Előadó: Ferenczi Attila (játékelmélet kutató és fejlesztő)
Az előadás elhangzott a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Vezetés – Szervezéstudományi és Üzletviteli Tanácsadási Tudásközpont (VSZÜT TK) Tudásmenedzsment Műhelyében
(Összeállította: Hardicsay Péter, nemzetközi sakkmester, változás- és válságmenedzser – TMS Turnaround Management Specialist)
Ferenczi Attila játékelmélet kutató és fejlesztő, de elsősorban ismert labdarúgó edző, szakíró (számos szakkönyv szerzője) és rendszertani szakember, talán először érdemes megindokolni, miért került sor a meghívására a BKF VSZÜ TK TM Műhely aktuális ülésére. Az MSTT Innovációs, továbbá Sakk és sakkelméleti bizottságai 2011. október 20-án közös nemzetközi tudományos konferenciát rendeztek „Sportról másképpen”- innovatív gondolkodás a sportról címmel. Itt mind Noszkay Erzsébet Professzor asszony, mind Ferenczi Attila, mind e sorok írója (egyben a konferencia szervezője) sikeresen adtak elő. Ferenczi Attila előadásában több, olyan eredeti és szokatlan összefüggést tárt fel, amely felismerések a TM szakterületén is hasznosíthatónak ígérkeztek. Nem is csalódtunk! A TM egyébként is interdiszciplináris szakterület, így minden aspektus tovább bővíti a tudáskört.
Ferenczi Attila kiinduló kérdései a következőek voltak:
- Más – e sport világa, mint a gazdasági és/vagy a polgári élet világa?
- Szakembernek kell-e lennünk ahhoz, hogy megértsük, a sportágak belső működését?
- Más, speciális gondolkodásmódot igényel-e a sport?
- Van – e, és ha igen mi a szerepe a hagyománynak egy mélyebb és értékesebb, „hosszútávon értékes” tudás mentén? S ha igen van-e ilyen értékes, továbbadásra méltó hagyomány a sportban, akár a labdarúgásban is?
- A sporthoz való értés csak kiváltságosak adománya, vagy tanulható?
Az előadás a felsorolt kérdésekre keresett és talált választ. Megemlítésre került az is, hogy közösen egy sport rendszertani könyvön dolgozunk, amely a labdarúgás és a sakk sportok összehasonlítását, azonosságait és különbségeit tárgyalja.
A következő tanulságokat szűrhetjük le:
- Rendszerében a sport világa és a valóság más területei összehasonlíthatók, sőt – a rendszerműködések szintjén – azonosságok is kimutathatók közöttük;
- A sportágak belső működéséhez célszerű az adott sportszakterület specialitásait ismerni, de ez érvényes a mindennapi élet szakterületeire is. Tanulmányozásukkal a sport és más szakterületek közötti összefüggéseket tanulhatóvá tudjuk tenni.
- Bizonyos értelemben speciális gondolkodásmódra van szükség, ha a sport kérdéseivel foglalkozunk, de azok – ha egy bizonyos rendszerabsztrakcióig eljutunk – már modellazonosságot mutat;
- A hagyomány szerepe óriási (legyen az élet bármely területéről is szó), hisz az a hosszabbtávu, és un. ősi tacit tudások esszenciálisan letisztult, de ugyanakkor a közfelfogás számára is kezelhető hordozója;
- A sport mindenki számára nyitott szakterület. A sport szellemisége tanulható, nem kiváltságosok adománya.
A tudományos gondolkodásban az analizáló és a szintetizáló szemlélet érvényes.
Természetesen a tudománytalan gondolkodásmód is létezik, de most ezzel nem foglalkoztunk.
- Az analizáló gondolkodásmód: funkciója: leír, megismer; vizsgálat kiinduló kérdése: mi miből áll? mit látok? vizsgálat eredménye: Alkatrész; Ekkor megtudunk valamit. Tárgyi tudást ad.
- A szintetizáló gondolkodásmód: funkciója: üzemeltet, alkot, működésbe hoz; vizsgálat kiinduló kérdése: mi mire használható? miért azt látom? A vizsgálat eredménye: a rendszer és alkotó elem együttese és a strukturális összefüggéseket is feltárja. Ekkor megértünk valamit. Értő tudást ad. Ez utóbbi a számunkra kívánatos gondolkodási módszer.
Az előadás egyik tanulságos mondása:„ami a megismerésben előnyös, az alkotásban károssá válhat!”
A sport siker összetevői: (Idézet: Jámbor Lászlótól)
- kultúra (stílus),
- technológia (játékmodell) és az
- organizáció (játékszervezés).
Ezek közül a kultúra az elsődleges. (Azonban ezek az összetevők – megfelelő absztrakció mellett – bármely menedzsment problématerület számára is hasznos lehet!)
A kiút a sikertelenségből, kultúrát kell teremteni ott, ahol nincs siker! Ebben a hagyományokra való támaszkodás egy olyan rendteremtő kapaszkodó, ami biztos kiutat jelenthet!
A magyar stílus jellemzői, melyek megjelennek mindenekelőtt a magyar nyelvben, de a sportban és a mindennapi életről való vélekedésünkben is:
- sokszínű részlet gazdag, árnyalt kifejezésmód
- ravasz, előre nem kiszámítható, váratlan fordulatok
- érzelem gazdag, magas színvonalú formanyelv.
Mit láttak elődeink a fociban?
- A nagy sport elődök, edzők képben gondolkoztak, hiszen stílus = a játék egységes képe. (Kovács Ferenc szavaival élve: a játék képének összetevői a mozaikok (egymásutánisága, „5-6 mozaikból összeraktam a csapatjátékot..” – mondta egykoron.) (Személyes megjegyzésem, hogy a sakkozók is képben – vizualizációra építve – gondolkodnak.)
- A tudás átadása: átöröklés útján történt. (példaKÉP).
- A csapatjáték analízise rendkívül egyszerű:
- Viszontlátom-e a stílust? Értsd: Látom-e a JÁTÉKKÉPET?
- Ha nem, melyik MOZAIKBAN van a hiba?
Számunkra a brazil labdarúgó kultúra a követendő (ilyen volt a hagyományos magyar labdarúgó kultúra is), ahol a résztvevők alkotó művészek, nem iparosok. Oktatási módszerük a stílustechnika oktatása.
Ezek után, íme, a nagy kérdés:
Mi volt az Aranycsapat titka?
- A magyarság spirituális gyökereiből származtatható eszmerendszer létrehozta az iparági kultúrát, ami a „Dunamenti iskolában” öltött testet. Ez volt az un. „közép európai stílus”
- Másolás és szájhagyomány útján működött a tudás átadása. (Ez is egyfajta tudásmenedzsment volt!)
- A szakemberek által, a játékelméletet leíró alapfogalmak szinkronban voltak a polgári életben használt nyelvezettel, abból származott (stílus, kép, mozaik stb.)
- A szakemberek által alkalmazott gondolkodásmód megegyezett a polgári életben használt „józan paraszti ésszel”
Ferenczi Attila tanácsokat is adott hogyan célszerű gondolkodnunk és élnünk, ha sikeresek, és eredményesek szeretnénk lenni:
- Szintetizáló gondolkodásmódot használj!
- Gondolkozz globálisan! Cselekedj lokálisan!
- Ahol sikertelenség van, ott a hagyományokra támaszkodva, kultúrát kell teremteni! Technológiafejlesztés!
- A telepítendő kultúra legyen szinkronban az adott néppel. Hagyományőrzés!
- A stílus, maga az ember!
- Az ember képben gondolkozik! Erre alkotja meg modelljeit!
- Analógia törvénye. A megjelenési formák különböző szintjein hasonló stílus a célszerű.
- Fizikai analógia (anyag, tér, idő, egymásmellettiség, egymásutániság).
- Eszme, program, cselekvési terv (kultúra – technológia – organizáció).
- Minden rendszer – elvi modell szintjén – ugyanúgy működik.
- Nézőpontunk befolyásolja a valóságot (ld. különböző foci kultúrák)
Az előadás után vita bontakozott ki, így pl. Dénes Tamás ismertette a strukturális gondolkodás és világszemlélet ideillő részeit.
Az előadás eszmerendszere mindenki számára követendő logikus és világos volt. Megismertük a sportbeli képi gondolkodás hasznát és megértettük azt. Nemcsak a fociról, hanem magáról a nagybetűs ÉLET- ről szóló előadás hangzott el. Kíváncsian várjuk a vonatkozó szakkönyv megjelenését, amely komolyan fogja befolyásolni a mindennapi gondolkodást. A ma életvitelére nincs egyszerűbb tanács, mint visszatérni a hagyományokhoz és a józan paraszti ész logikáját követni.
