Mit csinált eddig a TF, ill. az MLSZ Edzőképző? 2. rész


Írta: Ferenczi Attila Játékelmélet kutató és fejlesztő

Mottó: Bot(h) főtől, görcs a gondolat!

Cikksorozatunk első részében annak mentünk utána, hogy Miért beteg a magyar futball? Megállapítottuk, hogy válságunk oka szakmai, ahol az edzői gondolkodásmódot beállító intézményeket tettük felelőssé az edzői tudás összezavarásáért.

Ebben a részben bemutatjuk, hogy mit oktattak és mit kellett volna oktatni az edzőképzésen?

1961-ben indult a TF-n az új típusú edzőképzés, ahol a következő primitív játékmodellt oktatták le.

1.ábra: A TF játékmodellje 1961-től. A modell az analizáló gondolkodásmód terméke

1995-től szerveződött az UEFA edzőképzés már az MLSZ égisze alatt, ahol a nemzetközi labdarúgó szövetség az alábbi, holland típusú játékmodell leoktatását javasolta. Ne feledjük, hogy az Ajax 1995-ben Világ Kupa győztes lett egy holland futball innovációval.

2.ábra: UEFA – holland ajánlás. Szintetizáló játékmodell, majdnem rendszerelvű gondolkodásmód terméke, amely hasonló a magyar tradíció gondolkodási rendjéhez

Amikor 1995 környékén megkezdte működését az edzőképzés, akkor az UEFA kifejezett kérése volt, hogy minden ország igazítsa oktatását, a saját hagyományaihoz. Nos, mindezt nem igazán sikerült eddig megoldania a magyar szakmának.

  • Mezey – Both egy álholland anyagot nyomot le az edzők torkán, az UEFA-ra hivatkozva. Ez persze a komplett szakmának nem tűnt fel és szó szerint beszopta a tanításokat. Itt említeném meg, hogy történetünkben színre fog lépni az elkövetkező részek egyikében ifj. Tajti József, aki ezen edzőképzés vezető instruktora volt.
  • Bicskei németes vonalra váltott.
  • Prukner tudáspalettát nyújtott át az edzőknek.
  • Szalai szintén vegyes felvágottal próbálkozott.
  • Sisa az egyedüli, ahol világos és a magyar tradícióhoz illesztett irány van. (Játékosegyéniség képzés, megtévesztéses technika, játékolvasás, döntésképesség.) De maga a tradíció játékmodellje itt sem jelenik meg, oktatási anyagként.

A Mezey-Both kettősé volt a történelmi felelősség, hogy a komplett magyar szakmát átképezze és futballgondolkodásukat a megfelelő irányba állítsa. Az utána következő edzőképző vezetőknek már csak a morzsa jutott, mert ők csak azokkal az edzőkkel tudtak foglalkozni, akik éppen diplomát akartak szerezni. Az alábbi ábrán láthatjuk Mezey-Both játékmodelljét, ami a mai napig az oktatási anyag része.

3. ábra: Eklektikus Mezey-Both játékmodell

„Az egykori szövetségi kapitány azt is kifejtette, hogy ez a program varázsütésre nem fogja megváltoztatni a magyar futballt, és legalább öt év kell ahhoz, hogy megmutatkozzanak az új szellemiség eredményei.” (Mezey 2002)

Mezeyék az új típusú edzőképzés indulásakor 5-7 évben jelölték meg azt az időintervallumot, hogy érződni fog az új szemlélet hatása, vagyis a magyar futball fejlődési pályára fog állni. Ennek az időszaknak volt a csúcsterméke a Bozsik program, amelyről a napnál is világosabban bebizonyosodott mára, hogy tömegesítésre alkalmas, de játékos képzésre nem.

https://index.hu/sport/futball/2002/08/06/nyilasi/

http://www.nemzetisport.hu/migralt_cikkek/20021207/grundfoci_es_melle_szupernyolcas_film

Az UEFA edzőképzés hatására annyit sikerült elérnünk, hogy leszakadásunkat megállítottuk, de a felzárkózás a szakma tudásdeficitje miatt nem sikerült.

A következőkben kontrasztként bemutatom, hogy valójában miben is összegződik a magyar tradíció játékmodellje? Mi az, amit elődeink tudtak és mi az a gondolkodási rend, amit munkájuk során alkalmaztak?

Két tipikus edzői nyilatkozat az, amely bemutatja azt a gondolkodásmódot, amelyet régi mestereink alkalmaztak és alkottak meg.

  1. Azért kaptunk ki, mert nem volt folyamatos a játékunk.
  2. A játék képe alapján nyerhettünk volna.

Vagyis a tradíció edzői képben és folyamatban gondolkoztak, ami érdekes módon szinkronban van a magyar nyelv sajátosságaival. Hiszen nyelvünk képi, holisztikus és rendszerelvű.

Így született meg a kép és folyamat nézőpontú és stílus kiinduló pontú játékmodell, amely a mai napig a világ előtt van gondolkodási rendjét tekintve. Lásd az alábbi ábrákat!

4. ábra: A labdarúgó játék folyamatmodellje

5. ábra: A labdarúgó játék képmodellje

A fenti ábrasorozatokból jól látható, hogy mit oktattak az edzőképzők, és mit kellett volna oktatniuk? Az már csak hab a tortán, hogy egy játékmodellt oktattak le kettő helyett.

Ismétlésképpen ideillesztem cikkünk első részében bemutatott ábránkat, amely bemutatja a gondolkodásmód tovagyűrűző hatásait.

Mert mi is történt 1961-től az edzőképzésen és annak következtében a futballiparágban?

Megváltozott az edzői gondolkodásmód, minek eredményeképpen megváltozott eredményességünk is.

6. ábra: A gondolkodásmód tovagyűrűző hatásai

Persze a magyar szakma érzi, hogy valami nem klappol és ezért újabb képzési és fejlesztési rendszereket hoz be az országba anélkül, hogy tudná, melyik képzési rendszer, mikor és miért használható. (Coerver, Funinho, Smartfutball, Exterlights, Teqball, FIFA, Fitlight, Periodizáció stb.)

A dolgot úgy is lehet érteni, a magyar edzők mindent elkövetnek, hogy a már eredendően  zavart gondolataikat még inkább összezavarják.

A következő részben arra a kérdésre keressük a választ, hogy ha már nem tudjuk, Miért beteg a magyar futball?, legalább azt fel kellene ismernünk, hogy immáron 50 éve, Miért nem fejlődik a magyar futball?

Folyt. köv.

You May Also Like

Cikkajánló. Olvass bele!
Miért beteg a magyar futball? 1. rész
Close