Paradigmaváltás az edzőképzés vs. iparági tudásmenedzselés kérdésben


A magyar foci (egyetlen) esélye: a tudásmenedzsment II.

A labdarúgás a közvéleményt leginkább foglalkoztató kérdések egyike. Tudásmenedzsment (TM) szakértőként én is leírtam gondolataimat a témával kapcsolatban. (A magyar foci egyetlen esélye a tudásmenedzsment) Mostani írásomban arra vállalkozom, hogy felvázolom a az egyik alapkérdést, és javaslatot teszek a megoldásra. Az edzők életük 1%-át töltik a formális edzőképzésben, a sikerességük főleg a másik 99%-on múlik –> Fókuszáljunk erre!

Labdarúgásunk sorozatban kapja a kijózanító pofonokat, amelyeknek hatására joggal várhatjuk, hogy érdemi változásokat induljanak el. Nap, mint nap sokan mondják el véleményüket a kiúttal kapcsolatban, a javaslatok között azonban kevés a valóan „paradigmaváltó” gondolat. Én, felvállalt szakmai elfogultsággal, a korszerű tudásmenedzsment elvek és módszerek alkalmazásában látom a megoldást. Az iparági tudás mennyiségi és minőségi javításával érhető el, hogy a futball minden szereplője magasabb szinten végezze a munkáját, illetve hogy minden érintett nagyobb szakértelemmel vegyen részt ebben a még mindig nagyon népszerű játékban (üzletben?).

Edzőképzés vs. tudásmenedzsment

Nézzük az egyik leggyakrabban hangoztatott alapelv működését: A „Life long learning” (élethosszig tartó tanulás) gondolatát a fociban! Mi a helyzet ma? Ahhoz hogy valakiből Pro licenszes edző válhasson, kb. 500 órát kell eltöltenie a képzési rendszerben. 30 éves edzői pályafutással számolva, ez azt jelenti, hogy életének durván 1%-át tölti a hagyományos értelemben vett tanulással. És ezek a számok a legmagasabb szintre vonatkoznak. Mi lehet a „végeken”, ahol valóban eldől a futballunk jövője; az utánpótlásképzésben dolgozó, gyakran szükségből beszálló „edzők” esetében?
Nem kell különösebb matematikai zsenialitás annak kiszámításához, hogy az elmozduláshoz nem az 1%-ra, hanem a 99-re kell helyeznünk a hangsúlyt. Ez nem azt jelenti, hogy nem kell folyamatosan korszerűsíteni az edzőképzés színvonalát, de ha a pályán elért eredményekben szeretnénk fejlődést tapasztalni, a folyamatos tanulást kell meghonosítanunk, támogatnunk.

Az érintettek szerepe, felelőssége

Az edzők a változási folyamat legfontosabb szereplői. Nekik kell a legtöbbet változniuk, és ők tehetik a legtöbbet a saját és szakmájuk fejlődéséért. Kritikus vélemények szerint az futballedzők többségéből hiányzik a tanulási hajlandóság: „Ezek nem olvasnak, nem írnak!” A nem kötelező szakmai események érdektelenségbe fulladnak, a szakirodalmat még ingyen is csak kevesen használják. Én azonban nem hiszem, hogy a fociban sokkal rosszabb lenne a helyzet, mint az élet más területein. A vezetésfejlesztésben eltöltött több évtizedes tapasztalatom azt mutatja, hogy a vezetőkre is sokszor kimondják, hogy ők nem akarnak tanulni, fejlődni, aztán a képzési programok során kiderül, hogy inkább az alkalmazott módszerekkel vagy a körülményekkel van a baj. Lehet, hogy labdarúgásban sem az edzők hozzáállásával van a baj, hanem azzal a móddal, ahogy hozzájuk közelítünk. Biztos vagyok benne, hogy az edzői társadalomban is megvan az a réteg, aki tenni, változtatni akar (erre egy példa az az kb. 500 fős Facebook edzői szakmai közösség, akik rendszeresen cserélnek gondolatot egymással a világhálón). Ha csak 20%-ra becsüljük is a progresszív részt, már ez is kb. 2000 edzőt jelent, akikre építhetjük a változási folyamatot!

Hogyan indulhat a változás folyamata az edzők körében? El kell jutni néhány fontos felismeréshez:

  • A munka eredményességének egyik legfontosabb tényezője a tudás.
  • A tanulásnak a mindennapok részévé kell válni, és sohasem hagyható abba.
  • Szinte minden tudás rendelkezésre áll valahol a világban, meg kell tanulni a korszerű tudásmegszerzési módszereket, technikákat.
  • Együtt könnyebb; saját tudásom bővítése sokkal eredményesebb (és élvezetesebb), ha közösségi keretekközött zajlik.

Bár a fentiek közhelyszerűnek tűnnek, igazságtartalmuk nem kérdőjelezhető meg.

Az MLSZ felelőssége. A labdarúgás irányítói rengeteget tehetnek azért, hogy a változások jó irányba haladjanak és felgyorsuljanak. A fejlesztési koncepcióban azonban alapvető súlypontáthelyezésre van szükség; az 1% helyett (előtt) a 99-re kell helyezni a hangasúlyt! Bár a piramis csúcsán a profi (?) ligák csapatai vannak, az ő edzőik vannak leginkább szem előtt, a szakma színvonalát a teljes edzői kar (10 000 fő?) felkészültsége határozza meg. Az is belátható, hogy bármilyen mértékben javítjuk az edzőképzés színvonalát, az hivatalos oktatásban eltöltött idő alatt érdemi változás ne érhető el. A hangsúlyt a napi tanulás ösztönzésére, támogatására kell helyezni! (Megint említem, hogy ez nem azt jelenti, hogy nincs szükség a képzés érdemi fejlesztésére, de a tudásmenedzselés más eszközeire is energiákat kell fordítani!)

Mit tehet az MLSZ?

  • Támogassa a korszerű tudásmegosztás feltételeinek kialakítását!
  • Segítse az érintetteket, hogy elsajátíthassák a modern tanulási, tudásmegosztási módszereket, technikákat (pl. az edzőképzések keretében is)!
  • Segítse az értékes tudástartalmak megtalálásának, előállításának folyamatát!
  • A saját oktatási, tudásátadási fórumain alkalmazza a TM aktuális elveit, módszereit!
  • Álljon a folyamat élére, mutasson példát, támogassa a progresszív törekvéseket!

További írásaimban konkrét módszerekre is javaslatot fogok tenni.
Addig is várom a véleményeket.

Hajrá magyarok!

Gyulay Tibor
TM szakértő

You May Also Like

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Enter the text from the image below
 

Cikkajánló. Olvass bele!
Amikor a védelem több irányba mozog
Close