”.
Az 1997. május 22-én, Budapesten született Sallai Roland a pályafutásának – szerintem – leglényegesebb képzési és nevelési időszakát, a kb. 6-16 éves kort az alábbi klubokban töltötte: Diósgyőr (2003-2007) és Siófok (2007-2010). A Puskás Akadémia kvázi csak egy szükséges, „versenyeztetési piaci dobbantóként” funkcionált, szakmailag alig volt köze Roland labdarúgóvá válásához. Hazánk egyik legsikeresebb, aktív utánpótlás edző-mentora tehát az édesapja: Sallai Tibor!
Magyar akadémiai rendszer „csődje” (mezőnyjátékosok esete) – III. pont:
Szoboszlai Dominik története az MTK-ból az osztrák Red Bull Sarzburgba átigazolásakor.
Szoboszlai Dominik hat és fél évesen kezdett el focizni édesapja, Szoboszlai Zsolt – egykori tatabányai labdarúgó – kezei alatt előbb a Videotonban (egyetlen évig sem!), majd az édesapja által vezetett (vajon miért?) fehérvári Főnix Gold utánpótlásműhelyben.
Na, menjünk tovább! 2016 júliusában hároméves szerződést kötött az osztrák Red Bull Salzburggal. Az átigazolásakor 16. életévében járó „gyémántunk” a 2015-2016-os szezont az MTK akadémiáján töltötte, innen vezetett az útja a csak az európai kontinens I. osztályú bajnokságai közül (2020. június 15-i adat alapján) a 13. helyen álló bajnokságba. Én ezt a napot is a magyar akadémiai rendszer „csődjének” tartottam – még úgy is, hogy tudtam, Szoboszlai Dominik életútjának köze nem volt a magyar labdarúgó akadémiai rendszerhez (szerencsére).
A 2000. október 25-én, Székesfehérváron született Szoboszlai Dominik a kb. 6-16 éves – szerintem – leglényegesebb képzési és nevelési időszakát az alábbi klubokban töltötte: Videoton (2007) és Főnix Gold (2007-2015). Az MTK kvázi csak egy szükséges, „versenyeztetési piaci dobbantóként” funkcionált, szakmailag köze nem volt Dominik labdarúgóvá válásához. Hazánk egyik legsikeresebb utánpótlás edző-mentora tehát az édesapja: Szoboszlai Zsolt!
Magyar akadémiai rendszer „csődje” (mezőnyjátékosok esete) – IV. pont:
Nagy Ádám esete a Ferencvárosból az olasz Bolognába átigazolásakor.
Nagy Ádám a Goldballnál kezdte el labdarúgó pályafutását Pesti Tibornál, majd a Vasas pasaréti akadémiáján pallérozódott Siposné Lénárt Editnél. Ezt követően úgy döntött, nem szeretné folytatni a labdarúgást (az okok ismertek), de Wágner Ádámnak és Wágner Gábornak sikerült őt meggyőzniük a folytatásról. Így Kelenvölgybe, majd a Tabáni Spartacusba került – Wágnerék immáron nem asszisztens, hanem vezetőedzői státuszban mentorálták tovább. Itt alacsonyabb osztályú korosztályos bajnokságokban játszott. 2008-ban az Aramis színeiben futsalozni kezdett Frank Tamásnál. A fordulatot az jelentette, amikor a Wágnerék által megkeresett első játékos-ügynöke, Paunoch Péter érdekeltségi köre révén 16 évesen, a Bobby Davison által fémjelzett La Manga-i edzőközpont edzéseit látogathatta Spanyolországban. Nagy Ádám onnan Portugáliába költözött, ám az iskola 2013-ban megszűnt. 2013-ban szerződtette őt a Ferencváros (a Wágnerék által felkért, egyik legjobb gyerekkori barátjuknak számító Szűcs Marcell játékos-ügynök tárgyalásának köszönhetően, a Kubatov-Nyíri-Orosz vezérkar irodájában), ekkor volt 18 éves (Wágnerék személyes kérésére, Máté Csaba asszisztens edző, a feléjük mutatott kollegialitásból segített abban, hogy Nagy Ádám a Ricardo Moniz vezette első csapatnál kezdhesse meg profi pályafutása első edzését Magyarország legnépszerűbb klubjánál)…
Player, Rétsági Oszkár, 2016. 07. 15.
– Nagy Ádám eladásából a maximumnál is jóval többet hozott ki a Fradi?
– Mi történt?
Nagy Ádám a remek EB után végül Bolognába igazolt.
A hivatalos verzió szerint 1,5 millió euróért, plusz egy vagy kétszeri 300 ezres bónuszért.
A fiatal középpályás 500-600 ezer éves fizetést kap.
– Mi itt a bibi?
A bajunk ezzel az volt, hogy Nagy jóval többet ér másfél milliónál, elég csak Renato Sanches Bayernbe igazolását, vagy Leroy Sanét megnézni: a portugál még csak 18, de 35 millió eurót adott érte a bajor csapat, a németért meg 40-50 millió fontot fizet a City.
Sanches óriási tehetség, láttuk az EB-n is, de semmiképp sem 33 milliónyival, mint Nagy, Sanéról nem is beszélve, aki még annyit sem mutatott, és ∼55 millió eurót adnak érte?! Ezek tudatában szerintünk, Ádám minimum 20 milliót ér nálunk, pláne, hogy játszott az EB-n is, nem úgy, mint Sané, de mivel magyar, legyen 10. Ehhez képest a 1,5 millió aprópénz, elherdáltak egy tehetséget fillérekért. Ráadásul a Serie A-ba, ami a legnehezebb terep egy fiatal légiósnak/magyarnak, de erről már írtunk.
– És akkor mégis miért jó ez?
A 24.hu külföldi forrásokból kiderítette, hogy a Fradinak nehezebb dolga volt, mint gondoltuk, igazak lehettek azok a pletykák, hogy Nagynak volt egy kivásárlási ára a szerződésében: olasz lapértesülés szerint konkrétan mindössze 300 ezer euróért is elhagyhatta volna a Ferencvárost.
És ahogy azt sejtettük mi is, konkrét 3-4 millió eurós ajánlat nem érkezett érte. Szóval, ez a másfél millió ki lett maxolva, a kivásárlási árnál 600 százalékkal többet préselt ki a Fradi a Bolognából. Sőt, két részletben további 300 ezer eurót fizet(het) a Bologna.
Ha így nézzük, ez egy tökéletes üzlet volt.
Az 1995. 06. 17-én, Budapesten született Nagy Ádám a kb. 6-16 éves – szerintem – leglényegesebb képzési és nevelési időszakát az alábbi klubokban töltötte: Goldball (2003-2005), Vasas-Pasarét (2005-2007), Kelen (2009), Tabáni Spartacus (2009-2010), Szent István (2010-2011). A Ferencváros kvázi csak egy szükséges, „versenyeztetési piaci dobbantóként” funkcionált, szakmailag köze nem volt Ádám labdarúgóvá válásához (hiába állította később Lisztes Krisztián évekig az ellenkezőjét). 
Hazánk egyik legsikeresebb utánpótlás edző-mentorai tehát: Wágner Ádám és Wágner Gábor!
Nos, a négy említett fiatalemberünkben van minden, jelenlegi reményünk. Ez nem sok. Pedig edzőből ugye elég sok van hazánkban. Mindenkinek lehetne pont csak a 0-nál eggyel több Kleinheislere, Nagyja, Sallaija és Szoboszlaija. Szívesen elbeszélgetnék még Sallói Istvánnal arról, hogy fiát, Danit, miért kellett a szakmai karrier helyett pénzszerző karrier felé orientálni az Amerikai Egyesült Államokba? Az is tényleg rejtély számomra, hogy Balogh Norbertet miért nem építi fel végre kis hazánk a nemzeti csapatban – egy külön sztorit érdemelne az, ahogyan a magyarok képesek eltékozolni egy ekkora „gyémántot”, mint Ő?
Lássuk, hol vannak leigazolva Ők hatan most, a mércém szerinti, szakmai minimum szinthez képest:
Balogh Norbert – klub nélkül, legutóbb Hull City (Anglia, II: osztály);
Kleinheisler László – Osijek (Horvátország);
Nagy Ádám – Bristol City (Anglia, II. osztály);
Sallai Roland – Freiburg (Németország);
Sallói Dániel – Sporting Kansas City (USA);
Szoboszlai Dominik – Red Bull Salzburg (Ausztria, de ha valaki, akkor Ő tényleg „dobbantani” készül).
Végezetül, egy igen megrázó adatsor maradt a végére.
A 2018-as világbajnokság július 15-i, moszkvai döntőjében, a Franciaország ellen 4 – 2-es vereséget szenvedő Horvátország 3 + 21 fős keretében a szakmai minimum szintemnek megfelelő klubokból ennyi játékos volt jelen:
1. Anglia (Európa): Premier League – I. osztály (€7.96bn):
Lovren (Liverpool);
2. Spanyolország (Európa): LaLiga – I. osztály (€5.08bn):
Kovavic (Real Madrid), Modric (Real Madrid), Rakitic (Barcelona) és Vrsaljko (Atletico Madrid);
3. Olaszország (Európa): Serie A – I. osztály (€4.48bn):
Badelj (Fiorentina), Brozovic (Internazionale), Kalinic (AC Milan), Mandzukic (Juventus), Perisic (Internazionale) és Strinic (Sampdoria);
4. Németország (Európa): Bundesliga – I. osztály (€4.16bn):
Jedvaj (Bayer Leverkusen), Kramaric (Hoffenheim), Pjaca (Schalke 04) és Rebic (Eintracht Frankfurt);
5. Franciaország (Európa): Ligue 1 – I. osztály (€4.16bn):
Santini (Caen) és Subasic (Monaco).
A saját nemzeti bajnokságából pedig az alábbi játékosokat delegálta a vb-döntőbe:
Bradaric (Rijeka) és Livakovic (Dinamo Zagreb).
Nálunk, tényleg minden rendben van… 😃

You May Also Like

Cikkajánló. Olvass bele!
A kultúra teremtő ereje 29. rész
Close