Miért beteg a magyar futball? 1. rész


Írta: Ferenczi Attila Játékelmélet kutató és fejlesztő

A magyar futball ismételten történelmi fordulóponthoz érkezett. Legutóbb 2011-ben, vagyis 8 évvel ezelőtt volt hasonló a helyzet, amikor elkészült az MLSZ máig ható stratégiai programja. Leekens szégyenletes szereplése után (2018) úgy döntött az MLSZ, hogy a korábban lefektetett stratégiai program szakmai elemeit megújítja és 2020-tól kezdődően gyökeres változtatást vezet be  a szakmába. Ennek érdekében létrehozott egy Szakmai Bizottságot, amely hivatott megmutatni a magyar futball új irányát.

Az alábbi cikksorozatban rámutatunk, hogyan lehetséges az, hogy a magyar futball immáron 50 éve rendszeresen vakvágányra fut?

Hogy valójában miért is beteg a magyar futball, miért nem lépett egy métert sem előre az elmúlt évtizedekben és milyen a futballiparág belső működési mechanizmusa, ahol bárki, bármit megcsinálhat számonkérés nélkül, mert senkinek sincs semmi felelőssége a számonkérés elmaradása okán.

A Miért beteg a magyar futball? kérdést sokszor, sok alkalommal feltették már az elmúlt 50 évben. E kérdés tisztázása azért fontos, mert ha tudjuk a futballdiagnózist, csak akkor tudunk valós terápiát adni a probléma megoldására.

Miután az elmúlt 50 évben rengeteg eredménytelen kísérletet tett a magyar futball a válságból való kilábalásra, így a napnál is világosabban látszik, hogy az eddigi diagnózisaink mind, egytől – egyig téves hipotézisre épültek.

A legutóbbi fejlesztési program 2011-ben készült, ami a megírásának időpontjában – vagyis 8 évvel ezelőtt -, tisztán és világosan látható volt, hogy szintén egy rossz vízióra épült és eredményt nem fog szállítani („A magyar futball azért gyenge, mert nincs pénz és nincs infrastruktúra.”). Azonban mindez a program megalkotóit, egy cseppet sem zavarta.

Kezdjük az elején!

Miért beteg a magyar futball? avagy a valódi diagnózis és valódi terápia

Ebben részben három irányból vezetjük le futballválságunk valódi okát. Azonban bármelyik irányból indulunk, konklúzióját tekintve, ugyanoda jutunk.

Diagnózis 1.

Az antropológusok, amikor azt vizsgálták, hogy mely népcsoportok maradtak fenn a történelem viharában, akkor az alábbi megállapításra jutottak:

  • „A történelemben egy csoport sikere, identitást jelentő kultúrájuk és technológiájuk függvénye.” (by Jámbor László)

Vagyis a siker tényezői:

  1. kultúra
  2. technológia
  3. organizáció.

A Miért beteg a magyar futball kérdésköre úgy egyszerűsödik le, a fenti tézis után, hogy Mi hiányzik a siker 3 tényezőjéből?

A válasz az, hogy a siker tényezőiből a kultúra hiányzik. Máshogy fogalmazva a magyar futball ezért beteg, mert kihalt a magyar futballkultúra. Minden más, amire előszeretettel hivatkoztak, hivatkoznak, miszerint, nincs pénz, nincs pálya, nincs gyerek, vak az újságíró, tudatlan a tulajdonos, rosszak a vezetők, a folyamatot gyengítik, vagy erősítik, katalizátorok, de nem a problémát kiváltó okok.

A kultúra:

  • értelmezések és szokások rendszere, szellemi termék, aminek létrehozói a játékosok és az edzők.

Vagyis szakmai problémával állunk szemben. Az edzők futballgondolkodását viszont az oktatási intézmények állítják be.

A kritikus dátum 1961, amikor is megindult a TF-n az új típusú edzőképzés, ahol az addig szintetizáló gondolkodásmódot valló edzők futballgondolkodását átállították a polárisan ellentétes analizáló gondolkodásmódra. A megváltozott gondolkodásmódú edzők más játékost képeztek, aminek végtermékét és eredményét láthattuk, láthatjuk a futballpályán. Létrejött az ügyeske magyar focista prototípusa, aki sok mindent tud a futballból, csak semmit sem jól.

Ha a futballdiagnózisunk az, hogy kihalt a futballkultúra, akkor abból egyenesen következik a terápia:

  • futballkultúrát kéne teremteni.

Ennek két útja lehetséges:

  1. kultúrateremtés alulról szerveződve
  2. kultúrateremtés felülről szerveződve, központi irányítással.

Miután hajdanában volt már egy élő és sikert-sikerre halmozó kultúránk, így az utóbbi – felülről szervezett futballkultúra-teremtés – tűnik kézenfekvőnek.

Azonban ennek feltétele, hogy a diagnózist felállítók

  • felismerjék a kultúra fontosságát,
  • felismerjék a futballkultúra tanításait és
  • legyen víziójuk arra, hogy mindezt hogyan is lehetne újra feltámasztani.

Sajnos azonban a jelenlegi Szakmai Bizottság nem rendelkezik a diagnózis felállításához szükséges felismerés képességével sem, nemhogy a terápiát meg tudná adni.

Diagnózis 2.

Az MLSZ 2013-ban felkérte a Double Pass (DP) belga céget, hogy független szakértőként elemezze az akadémiák működését. Helyzetjelentése során rengeteg szervezési, szervezeti probléma megállapítása mellett, szakmai megállapítást is tett. Miszerint az akadémiáknak nincs futballfilozófiája, máshogy fogalmazva, nincs élő klubkultúrájuk. Amiből egyenesen következik, hogy a DP az eredményes futball egyik kulcstényezőjének a kultúra meglétét tartja, de ezt alulról szerveződve kívánja megoldani. Ami egyébként logikus, hiszen a DP nem tudja, nem tudhatta, hogy nálunk valamikor volt egy olyan élő futballkultúra, melynek játékelméleti tanításai jelenleg is a világ előtt vannak. Ebből kifolyólag az akadémiáknak házi feladatot is adott a DP, hogy alakítsák ki klubkultúrájukat, aminek kialakításához szakmai protokollt is mellékelt. Történt mindez 5 évvel ezelőtt. Azóta sem történt semmi érdemleges.

1. ábra: A Duonle Pass játékmodell, ahol a KULTÚRA a kiinduló pont

Diagnózis 3.

Az alábbi bölcseletben 10 mondatban levezetésre kerül, hogy a gondolkodásmód megváltozása (Lásd Diagnózis 1. részt), hogy hat az eredményre.

Ügyelj GONDOLATAIDRA,

mert azok szabják meg SZAVAIDAT!

Ügyelj szavaidra,

mert azok szabják meg TETTEIDET!

Ügyelj tetteidre,

mert azok szabják meg SZOKÁSAIDAT!

Ügyelj szokásaidra,

mert azok szabják meg JELLEMED!

Ügyelj jellemedre,

mert az szabja meg SORSODAT!

Ha a fenti bölcseleteket modellezzük és lefordítjuk a labdarúgásra, akkor az alábbi ábrát kapjuk.

2. ábra: A gondolkodásmód tovagyűrűző hatásai

A fenti modellből pontosan levezethető, hogy a gondolkodásmód megváltozásának milyen további következményei vannak. Mert ha változik a gondolkodásmód, akkor változik a kultúrát létrehozó felfogás és szokásrendszer, majd az eredmény is. Vagyis mindennek az alfája és omegája, a kultúra teremtése, máshogy fogalmazva, az egységes iparági gondolkodásmód létrehozása.

Az eddigiekből láthattuk, hogy az MLSZ-nek nem igazán sikerült eltalálnia a fejlesztési irányát az elmúlt 50 évben, hiszen még a valódi diagnózis felismeréséig sem jutott el.

Miután a magyar futball betegségének oka szakmai és az edzők gondolkodását az oktatási intézmények állítják be, így a következő részben azt elemezzük, hogy valójában mit is csináltak az elmúlt évtizedekben az edzőképzők?

Folyt. köv.

You May Also Like

Cikkajánló. Olvass bele!
Kredites képzés
Close