Varga Zoltán tanításai


varga zoli1Az alábbiakban Bartus László: Varga Zoli disszidál (2000) című könyvéből idézek gondolatokat mind a szerző, mind Varga Zoltán részéről. Dőlt betűvel magyarázó megjegyzéseket fűzök az elmondottakhoz. Kék betűvel Varga Zoli fontos megállapításait közöljük, 

A fenti műben Varga Zoli a labdarúgásnak egy olyan dimenziójáról beszél, amit mi földi halandók, elképzelni sem tudunk. Varga 28 év után jött vissza Magyarországra, de az alábbi gondolatiból is látni fogják, villámgyors látleletet vett a magyar labdarúgásról, felírta az aktuális hibákat, és megadta a gyógymódot.

ARS POETICA

Varga Z: A futball önkifejezés.

Varga Z: Van néhány eleme a labdarúgásnak, amit szerettem volna átadni: mindenekelőtt az intuitív játékot, amikor a futball önkifejezési szintre emelkedik, és önkifejezéssé válik. Ehhez kívántam erősíteni a technikai képzést.

Varga Z: A futball művészet és nem tudomány. Aki nem így közelít hozzá, alapvető tévedésben van.

Varga Z: Az is művészet , hogy ki hogyan tudja kifejezni magát a labdával, a játékával, és a mozgásával. A jó futball mindig művészet.

Varga Z: Mi élveztük egymással a játékot. Ha egy csapaton belül a játékosok élvezik azt, amit nyújtanak, abból lesz igazán szép játék, művészi teljesítmény.

Varga Z: A látványos játék alapja a futball szeretete.

Varga Z: A játékosoknak mindig azt mondom, hogy minden játék akkor szép, ha rizikóval jár. Amikor meghagyom a kockázat lehetőségét, beteszem a rizikót.

FRADI STÍLUS, FRADI KLUBSZELLEM

Bartus L: Úgy érzik, hogy a Fradiból valami tényleg elveszett (értsd: eltűnt a klubtradíció). Varga Zoltán pedig megőrzött magában valamit abból, ami eltűnt. Amikor meglátták és hallották nyilatkozni azonnal felismerték, hogy ez a Fradi másik arca. A régi, az igazi. (megj: nemcsak a Fradinál, hanem országos szinten is eltűnt a klubkultúra, a klubszellem, ami éltette a magyar labdarúgó tradíciót) 

Bartus L: Varga Zoltán valóban Puskás nemzedékének az utódja: azt a szemléletet képviselte (vagyis azt a labdarúgó tradíciót, azt a játékfelfogást, azt a stílust), amely a magyar futballt naggyá tette. Ez a pályán is meglátszott: Varga Zoltán mindig a közönségnek játszott. A szellemes látványos futball híve volt.

Varga Z: A fergeteges játék, a látványos megoldások, a hatalmas térfelet átölelő indítások élményszámba mentek. Akkor még a játék dominált. A szurkolók elfelejtik azt a rigmust, hogy „Játszik a Fradi”. Pedig ez a Ferencváros legkifejezőbb buzdítása: „Játszik a Fradi”. Ez a szó, a játék fejezi ki leginkább a Fradi stílust: az improvizatív, a látványos, szellemes futballt, a kombinatív játékot. Az egész csapat játszott. És a játékosok arra törekedtek, hogy mindig legyen valami meglepő, váratlan, abban amit tesznek. 

(megj: a fentiekben felsorolt stílusjellemzők (fergeteges játék, látványos megoldások, hatalmas térfelet átölelő indítások, improvizatív, látványos, szellemes futball, kombinatív játék) azok,  amelyek csapatjáték-szervezési alapelvként organizálták a Fradi csapatjátékát, alakították ki a Fradi stílust) 

Varga Z: A Fradi korábban alulról építkezett. Ezért nem tudtak vele mit kezdeni, hiába vették el a nevét, hiába neveztek ki olyan elnököt akik büszkén hirdették, hogy nem a Fradinak szurkolnak. Nem tudták lerombolni. Az FTC szilárd talajon állt. A Fradi igazi erőssége saját utánpótlása volt, amely a klub szellemiségét hordozta.

Megj: vagyis az élő klubszellem, az élő klubkultúra, a tradíció, az azonos játékfelfogás az, amely biztosítja a túlélést a nehéz időkben. Ez a megállapítás igaz a magyar labdarúgó kultúrára. Ha élne ma a magyar labdarúgó kultúra, minden nehézséget átvészelt volna. Mind a pénztelenséget, mind a pályahiányt, mind a rendszerváltást, mind a tulajdonoshiányt stb. A jelenlegi magyar edző, arra hivatkozik előszeretettel, hogy azért nem jó ma a magyar foci, mert nincs pénz, nincs feltételrendszer. Így felmenti önmagát, és saját szakmáját az eredménytelenség miatt. Holott pontosan arról van szó, hogy a magyar edző nem ismerte fel a magyar labdarúgó kultúra gyökereit, lényegét, nem ápolta, gondozta a tradíciót. Következésképpen az edzők a felelősek, hogy ma nincs magyar labdarúgó kultúra.

A MAI VALÓSÁG 

Varga Z: Magyarországon a játék helyett most „szakma” van. (megj: Varga Zoltán a „szakma” alatt „taktikai kép” előállítására törekvő edzőket ért. Így mondatának értelmezése az alábbi: a klubtradíció (játékfelfogás, stílus, stíluskép, stílusjellemző) meghalt. Helyette „taktikai kép” előállítására törekvő edzők kerültek hatalomra, az organizált-sablon futball hívei, a KULTÚRÁLT – stílus kiinduló pontú -, futballal szemben.) Ez nagy rombolást eredményezett az olyan játék centrikus csapatoknál is, mint a Ferencváros. Amikor a magyar labdarúgás hanyatlása megkezdődött (értsd: eltűnt a stílus), a valódi okok felszámolása (értsd: a stílus, a játékfelfogás, a stíluskép kiinduló pontú labdarúgás) helyett, a „szakmai színvonalat” akarták javítani (értsd: „taktikai képben” gondolkodó edzőket és játékosokat akartak nevelni). Pedig a morális romlást, csak egy dolog tudta volna ellensúlyozni: a futball szeretetének ápolása és az arra épülő ötletes játék.

Megj: vagyis a morális rombolást: a vezetők hozzá nemértését, a bundákat egy dolog tudta volna ellensúlyozni, a kultúra, a tradíció létének,  az átöröklés folyamatosságának a biztosítása, a stílus kiinduló pontú labdarúgás továbbéltetése.

Varga Z: Az MLSZ a másik utat járta és túlsúlyba került a „szakmai munka”, a  játék rovására. (vagyis a „stíluskép” helyett, „taktikai képet” akartak az edzők előállítani). Talán csak Baróti Lajos volt a kivétel, aki utoljára hozott össze olyan válogatott csapatot, amelynek stílusa volt. (megj: Ezzel a mondatával Varga is kimondta, hogy a STÍLUS elsajátítása a legfontosabb.) Nagy taktikai felkészítések zajlottak, a foci „szakma” lett, óriási stratégiák születtek, vonalzóval megtervezték a támadásokat, Mezey világszínvonalra emelte a magyar futballról való okoskodást. Csak a játékosok felejtettek el játszani.

Megj: vagyis, megszűnt a kultúra mely a játékosságról szólt. Mezey az „új tudást” nem illesztette a tradícióhoz. Következésképpen a felnövő játékosok nem a tradíciót képviselték, mert csak maximum „taktikai képben” gondolkoztak, „stíluskép” helyett.

Varga Z:Egy biztos: amíg Mezey irányítja a magyar edzőképzést, és komolyan gondolja, hogy a technológiai felkészítés különbözteti meg a jó és rossz csapatokat, addig magyar futball nem lesz.

Megj: értsd: a technológiai felkészítés = „taktikai kép” kialakítás. Vagyis Varga Zoltán szerint, Mezey azt mondja: az a jobb csapat, amelyik jobb „taktikai képet” rak fel. Magyar futball pedig azért nem lesz Varga szerint ebből, mert hiányzik a „stíluskép”, ami mindennek: a kultúrának, a képzés, felkészítés alapelveinek, a csapatjáték lényegének az  esszenciáját adja meg.

Varga Z: Egyszer még az a KÉPtelen gondolat is felmerült, hogy Mezey legyen a játékcentrikus Fradi edzője. (Megj: vi. tradíciótól idegen, más stílusú edző került volna a Fradihoz Mezey személyében. Olyan, aki KÉPtelen, vagyis stílus kép felrajzolására, stílus kialakítására alkalmatlan, mert nem is ismeri a Fradi tradícióit, nem ismeri a Fradi stílust). Sokan addig lettek volna Fradi drukkerek. Igaz Csank sem fogja nagy támadásba dobni a fiúkat, de becsületes ember: mert álszakmai magyarázatokkal nem fog senkit manipulálni 10 évig. Nem úgy, mint Bicskei Bertalan szövetségi kapitány, aki egy – egy szokásos vereség után 4-3-3-ról beszél, ahelyett, hogy észrevenné, nem volt egy csel, egy szép átadás, egy technikás labdaátvétel, egy formás támadás. Hogy nincs játék.

(Megj: vagyis nincs stílusa a válogatottnak. Varga Zoltán tisztán különválasztja a stílus, és a játékrendszer problémakörét. Kimondja, hogy többnyire a stílus nyeri a meccset, a taktika, a játékrendszer helyett.) 

Varga Z: Magyarországon ma a legtöbb az egy főre jutó labdarúgó professzorok száma, csak labdarúgót lehet nehezen találni. Az elméleti szakemberek nem tudták megszerettetni a játékosokkal a futballt. Az agyonbeszélt taktikák közepette eltűntek a játékosok, a pályára lépő labdarúgóipari szakmunkások nem tudják élvezni a játékot.

Megj: vagyis a tradíciót megszüntették a „taktikai képben” gondolkodók, következésképpen eltűntek a labdarúgó művészek, helyüket átvették a szürke szakmunkások. Ugyanúgy, mint az edzőknél. Az edzőegyéniségek, a konstruktőrök helyett jöttek a jól képzett szakmunkások. És ugyanezt láthatjuk a „taktikai képet” felrajzoló németeknél és angoloknál, mert ott sem lehet érezni a könnyedséget, a játékosságot. Hiszen ott lehet élvezni igazán a játékot, ahol a játékosnak stílusképet kell felrajzolni

Varga Z: A futballtól elszakadt magyar vezetés megpróbálta a termelési mutatókat javítani, és új ötéves tervet megvalósítani. Szemfényvesztésnek megfelelt a fejlett német technológia követése. Beckenbauerék kiváló csapata után a németek megpróbálták a tervezőasztalnál még precízebben megszervezni csapataikat. (értsd: még tökéletesebb „taktikai képet” felrajzolni.)

Recsegett ropogott a gépies futball, szögletes lett a labda, kiábrándító volt még a sikereiket is nézni. Egy világ szurkolt ellenük, ha bejutottak a vb döntőjébe. Attól kellett tartani, hogy megölik a sportágat, de a futball megvédte magát tőlük. A labdarúgás szerves fejlődése megmutatta, hogy ezt a mentalitást nem fogadja be: ez az irányzat meghalt, mert a mechanikus gépezet idegen a játék természetétől és kiveti azt magából. (értsd: a stílus kiinduló pontú játék győzött a taktika kiinduló pontú játék felett)

Erre Mezey és tanítványai akik jószerivel uralják az egész magyar labdarúgást, még nem jöttek rá. Félő hogy az állam milliárdjai kevésnek bizonyulnak: szemlééletváltásra van szükség (értsd: az edzők fejére, „stílus képet” látó szemüveget kell feltenni, a „taktikai képet” látó szemüveg helyett), melynek első lépése az lenne, hogy a magyar edzőképzést olyanok kezébe adják, akik futballoztak valaha. Mert aki szervezetelméleti sémákban gondolkodik (értsd: taktikai képekben), és mindent rendszerbe szed az elméjük, nem alkalmasak arra, hogy játékot irányítsanak (értsd: Stílust alakítsanak ki, színt vigyenek a játékba). Ha valaki véletlenül a futball világába csöppent, nem gondolkodhat ugyanúgy, mintha a sors a repülőgépiparba sodorta volna. Ez pályatévesztés lenne. A játék ott szűnik meg, ahol a szervezetelméleti rendszerek kezdődnek. 

Megj: vagyis ott szűnik meg a játék, ahol a kiinduló pont a „taktikai kép” és nem a „stíluskép”. 

Varga Z: Mezey biztos kiváló főmérnök lenne a Mercedes gyárban, de ezt a mentalitást nem alkalmazhatja a játékban. A németek bukása is azért következett be, mert ezt a két, egymástól idegen valóságot összekeverték egymással.

Megj: vagyis összekeverték a játékfelfogást (stílusképet), a játékelképzeléssel (a taktikai képpel) 

Varga Z: A játékban van taktika, de az nem azonos a gépiességgel: az is a játékstílus szerves része, és abból fejlődik ki. (Vi. a taktika is a stílust szolgálja, és nem önálló játéktényező) A magyar szakemberek is hiába lettek nagyon okosak, a kispadon végigrajzolták a meccseket, mert közben megölték a játékot. Azt a könnyed virtuóz játékot, amely újra virágkorát éli, és amiben a magyarok ott lehetnének a legjobbak között. 

Varga Z: Az elméleti szakemberek túl nagy tekintélyt szereztek maguknak. Elhitették, hogy a futball olyan tudomány, amelyhez hétköznapi halandók nem érthetnek, ezért ők nélkülözhetetlenek. E mítosz miatt már hozzájuk sem merne nyúlni senki, mert attól tartanának, hogy nélkülük összeomlik a szakma. Mezey és néhány társa kicsit olyanná vált a magyar labdarúgásban, mint egy afrikai törzs varázslója, akiről azt hiszi mindenki, hogy egyedüli beavatottja a titkos tudásnak és nélküle elpusztul a falu.

Megj: a labdarúgó társadalom a más csapatsportágakban használatos gyűjtőfogalmakat máshogy értelmezte (technika, taktika, stílus). Elvonatkoztatva kezelte sportágát az egyéb hasonló elveken működő csapatsportágaktól (kézilabda, kosárlabda). Ezért tudta a labdarúgást úgy feltüntetni a kívülállók felé, hogy ez egy más világ. Ti ehhez nem értetek. Holott az alapelvek, a definíciók ugyanazok. Lásd az e könyvben szereplő, Páder, Szabó János kosáredzők gondolatait. 

Bartus L: Varga Zoltán európai labdarúgó pályafutásának egyik legfontosabb tapasztalata a német minta megismerése, amelyet Magyarország ki tudja miért a futballban is szolgaian utánoz. De ennek negatív hatása főleg a játékra igaz. Magyarország a német minta átvételével főleg az ottani ízetlen, mechanikus focit szabadította magára. Varga pedig a pályán felismerte a mechanikus német foci kilúgozott változatát, amelyből még az erő és a jól működő gépezet is hiányzik.

Megj: vagyis Magyarország, aki eddig „stílusképben” gondolkodott, átvette a német foci gondolkodásmódját, a „taktikai képben” való gondolkodásmódot. De még azt is rosszul. Így lehetett az, hogy a mi játékképünkből, még az erő és a jól működő gépezet is hiányzik.

Bartus L: Varga Zoltánnak eredetileg eszébe sem jutott Németországba menni. Soha nem szerette a német futball stílusát. Őt az olaszos futball vonzotta. Megbízható védelem előtt technikás latinos játék. A brazilok ma is megőrizték ezt. Nem rohannak annyira, hogy ne tudjanak játszani. Egyszer Mészáros Dodó bácsi foglalata össze a legjobban a Fradi stílus lényegét: a Fradi a kombináció és a lendület keveréke. 

Bartus L: Varga szerint a germán stílus megerőszakolta mások játékát, mert a német csapatok egy időben legázolták az ellenfeleket. Attól tartottak a világban, hogy ezt a futballt csak saját fegyverével lehet legyőzni. Sok helyen mégis küzdelem folyt a saját stílus megtartásáért. Azok vesztettek, akik a német mintát tartották a korszerű labdarúgásnak, és utánozni kezdték azt.

(megj: Erre sajnos a legtipikusabb példa Magyarország, aki átvette a tőle polárisan más játékfelfogást való német gondolkodásmódot, és megölte saját labdarúgó kultúráját.)

Varga Z: Futball csak egy van, amelyet különböző mértékben lehet megközelíteni (értsd: más – más stílusban lehet játszani ugyanazt a labdarúgást). Ez pedig olyan, amilyen: játékos, szellemes, kombinatív. Az mentette meg a sportágat, hogy sok helyen ragaszkodtak saját stílusukhoz.

(megj: ez az egyik legfontosabb gondolat. Minden nemzet őrizze meg saját tradícióit, saját stílusát. Ne másoljon, ne vegye át más nemzet gondolkodásmódját, mert az tőle idegen, az nem az övé.) 

Bartus L: Varga szerint egy német megorganizálja, mértani pontossággal felépíti a meccset, és ez a játék szépségét megöli. (értsd: a „taktikai képben” gondolkodó edző, csak sablon focit tud megalkotni.) A brazilokban, franciákban benne van a játékosság (értsd: megvan a stílus). Meghagyják a játékban a rizikó lehetőségét. Felvállalják egy oda – vissza kötény kockázatát is.

Varga Z: A németeknél a játékos fogaskerék egy gépezetben, amelynek úgy kell működnie, ahogy megtervezték. A futballpályát összetévesztették a Mercedes művekkel. Én ezt nem szeretem. Ha előre lesakkoznak egy játékot, úgy már nem érdekes.

Varga Z: A gépies futballt játszó edzők, akik mechanikus alkatrésznek látnak egy játékost a csapat gépezetében, kiölték ezt belőlük. Náluk a sablon szerint megvan tervezve, hogy merre fut a labda. Aki eltér ettől, érzékkel színezi a játékot, az nem fér ebbe a koncepcióba. A nagy elméleti szakemberek (értsd: csak „taktikai képben” gondolkodó edzők), akik sematizálják a játékot, lélektelen, unalmas, labdarúgást kreálnak.

Varga Z: A tv szakkommentátorok beállítása egyáltalán nem mellékes jelenség, hanem tudatos koncepció húzódik meg mögötte. Azt a látszatot kelti, mintha lenne a labdarúgásnak egy olyan tudománya, amelyhez földi halandó aki nem járt Mezey edzőképző iskolájába nem érthet. Csak a „beavatottak” ismerik a szakmát, mi nem. A „beavatottakat” hallgatva azonban csak megerősödnek korábbi sejtéseink. A jóindulatunk és a toleranciánk elaltatta éberségünket, de most már tudhatjuk, hogy mitől ment tönkre a magyar futball. Ettől a szakértelemtől. 

Megj: Varga kimondja, hogy azért beteg a magyar futball és vesztette el gyökereit, mert KÉPzetlen (értsd: KÉP alkotására nem alkalmas) a magyar edzői kar: „taktikai képben” gondolkodik, a stíluskép, a stílus kiinduló pontú labdarúgás helyett. „A stílus azért fontos, – Pillinger Mihály szerint -: mert az vezérfonala egy ország labdarúgásának. Ahhoz igazodnak a játékosok, a szakemberek, a szurkolók.” 

Varga Z: Ha lenne még kreatív okos futball Magyarországon, ezek az emberek azonnal megölnék. De már nincs. (Értsd, meghalt a tradíció) Most már csak a pusztulást kívánják álszakmai okoskodásokkal eladni nekünk, amit ők hoztak létre (értsd: megölték a magyar tradíciót, a TF és a Mezey által oktatott, „taktikai képben” gondolkodó edzők.). Lassan elhitették velünk, hogy bennünk van a hiba, mert nem értjük a csapatszerkezeteket. Nem elég, hogy sivár és unalmas futballá silányították a szellemes magyar focit, most még elméleteket is gyártanak hozzá.

A futball művészet és nem tudomány. Aki nem így közelít hozzá, alapvető tévedésben van. A futball szép és nem racionális. Attól szép, hogy kiszámíthatatlan (értsd: a stílus, a játékfelfogás, a kultúra biztosíthatja a kiszámíthatatlanságot). A tudomány lényege az, hogy nem kiszámíthatatlan, hanem racionális. Egy játékos is akkor jó ha kiszámíthatatlan. Élvezet csak az ilyen fociban van. Gépek ezért nem tudnak jól focizni, csak a emberek. Ezek a szakemberek azt veszik el az embertől, amivel több mint egy gép. (Buffon: „A stílus az ember!”. Vagyis a taktikai képben gondolkodó edzők, akik gépies focit oktatnak, a stílust veszik el a játékból, azt amivel az ember, több, mint egy gép.)

MI A KIÚT?

Varga Z: Én egy másik irányzat vagyok (értsd: Varga Z., „stílusképben” gondolkodik „taktikai kép” helyett). Magyarországon a Fradi lehetne az első, amely visszatér a játékos stílushoz, hiszen ez a sajátja. (Értsd: vissza kell térni a gyökerekhez, a kiinduló ponthoz, a STÍLUS kiinduló pontú játékhoz.) Addig nem is lesz jó csapat, amíg nem így játszik. A hagyományai erre predesztinálják. (értsd: a magyar hagyomány, a STÍLUS kiindulópontú foci, mely STÍLUS kiinduló pontja a játékosság. Amíg nem térünk vissza ehhez az alapvetéshez, addig soha nem fog újra feléledni a magyar labdarúgó kultúra.)

Varga Z: Szinte hihetetlen, hogy amikor van egy élő Puskás Öcsink, lélektelen taktikai képzés folyik, és gépies futballt tanítják Magyarországon. (Értsd: olyan játékosokat képeznek, aki csak „taktikai kép” felrajzolására alkalmas, a „stíluskép” felrajzolása helyett)

Varga Z: A magyar futballnak itt vannak az élő forrásai. Nem is annyira a személyekről, hanem a felfogásukról, van szó, arról a stílusról, amit képviselnek.

Megj: Varga világosan kimondja a kiutat: a felfogáson, a játékértelmezésen, kell változtatni, és újra helyreáll a régi rend. Vissza kell térni a STÍLUS kiindulópontú labdarúgáshoz! 

Varga Z: Ráadásul a főleg taktikai elemekre épülő gépies mechanikus stílus nemcsak a játék természetétől, de a magyar mentalitástól is idegen. (Értsd: minden nemzet játssza azt a futballt, ami az ő mentalitásából, gondolkodásából, genetikájából fakad) A játékosabb foci sokkal hamarabb követőkre találna, mint amennyi idő alatt az élvezhetetlen másik stílust elfogadtatták. Minden bántó szándék nélkül elmondható, hogy ez nagy változásokat eredményezhetne. Mezey, Bicskei és mások futballiskolája átgondolásra szorulna, mert ellenkező esetben kabarétréfák tárgya lenne. Most könnyű a dolguk, mert nincs ellenpólus, nincs játékos foci, nincs tükör, amelyben láthatnák magukat. Csak egyfajta szemlélet van Magyarországon, azok érvényesülnek, akik ennek az irányzatnak megfelelnek. 

ÖSSZEGZÉS

  •    Varga Zoli világosan leírja a tradíció felfogását a labdarúgó játékról:
    •   a labdarúgás művészet
      •   a látványos játék alapja, a művészi teljesítmény, melynek  feltétele, a labdarúgás szeretete
    •    a labdarúgás önkifejezés .
  •    Varga Zoli leírja azokat a stílusjellemzőket, amik jellemezték a tradicionális játékot:
    •   intuitív játék
      •   feltétele: művészi technika
    •   a játék élvezete
    •   fergeteges játék, látványos megoldások, hatalmas, térfelet átölelő indítások
    •   a játék dominált
    •   Fradi stílus:
      •   improvizatív, látványos, szellemes futball, kombinatív játék.
      •   A lendület és a kombináció keveréke
      •   Az egész csapat játszik. A játékosok arra törekedtek, hogy mindig legyen valami meglepő, váratlan, abban amit tesznek.
    •   Rizikó vállalása
  •    Varga Zoli megállapítja, hogy a klubkultúra, az országos kultúra az ami biztosítja a túlélést, a morális, az anyagi válsággal szemben.
    •   „A morális romlást csak egy dolog tudta volna ellensúlyozni: a futball szeretetének ápolása és az arra épülő ötletes játék.”
  •   Varga Zoli leírja, hogy a játék során a kiinduló pont, a stílus, vagyis a stíluskép felrajzolása.
  •   Varga Zoli megállapítja, hogy a művészi (stílus kiinduló pontú) labdarúgást megpróbálta elsüllyeszteni a technológia alapú (taktika kiinduló pontú) labdarúgás, de a művészi labdarúgás felülkerekedett.
    •   „Azok vesztettek, akik a német mintát tartották a korszerű labdarúgásnak, és utánozni kezdték azt.”
  •   Varga Zoli rámutat, hogy azok a kultúrák, amik „taktikai kép” kiinduló pontúak milyen játékjellemzőkkel bírnak:
    •   labdarúgóipari szakmunkások játsszák
    •   a labdarúgást technológiai felkészítésnek tekintik
    •   élvezhetetlen játék
    •   gépies, kiábrándító játék, „szögletes labda”
    •   mechanikus foci
  •   Varga Zoli rávilágít arra, hogy minden saját tradícióval rendelkező nemzet, őrizze meg saját, rájellemző karakterét a játéknak, ne vegyen át tőle idegen stílusjellemzővel bíró játékot.
  •   Varga Zoli felhívja a figyelmet, hogy ne keverjük össze a „stílusképet” a „taktikai képpel”, a játékfelfogást, a játékelképzeléssel.
  •   Mai probléma, hogy átvettük a német labdarúgó gondolkodást („taktikai kép” kiinduló pontú) az oktatásban, a képzésben és felkészítésben, következésképpen a játékban is. Ezért halt ki a magyar tradíció
    •   „Most már tudjuk mitől ment tönkre a magyar futball. A szakértelemtől.”
  •   Mi lehet a kiút? – teszi fel a kérdést Varga Zoltán
    •   Visszatérni a stílus kiindulópontú labdarúgáshoz.
      •   „Magyarországon a Fradi lehetne az első, amely visszatér a játékos stílushoz, hiszen ez a sajátja.”
      •   „A magyar futballnak itt vannak az élő forrásai. Nem is annyira  a személyekről, hanem felfogásukról van szó, arról a stílusról, amit képviselnek.”
    •   Edzőképzést olyan szakemberek kezébe kell adni, akik ismerik a magyar tradíciót!
      •   „Szemléletváltásra van szükség, melynek első lépése az lenne, hogy a magyar edzőképzést olyanok kezébe adják, akik futballoztak valaha.” (Értsd: olyan ember képezze a labdarúgót, akinek hitvallása a művészet alapú labdarúgás, és ezt a felfogást meg is élte pályafutása során)
Cikkajánló. Olvass bele!
Védett: A LABDARÚGÓ-STRATÉGA TEENDŐI 1.
Close