Labdabirtoklás


Írta: bary

Albert Einstein:

„Nem minden számít, amit meg lehet számolni, és nem mindent lehet megszámolni, ami számít.”

Közismert labdarúgó szakterminológia évekkel ezelőtt meghódította a magyar labdarúgó világot, amiben nem kis szerepe volt Mezey-Both párosnak. Általuk bevezetett labdabirtoklás kiirthatatlanul elterjedt a magyar labdarúgó szaknyelvben, mint parlagfű a honi termőföldeken. Mezeyék regnálása óta ez a fogalom most is ott burjánzik a futballpályák „zöld” gyepén. A közelmúlt Barca futballja még inkább segített abban, hogy ezer szállal kapaszkodjon a „magyar futballtermőföldben”.

Szakterminológia érzékenységem nem hagy nyugodni már jó ideje, ezért fogalmazódtak meg bennem a következő kérdések:

  • Valójában mit értünk labdabirtokláson?
  • Kell-e nagyobb jelentőséget tulajdonítani a labdabirtoklásnak?
  • „Amíg nálunk van a labda nem kaphatunk gólt.” – elv a ludas?
  • A labdabirtoklás cél, vagy eszköz?
  • Koncepció vagy stílus?

Amióta a Barca futballjával meghódította a világot a labdabirtoklás különleges figyelmet vívott ki magának, ugyanis a játékszervezési koncepcióját azonosítják a labdabirtoklással. A labdabirtoklás, mint koncepció szélvészsebesen söpört végig Európa futballpályáin. Egy gyenge fuvallat belibbentette a magyar pályákra is, és látszólag igazolást nyert a Mezey-Both-féle teória.

A labdabirtoklás tekintetében három fázist (játékállapotot) különböztettek meg Mezeyék, úgy mint:

  • labdabirtoklás
  • ellenfél labdabirtoklása
  • labdabirtoklás váltás

Mezeyékkel ellentétben a labdabirtoklást a „Nesze semmi, fogd meg jól!” – közhellyel jellemezhetem legjobban.

Mezey által bevezetett labdabirtoklás tartja az edzők gondolkodását kalodában, ahonnan nehéz szabadulni. Ez a gondolkodás évtizedekre gyakorolt olyan hatást, amit szinte lehetetlen helyrehozni. A labdabirtoklás nélkülözi mindazt a tartalmat, ami a labdarúgást magasabb szintre emeli, azaz a stílust.

De mit mutat meg a labdabirtoklás?

  • magas szintű technikai képzettséget?
  • játékkapcsolatok szintjét?
  • tudatos összműködést?
  • harmonikus együttműködést?

Egyetlen dolgot mutat meg, mégpedig azt, hogy egy adott mérkőzésen, egy adott csapat %-ban kifejezve mennyit birtokolja a labdát.

De tovább boncolhatjuk a kérdést.

A labdabirtoklás %-ban kifejezett aránya mit mutat meg?

  • hányszor kezdeményezett egy csapat?
  • hány passzból állt egy labdabirtokló periódus?
  • összműködés harmóniáját?
  • összműködés ritmusát?
  • összműködés gyorsaságát?
  • hányszor történt eredményes befejezés?

Egyiket sem!

Olyan statisztikai mutató, ami egy magasan jegyzett futballkultúrában a magas technikai képzettségű csapatoknál következménye a tudatos játékszervezésnek, a magas szintű összműködésnek.

A csapatjáték belső törvényszerűségei, logikai felépítése nem mutatkozik meg a labdabirtoklásban.

A labdabirtoklás egy megfoghatatlan valami, ugyanis nincs célja, iránya, ritmusa, mélysége, szélessége, így aztán nem sokat kezd vele a „futballszakember”. A laikus is látja azt, hogy melyik csapat „birtokolja” többet a labdát egy mérkőzésen, ami lehet meddő fölény, céltalan adogatás a tudatos összműködés legkisebb jelét sem mutatva.

Szóval, a labdabirtoklási fölényt felismerni nem nagy kunszt, ami pedig a végeredményt illeti, egyre inkább kezdi elveszíteni jelentőségét, egyeduralkodását. Ilyen értelemben a labdabirtoklás és az eredmény nincs szinkronban egymással. A topfutballban a mennyiségi fölény helyett a minőségi fölény lett (volt) a mérvadó.

Az UEFA- edzőképzésünk a labdabirtoklás tekintetében csak a felismerésig jutott, a mögöttes tartalom, a játékszervezés törvényszerűségei elkerülték a figyelmét. A labdabirtoklás célként jelenik meg a képzés metódusában, minek következtében célként jelenik meg a magyar labdarúgásban is.

De mi a lényege labdabirtokló koncepciónak?

A koncepció a játék egészére vonatkozik, a részletek a taktika által válnak felismerhetővé. A koncepcióval nincs semmi probléma, ha e mögött a koncepció mögött eszközrendszer is rendelkezésre áll.

Nézzük meg, hogy mit ért a Barcelona labdabirtokláson?

A Barcelona labdabirtoklása háromszögépítés-bontás sorozatára épül.

Filozófiájuk:

  • az ellenfél térfelén lejátszani a mérkőzést, ott támadni és ott védekezni

Célja:

  • tömörülő védekezésen rések keresése, aminek a befejezése a „gyilkos” passz
  • nyomás alatt tartani a védekező csapatot
  • A fenti célok következménye: labdabirtoklás

Röviden összegezve:

Barcelona esetén:

  • cél: játékszervezés
  • koncepció: labdabirtoklás
  • alakzat: háromszögek
  • eszköz: háromszögépítés-bontás
  • következmény: hatékony labdabirtoklás

Labdabirtokló gondolatot Átvevő esetén:

  • cél: labdabirtoklás
  • koncepció: labdabirtoklás
  • eszköz: labdabirtoklás
  • alakzat: nincs
  • következmény: káosz

Egy felmérés szerint egy mérkőzésen átlagban 400x cserél gazdát a labda, amiből arra lehet következtetni, hogy egy csapatnak 200x van lehetősége „labdabirtoklásra”, helyesebben a játék kezdeményezésére.

Ez a kezdeményezés felfogásban, időben, irányban egy-egy csapat esetében merőben más lehet, mégpedig a labda birtokában milyen cél vezérli a támadó csapat játékfelfogását.

A másik tévedés ezzel a szakkifejezéssel kapcsolatban, hogy a labdabirtoklást a stílussal azonosítják.

Mi a stílus?

Stílus = Kialakult, beidegzett játékmód (stílusjellemzők összessége)

Ahogyan gondolkodunk a játékról. Ahogyan játszik egy csapat.

„Az a kérdés, hogy egy csapat a játék folyamat alatt, hogyan játszik, lapos, vagy magas labdákkal, egyből, vagy kettőből, rövid vagy hosszú passzokkal, ez még nem maga, hanem csak a játék módja, modora.” (Dr. Kovács Ferenc 1945)

Értsd: amíg egy csapat mérkőzésről-mérkőzésre változtatja játékmódját a stratégiai cél érdekében, addig nem beszélhetünk stílusról. De ha egy csapat játékmódja hosszútávon, folyamatosan felismerhető és amely játékmód mellett kitart a mérkőzés állásától függetlenül állhatatosan, következetesen, ott már beszélhetünk kialakult, beidegzett játékmódról, más néven stílusról.

JÁTÉKSTÍLUS = egységes játékkép (stíluskép + játékkoncepció kép + taktikai kép)

Formanyelve: alakzatépítés -bontás

Formaelemei (stíluselemek): rövidpassz, hosszúpassz, kényszerítő átadás, domináns összjáték kombinációk stb.

A formanyelv sajátos játékszervezési eszköz, ami más-más lehet a különböző nemzetek futballjában.

PL:

  • brazil, spanyol: háromszög építés-bontás
  • holland: rombusz építés- bontás
  • angol: felívelés
  • olasz: indítás

Játékkoncepció: a játék egészére vonatkozó játékelKÉPzelés (pl. rövidpasszos, labdabirtoklásra épülő alakzatépítő-bontó játék).

Labdabirtoklás eszköz vagy cél?

Ha eszközként tekintünk a labdabirtoklásra, akkor …..

Játékszervezés eszköze:

  • cél: TUDATOS összműködés
  • alakzatépítés-bontás (formaelemek domináns jelenléte)

Következménye:

  • hatékony labdabirtoklás
  • stílusos játék

Ha célként tekintünk a labdabirtoklásra, akkor …..

Cél: labdabirtoklás

  • eszköz – labdabirtoklás

Következménye:

  • káosz a köbön

Amikor a labdabirtokló koncepció a játékszervezés céljaként jelenik meg az átvevő gondolkodásában, a labdabirtoklás belső logikája belső tartalma felismerhetetlen. Az út a felismeréstől a kivitelezésig csak akkor lehetséges, ha az átvevő megérti és átveszi a labdabirtoklás belső tartalmát is.

Felismerés (magas labdabirtoklás) – cél (tudatos játékszervezés) – eszköz (alakzatépítés-bontás) – kivitelezés (előre jutás) – következmény (labdabirtoklás)

A cél mindig magasabb rendű, mint az eszköz.

A célhoz rendeljük az eszközt, és nem a célt azonosítjuk az eszközzel.

Éppen ezért, a magyar edzők tévesen gondolják azt, hogy a labdabirtoklást labdabirtokló játékkal lehet fejleszteni.

Eszközt azonosítják a céllal. Vi.

  • cél – labdabirtoklás
  • eszköz-labdabirtokló játék

Helyesen:

cél – játékelv által szabályozott edzéseszköz – kivitelezés – következmény

A „magyar” labdabirtoklás célja a labdabirtoklás:

  • nem az előre jutás a cél
  • nem a támadó játékszervezés a cél
  • nem a támadásépítés a cél
  • nem a védelmi vonalak átjátszására irányuló összműködés a cél.

Ha a játékosok szerepkörének megfelelő feladatukat jól oldják meg, lehet belőle hatékony labdabirtoklás.

A hatékony labdabirtokláshoz kell:

  • egy mélységi szervező
  • két kombinatív képességű támadó középpályás
  • két támadó szellemű szélső védő
  • legalább egy szervezni tudó belső védő
  • magas intelligenciájú csatár

Legalább 7 olyan játékos kell, amelyek technikai-taktikai képzettsége magas. Ezek magas szintű céltudatos, harmonikus kapcsolata eredményezi a magasszintű csapatjátékot.

Játékszervezés:

  • Csapatjátékszervezési elvek által összehangolt játékhelyzetmegoldások tudatos viselkedési módja.

Céltudatosság:

  • előrejutás szándéka
  • stílus – előrejutás módja
  • koncepció: játékosok együttműködése
  • szerepkörök rugalmas kezelése
  • egymás funkcionális kiegészítése

Mi történik akkor, amikor egy csapat megszerzi a labdát?

Támad!

A támadás feltétele a labdabirtoklás és nem célja.

Hogyan támad?

  • támadást épít
  • támadást vezet
  • támadást sző

Csapattámadó Eszköze:

  • egyenes támadás
  • tempótámadás
  • kombinációs támadás
  • kontrajáték
  • pozíciós játék stb

Cél: az előrejutás a védekező csapattal szemben.

Ha továbbra sem változik az edzők szemlélete, még nagyon sokat kell várni arra, hogy a stílusos futball felváltsa a labdabirtoklásra épülő stílustalan játékot.

Ha az edzőtársadalom továbbra sem lesz birtokában a céltudatos játékot átadni képes tudásnak, a „labdabirtoklásunk” nem viszi előre a futballunk színvonalát.

 

You May Also Like

Cikkajánló. Olvass bele!
Riport a Digi Tv-ben a kreditpontos képzésről
Close