Miért retek a magyar futball? 8. rész


Folytatjuk cikksorozatunkat, mely a magyar futball közállapotaival foglakozik. Ebben a részben azzal foglalkozunk, hogy immáron évtizedek óta, a “sógor-koma” típusú emberi kapcsolatok, hogyan írják felül a magyar futball érdekeit.

Mottó:Aki mibennünk nem bízik, az önmagában sem bízik. Aki mibennünk nem bízik, az a mi fényes jövőnkben sem bízik. És aki a mi boldog, fényes jövőnkben nem bízik, az áruló.” (by Virág A tanú című filmből)

Bármennyire hihetetlen, de Mezey György, nemcsak az 1983-2013 közötti időszak megkerülhetetlen alakja volt a magyar futballnak, hanem szelleme a mai napig hat.

Munkálkodása alatt egy személyben döntött emberi sorsokról, tett tönkre karriereket (Verebes, Varga Z.), mindeközben meghatározta a magyar futball irányát, amelyről ma, a napnál is világosabban látszik, hogy változatlan irányultsággal és sebességgel tart lefelé.

  • Egyik legnagyobb bűne, hogy elterjesztette a játékrendszer alapú futballgondolkodást, a stílus kiinduló pontú futballgondolkodás helyett, ill. kiirtotta a futballértelmiségi réteget, mindezt azért, hogy önmaga bronzszobrát felépítse.
  • Másik legnagyobb hibája, hogy számára fontosabb volt a saját káderek pozícióba juttatása, mint a magyar futball tudás alapú fejlesztése.

Az UEFA rendszerű edzőképzés beindításakor, 1995-ben történelmi esélyt  kapott kezébe azzal, hogy nulláról kiképezze az összes (7-10 ezer) magyarországi futballedzőt. Ez a lehetősége csak neki, csak akkor és csak ott adatott meg, azóta senki másnak.

Akkor 5-7 évben kb. 2005-re vizionálta, hogy meglesz a hatása hittérítő munkájának.

Eredményét láthatjuk.

A világranglistán egy métert sem léptünk előre, hála az általa kiképzett edzőgenerációnak. 

Noha Mezey már 6 éve nincs hatalomban, szelleme, és az általa elterjesztett “sógor-koma”, nem tudás alapú szervezeti működés, alapjaiban határozza meg az elkövetkező 5 év futballját is.  

Kérdezhetné a Kedves Olvasó, mindez hogyan lehetséges, amikor 2013 óta nincs pozícióban.

A történet 1983-ra nyúlik vissza, amikor is Mezey felkérte id. Tajti Józsefet, hogy legyen tagja annak a szakmai stábnak, mely a válogatott mellett dolgozott. Amikor Mezey újabb megbízatást kapott 1995-ben, hogy indítsa be az új UEFA rendszerű edzőképzést, akkor Tajti újra szerepet kapott az edzőképzésben, mint vezető instruktor.

Idősebb Tajti élt a lehetőséggel, majd a 2000-es évek elején, becsúsztatta gyermekét ifjabb Tajti Józsefet a szakemberképzésbe, aki mintegy 10 éven keresztül oktatta az edzőket, aki felelős volt több ezer edző kiképzéséért. Azokért, akik ma is aktívak, azokért, akik alapjaiban határozzák meg a ma játékosainak játéktudását. 

Mezey és ifjabb Tajti munkakapcsolata tovább épült a Puskás Akadémián, ahol Mezey távozása után, Gellei Imre került pozícióba, és így közvetlen munkatársa lett ifjabb Tajtinak.

Tajti időközben kidolgozta új képzési rendszerét, melyet immáron 2019-ben, Gellei Imre – volt felcsúti kollégája – mentorál a Szakmai Bizottság előtt.

És a dolgok így épülnek egymásra, immáron lassan 40 éve, hogy ki, kit ismer és elismer a magyar futballban, ki, kinek a barátja, ki, kit akar tolni, tudás nélkül a magyar futball kárára. 

Ismételten felteszem naiv kérdésemet.

  • Érdekel itt egyáltalán valakit a magyar futball?
  • Ahol a tudásnak nincs létjogosultsága, ahol tudatlanok, félműveltek dolgoznak a magyar futball pénzén a magyar futball kárára?

Mert azért azt őszintén valljuk be, ez a fajta, “kéz-kezet mos”, “sógor-koma”, “ma nekem, holnap neked” attitüd, nem igazán termelt eredményeket az elmúlt mintegy 36 évben.

De a rendszerben még visszacsatolás sincs, mert hiszen a fáma úgy szól:

  • Csak előre nézünk, a múlt nem érdekel!

Minek következtében számonkérés nincs, felelősségre vonás nincs. Itt mindenki azt csinálhat, mindenféle felelősség nélkül, amit akar.

Mert ma éppenséggel, azok az emberek akarják megreformálni a magyar futballt, akik abba a helyzetbe hozták, ahol van. Dr. Bubó tanította: Ne terjessz el egy ragályt csak azért, hogy legyen mit megfékezned! 

Márpedig a rendszer így működik.

Toldozás-foldozás van évtizedek óta, a vízió totális hiánya miatt.

Értsd: van egy stratégiai programunk eszme nélkül, ami csak programból áll és cselekvési tervből. Úgy is mondhatnánk, rendező elv nélküli stratégiát hajtunk végre.

És ez a fajta ötletelő munka, nem csak a Szakmai Bizottságra vonatkozik, hanem a folyamatos átszervezésekre, a folyamatos szabályalkotásokra, mind a versenyeztetésnél, mind a Bozsik programnál, mind az egyéb területekre.

Zárszóként idézek a nagy tudású id. Tajti Józseftől, aki oktatóm volt a B és A szintű edzőképzésen. Hogy micsoda IQ-val lehetett ő vezető instruktor mintegy 15 évig? Ott, ahol a jövő edzőit képzik.

A játékosnak úgy kell elmagyarázni az összefüggéseket, hogy még a szart is elhiggye. Mert még a szart is el lehet adni, határozott kivitelben!

És ez volt az a magyar edzőképzés, amely hivatott lett volna, nemhogy a nyugat futballja után menni, hanem lekőrözni azt.

Így adtunk egy hatalmas taslit, a rothadó kapitalizmus, rothadó futballjának.

Amely magyar tasli, egy nagy kifogásgyűjtemény, mely közhelyekből és lózungokból áll, melynek két célja van, maga a túlélés és elméletgyártás a hülyeségekre.

Folyt. köv.

 

You May Also Like

Cikkajánló. Olvass bele!
Futballfélműveltekkel előre a magyar fociért! 7. rész
Close