Siker, hagyomány, tudásmenedzsment, – avagy hogyan modellezi a sportot a „józan paraszti ész”?


Előadó: Ferenczi Attila (játékelmélet kutató és fejlesztő)

Az előadás elhangzott a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Vezetés – Szervezéstudományi és Üzletviteli Tanácsadási Tudásközpont (VSZÜT TK) Tudásmenedzsment Műhelyében

(Összeállította: Hardicsay Péter, nemzetközi sakkmester, változás- és válságmenedzser – TMS Turnaround Management Specialist) 

Ferenczi Attila játékelmélet kutató és fejlesztő, de elsősorban ismert labdarúgó edző, szakíró (számos szakkönyv szerzője) és rendszertani szakember, talán először érdemes megindokolni, miért került sor a meghívására a BKF VSZÜ TK TM Műhely aktuális ülésére. Az MSTT Innovációs, továbbá Sakk és sakkelméleti bizottságai 2011. október 20-án közös nemzetközi tudományos konferenciát rendeztek „Sportról másképpen”- innovatív gondolkodás a sportról címmel. Itt mind Noszkay Erzsébet Professzor asszony, mind Ferenczi Attila, mind e sorok írója (egyben a konferencia szervezője) sikeresen adtak elő. Ferenczi Attila előadásában több, olyan eredeti és szokatlan összefüggést tárt fel, amely felismerések a TM szakterületén is hasznosíthatónak ígérkeztek. Nem is csalódtunk! A TM egyébként is interdiszciplináris szakterület, így minden aspektus tovább bővíti a tudáskört.

Ferenczi Attila kiinduló kérdései a következőek voltak:

  1. Más – e sport világa, mint a gazdasági és/vagy a polgári élet világa?
  2. Szakembernek kell-e lennünk ahhoz, hogy megértsük, a sportágak belső működését?
  3. Más, speciális gondolkodásmódot igényel-e a sport?
  4. Van – e, és ha igen mi a szerepe a hagyománynak egy mélyebb és értékesebb, „hosszútávon értékes” tudás mentén? S ha igen van-e ilyen értékes, továbbadásra méltó hagyomány a sportban, akár a labdarúgásban is?
  5. A sporthoz való értés csak kiváltságosak adománya, vagy tanulható?

Az előadás a felsorolt kérdésekre keresett és talált választ. Megemlítésre került az is, hogy közösen egy sport rendszertani könyvön dolgozunk, amely a labdarúgás és a sakk sportok összehasonlítását, azonosságait és különbségeit tárgyalja.

A következő tanulságokat szűrhetjük le:

  1. Rendszerében a sport világa és a valóság más területei összehasonlíthatók, sőt – a rendszerműködések szintjén – azonosságok is kimutathatók közöttük;
  2. A sportágak belső működéséhez célszerű az adott sportszakterület specialitásait ismerni, de ez érvényes a mindennapi élet szakterületeire is. Tanulmányozásukkal a sport és más szakterületek közötti összefüggéseket tanulhatóvá tudjuk tenni.
  3. Bizonyos értelemben speciális gondolkodásmódra van szükség, ha a sport kérdéseivel foglalkozunk, de azok – ha egy bizonyos rendszerabsztrakcióig eljutunk – már modellazonosságot mutat;
  4. A hagyomány szerepe óriási (legyen az élet bármely területéről is szó), hisz az a hosszabbtávu, és un. ősi tacit tudások esszenciálisan letisztult, de ugyanakkor a közfelfogás számára is kezelhető hordozója;
  5. A sport mindenki számára nyitott szakterület. A sport szellemisége tanulható, nem kiváltságosok adománya.

A tudományos gondolkodásban az analizáló és a szintetizáló szemlélet érvényes.

Természetesen a tudománytalan gondolkodásmód is létezik, de most ezzel nem foglalkoztunk.

  1. Az analizáló gondolkodásmód: funkciója: leír, megismer; vizsgálat kiinduló kérdése: mi miből áll? mit látok? vizsgálat eredménye: Alkatrész; Ekkor megtudunk valamit. Tárgyi tudást ad.
  2. A szintetizáló gondolkodásmód: funkciója: üzemeltet, alkot, működésbe hoz; vizsgálat kiinduló kérdése: mi mire használható? miért azt látom? A vizsgálat eredménye: a rendszer és alkotó elem együttese és a strukturális összefüggéseket is feltárja. Ekkor megértünk valamit. Értő tudást ad. Ez utóbbi a számunkra kívánatos gondolkodási módszer.

Az előadás egyik tanulságos mondása:„ami a megismerésben előnyös, az alkotásban károssá válhat!”

A sport siker összetevői: (Idézet: Jámbor Lászlótól)

  1. kultúra (stílus),
  2. technológia (játékmodell) és az
  3. organizáció (játékszervezés).

Ezek közül a kultúra az elsődleges. (Azonban ezek az összetevők – megfelelő absztrakció mellett – bármely menedzsment problématerület számára is hasznos lehet!)

A kiút a sikertelenségből, kultúrát kell teremteni ott, ahol nincs siker! Ebben a hagyományokra való támaszkodás egy olyan rendteremtő kapaszkodó, ami biztos kiutat jelenthet!

A magyar stílus jellemzői, melyek megjelennek mindenekelőtt a magyar nyelvben, de a sportban és a mindennapi életről való vélekedésünkben is:

  • sokszínű részlet gazdag, árnyalt kifejezésmód
  • ravasz, előre nem kiszámítható, váratlan fordulatok
  • érzelem gazdag, magas színvonalú formanyelv.

Mit láttak elődeink a fociban?

  1. A nagy sport elődök, edzők képben gondolkoztak, hiszen stílus = a játék egységes képe. (Kovács Ferenc szavaival élve: a játék képének összetevői a mozaikok (egymásutánisága, „5-6 mozaikból összeraktam a csapatjátékot..” – mondta egykoron.) (Személyes megjegyzésem, hogy  a sakkozók is képben  – vizualizációra építve –  gondolkodnak.)
  2. A tudás átadása: átöröklés útján történt. (példaKÉP).
  3. A csapatjáték analízise rendkívül egyszerű:
    1. Viszontlátom-e a stílust? Értsd: Látom-e a JÁTÉKKÉPET?
    2. Ha nem, melyik MOZAIKBAN van a hiba?

Számunkra a brazil labdarúgó kultúra a követendő (ilyen volt a hagyományos magyar labdarúgó kultúra is), ahol a résztvevők alkotó művészek, nem iparosok. Oktatási módszerük a stílustechnika oktatása.

Ezek után, íme, a nagy kérdés:

Mi volt az Aranycsapat titka?

  • A magyarság spirituális gyökereiből származtatható eszmerendszer létrehozta az iparági kultúrát, ami a „Dunamenti iskolában” öltött testet. Ez volt az un. „közép európai stílus”
  • Másolás és szájhagyomány útján működött a tudás átadása. (Ez is egyfajta tudásmenedzsment volt!)
  • A szakemberek által, a játékelméletet leíró alapfogalmak szinkronban voltak a polgári életben használt nyelvezettel, abból származott (stílus, kép, mozaik stb.)
  • A szakemberek által alkalmazott gondolkodásmód megegyezett a polgári életben használt „józan paraszti ésszel”

Ferenczi Attila tanácsokat is adott hogyan célszerű gondolkodnunk és élnünk, ha sikeresek, és eredményesek szeretnénk lenni:

  • Szintetizáló gondolkodásmódot használj!
  • Gondolkozz globálisan! Cselekedj lokálisan!
  • Ahol sikertelenség van, ott a hagyományokra támaszkodva, kultúrát kell teremteni! Technológiafejlesztés!
  • A telepítendő kultúra legyen szinkronban az adott néppel. Hagyományőrzés!
  • A stílus, maga az ember!
  • Az ember képben gondolkozik! Erre alkotja meg modelljeit!
  • Analógia törvénye. A megjelenési formák különböző szintjein hasonló stílus a célszerű.
  • Fizikai analógia (anyag, tér, idő, egymásmellettiség, egymásutániság).
  • Eszme, program, cselekvési terv (kultúra – technológia – organizáció).
  • Minden rendszer – elvi modell szintjén – ugyanúgy működik.
  • Nézőpontunk befolyásolja a valóságot (ld. különböző foci kultúrák)

Az előadás után vita bontakozott ki, így pl. Dénes Tamás ismertette a strukturális gondolkodás és világszemlélet ideillő részeit.

Az előadás eszmerendszere mindenki számára követendő logikus és világos volt. Megismertük a sportbeli képi gondolkodás hasznát és megértettük azt. Nemcsak a fociról, hanem magáról a nagybetűs ÉLET- ről szóló előadás hangzott el. Kíváncsian várjuk a vonatkozó szakkönyv megjelenését, amely komolyan fogja befolyásolni a mindennapi gondolkodást. A ma életvitelére nincs egyszerűbb tanács, mint visszatérni a hagyományokhoz és a józan paraszti ész logikáját követni.

You May Also Like

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Enter the text from the image below
 

Cikkajánló. Olvass bele!
footballtop21.com/PRO tanfolyam: Röhej …
Close