Vihar a fogalmak körül, avagy reakció a reakcióidőre


Írta: bary

Szögezzük le!

A sportképességek tanulás eredménye!

A sportban a képességek tisztán, izoláltan nem fordulnak elő, egymást kiegészítve, erősítve vagy gyengítve számos kombinációt eredményezve teszik egyedivé egy-egy sportoló képességeit.

Alapképességek közül a koordinációs képesség nagy jelentőséggel bír a mozgástanulás tekintetében. A koordinációs képességek bonyolult, kusza rendszerében azonban nehéz eligazodni, ezért szeretnék egy kis fényt csempészni a fejekbe, rendet vágni a sajátos logikám szerint.

A koordinációs képesség mellett a kognitív képesség felelős a játékmegoldások magas szintjéért. A koordinációs képesség és a kognitív képesség kéz a kézben járva, szinte „Sziámi” ikerként határozzák meg a sportoló intelligens viselkedését a játékban.

A legújabb trend szerint a szakma azt állítja, hogy a labdarúgás a döntéshozatalok játéka, amivel egyben azt is sugallják, hogy mely az a terület, amit kiemelten fejleszteni kell a teljesítményfokozás érdekében. Erre bevezettek egy edzésmódszert, ami mellett rendületlenül kitartanak. Ez az a pont, amikor azt javaslom, hogy álljunk meg egy pillanatra, és értelmezzük a fogalmakat, tegyük tisztába az érthetőség kedvéért. Mint tudjuk, vannak velünk született képességek, mint a motoros képességek, és vannak a tanulás útján elsajátított képességek, mint a döntésképesség. Ami tanulás útján elsajátítható az fejleszthető is. De nem mindegy, hogy, hogyan teszik mindezt az edzők.

Az edzők gondolkodásának a kiindulópontja, hogy

  • lassan gondolkodnak,
  • lassan döntenek a magyar játékosok,

következésképpen ezeket kell fejleszteni. Itt keverednek össze a szálak, és válik kibogozhatatlan csomóvá az egész. Keveredik

  • a döntés,
  • a gyorsaság,
  • a reagálás,
  • a választásos gyorsaság,
  • a gondolkodás stb.

Azonban induljunk ki a döntés fontosságából. Az edzők azt tanulták, hogy a játék gyorsítása érdekében a gondolkodást, a döntést kell felgyorsítani, tehát olyan helyzet elé kell állítani a játékosokat, hogy tudjanak gyorsan dönteni, ilyen helyzet például, hogy nyomás alá kell helyezni a labdás játékost. Ez eddig tiszta sor, szűk idő, gyorsabb reagálás.

De így történik-e a gyakorlatban?

Valóban nyomás alatt tanul meg gyorsabban dönteni a labdarúgó?

Nézzünk a dolgok mélyére!

A tanulás során az egyik legfontosabb oktatási elv, hogy a készségeket pontosan kell megtanítani, mert ellenkező esetben a rosszul beidegezett technika már szinte kijavíthatatlan. Nagy György szerint, könnyebb pontosan elsajátított technikát felgyorsítani, mint gyors és pontatlan mozgásokat kijavítani.(Cselekvéstanulás és mozgástranszfer 1978)

A képességek közül sláger a reakciógyorsaság fejlesztése, ami a reakcióidővel egyetemben összetevői a reakcióképességnek. Ezzel csak az a gond, hogy a reakciógyorsaság a ciklikus sportágakban (atlétika) használatos, ugyanis nincs benne döntés, mivel csak egy bizonyos jelre (startpisztoly) kell összpontosítania és reagálnia sportolónak. Vannak gyakorlatok, amelyek a reakcióidő fejlesztésére szolgálnak, de nem segítik a játékolvasást, játékhelyzet megoldást.

A reakcióidővel kapcsolatban nézzünk egy konkrét példát. Tételezzük fel, hogy egy sprinter (atléta) a világ egyik legjobb reakcióidejével rendelkezik, vagyis a reakciógyorsasága kiváló.

Kérdés: ha ez az atléta bekerül egy futballcsapatba, akkor tudja-e kamatoztatni ezt az extra reakcióképességét. Feltételezhető, hogy nem, mert nem tudja olvasni a játékot, ezért később reagál adott játékhelyzetekben, így a reakciógyorsasággal semmire sem megy. A reakciógyorsaság fejlesztése önmagában még nem segíti a játékos döntésképességét. Tizenegy sprinter még nem futballcsapat.

A döntésképesség nagyon összetett képesség, ezért boncolgassuk, elemezgessük egy kicsit!

  • A döntés során milyen képességek játszanak fontos szerepet?
  • Mikor kerül döntéshelyzetbe egy játékos mérkőzésen?

Minél közelebb van egy játékos a labdához annál tudatosabban, célirányosabban kell döntenie, tehát vannak játékhelyzetek, amelyekben fontos a gyors és pontos cselekvés, azonban vannak játékosok, akik távolabb helyezkednek a labda környezetétől, ezért egyfajta várakozás, előkészítés előzi meg a konkrét döntést, beavatkozást a játék folyamatába, de ez a várakozás is tulajdonképpen a döntési folyamat része. Felvetődik a kérdés, hogy az egyéni vagy a kollektív döntésképesség fejlesztésének irányába kell-e haladni a labdarúgásban?  

Mivel lehet felgyorsítani, egyáltalán fel lehet-e gyorsítani a gondolkodást, ami által feltételezhetően a döntések is gyorsabbak lesznek?

Erre vonatkozóan meg kell nézni egy mai „modern” edzést, és talán választ is kapunk a kérdésre.

A mai „modern” edzés a következőképpen néz ki:

Az edző felpakol egy akadálypályát, amitől úgy néz ki a focipálya, mint egy lelapított karácsonyfa, a gyerek meg úgy érzi magát, mint szenteste a karácsonyfa körül.

Aztán elkezdődik az edzés (idomítás). Mindent fényre, hangra, jelre, színre végeznek, magas szintű idomítás folyik modern kivitelben. A gyakorlatok és a játékok közben a játékosoknak annyi döntésük sincs minta a Földnek, hogy letérjen a pályájáról. Mindenben az edző dönt, kontrollál, önállóság még csírájában sem tapasztalható. Aztán jön a mérkőzés, ahol az edző megállapítja, hogy lassan gondolkodik, lassan dönt, lassan cselekszik a játékos, és nem érti, majd minden kezdődik elölről.

A „Pavlov”- csemetéknek ezek után az átállása a fény, a szín és a hangingerről a játékolvasásra vajon sikerül-e majd mérkőzésen, vagy várják az „isteni” jeleket.

A sportjátékokban (labdarúgás) bevezették a fényre, színre, hangingerre (egyszerű inger) történő edzésmódszert. Azonban lényegesen bonyolultabb (ingerhalmaz) váltja ki azokat a mozgáscselekvéseket, amelyek a reagálás folyamata során végigfutnak a játékban. A játékhelyzetre történő reagálás kérgi folyamatokhoz kapcsolódik, tehát értelmes, tudatos válaszcselekvésekre készteti a játékost. A labdarúgás legkisebb értelmes egysége az összjáték. Ennél lényegesen bonyolultabb a játékhelyzetekben történő összműködés. A játékhelyzetekben csak azok a játékosok képesek célszerű, ésszerű döntéseket hozni, akiket megtanítottak a játék látására, a játék olvasására. Mindezekből az következik, hogy a játékhelyzetben történő döntés nem gyorsaság, hanem játékTUDÁS függvénye.

A játéktudás átadása edzőfüggő képesség, ami a csapatjáték művelés magas szintjében realizálódik, következménye a teljesítmény. A teljesítmény azonban nem mindig függ össze szorosan az eredménnyel.

A játékhelyzetben való döntésgyorsaság a következő tényezők függvénye:

  • játéktapasztalat
  • játékhelyzet felismerés
  • játékhelyzet minták
  • játékhelyzet eszköztár
  • játékolvasás képessége
  • kezdeményező készség
  • kognitív képesség.

Alapfogalmak tisztázása:

Reakcióképesség (adottság)

Összetevői: tér – idő – dinamikai komponensek

  1. Reakcióidő
  • inger és a rá adott válasz között eltelt idő (az első izom összehúzódás)

Fajtái:

Egyszerű reakcióidő

  • egy adott jelre történő reagálás kezdete és vége között eltelt idő

Választásos reakcióidő

  • feladatok, melyekben többféle inger jelenhet meg, és mindegyik ingerre más-más választ kell adni
  1. Reakciógyorsaság
  • egy adott jelre történő leggyorsabb reagálás
  1. Mozdulatgyorsaság (térbeli komponens)
  • mozdulat kezdete-mozdulat vége között eltelt idő.

A reakciógyorsaság adottság, amit az ingerületvezetés gyorsasága befolyásol, fejlesztése kis mértékben vagy egyáltalán nem lehetséges. A reakció tehát izomtevékenységre vonatkozik, ami reflexmozgás (nem tudatos), míg a reagálás a mozdulat, a mozgás, mozgássor (összetett mozgás) kifejezője, ami tudatos tevékenység.

Reagálási képesség 

Összetevői: tér – idő- dinamikai komponensek

  1. Játékhelyzetben reagálás (térbeli komponens) – játékosok és a terület viszonyrendszere
  • észlelés – elemzés – döntés – reagálás – végrehajtás
  1. Reagálási idő
  • mozgás kezdete és a mozgás vége között eltelt idő
  1. Reagálás gyorsaság
  • észlelés utáni mozdulat- és mozgásgyorsaság

Összegzés:

  • egyszerű ingerre történő válaszreakció nem sportjáték specifikus
  • reagálás gyorsaság fejlesztése nem segíti a játékhelyzet megoldás képességet
  • játékhelyzetben történő gyors reagálás elsősorban és kizárólag a játékértéstől, játékolvasástól függ
  • a választásos gyorsaság nem attól függ, hogy edzésen választás elé állítja az edző a játékost, hanem attól, hogy felismeri-e a játékhelyzetet, tud-e adekvát választ adni rá
  • döntésgyorsaság (döntésképesség) = játékhelyzetfelismerés
  • reagálási gyorsaság = játékhelyzet megoldásban jártasság

Döntésképesség = Játékkészség + Játékolvasás + Játéktudás

Játékkészség:

A csapatjáték műveleti szintje, a motoros képességekre épülő, magas szintű műveleti formák, viselkedésformák összhangja a játékfeladatokban.

A teljesítőképes tudás:

  • a játékkészség mérkőzésen való alkalmazása = játékképesség

Dönteni ésszerűen és célszerűen azok a játékosok tudnak, akik megtanulták olvasni a játékot. Dönteni gyorsan azok tudnak, akik pontosan elsajátították a sportági készségeket, így több idejük marad a magasabb kérgi funkciók elemzésére, feldolgozására. Az alacsonyabb idegrendszeri funkciók azzal járulnak hozzá a gyors döntési folyamatokhoz, hogy a dinamikus sztereotípiák nem vesznek el több időt a pontatlan, célszerűtlen technika kivitelezésével a magasabb funkciók alkalmazásától.

Megoldás: Játékhelyzet megoldás gyorsaságát kell fejleszteni!!!

Hogyan?

A játékhelyzet megoldás közben mozgás-és játékfeladatokat oldanak meg a játékosok, mivel ez a tevékenység kollektív, ezért a kollektív gyorsaságra kell helyezni a hangsúlyt. A kollektív gyorsaság viszont tudatos tevékenység eredménye, amit elvek, algoritmusok szabályoznak. A játékelvek tudatos alkalmazása segítik a játékhelyzetek gyorsabb megoldását, és nem a reakció és a reagálás gyorsaság fejlesztése. Lehet gyorsan reagálni, de ha rossz a készség (technika) minősége, a játékhelyzet megoldás lassú a csapatjáték folyamata akadozik. A játékhelyzet megoldás közben történő játék-és mozgásfeladatok tudatos beépítése az edzésbe, megköveteli az alapos felkészülést, tervezést az edzőktől. Az edzők TUDÁSA a kulcsfontosságú ennek az oktatási módnak alkalmazásában, tehát az edzők felkészültsége mindenképpen segít abban, hogy a játékosai, a csapat legyenek képesek magas szinten a modern futballkövetelményeinek megfelelni.

Vannak edzésgyakorlatok, edzésjátékok, amelyek előreviszik a tanulást, a megértést és meggyorsítják az oktatási folyamatot. Ezek az edzésgyakorlatok, edzésjátékok belülről generálják a játékhelyzeteket, adnak opciókat a játékhelyzet megoldásokra, így nincs szükség a kívülről történő beavatkozásra az edző részéről. Reagálás helyett a kezdeményezőkészséget kell ösztönözni, ami belső elhatározás valamint futballtudás eredménye. Kezdeményezni pedig az a játékos tud, aki érti a játékot, képes olyan döntéseket hozni, ami egy adott játékhelyzetben adekvát megoldást eredményez.

A ciklikus sportágakból (technikai sportok, pl.: küzdő sport) érkező szakemberek háttérbe szorították a futballtudás elsajátítás fontosságát, és úgy látszik, hogy az egyéni sport és nem a csapatsport irányába navigálják a futballt. A futballt egyre inkább a kondíció, képesség oldaláról közelítik meg, ezért a teljesítményfokozás futballszakmai oldala látványosan sérül.

Képzésről

  • Milyen játékosokat kell nevelni, képezni utánpótlásban?
  • Kezdeményező vagy reagáló típusú játékosokat?

Mindkét típusú játékos valamilyen módon dönt, de mint korábban már említettem a futballban a döntéseket a játékhelyzetek generálják. Ezekben reagálnak vagy kezdeményeznek jól vagy rosszul a játékosok.

Az észlelés-döntés nem látható része, míg a reagálás és kezdeményezés látható része a játékhelyzetekben történő viselkedésnek.

Észlelés-döntés azt jelenti, hogy amit lát, és amilyen megoldások közül választ a játékos. A reagálás és kezdeményezés már egy elindított folyamat.

Itt lesz jelentősége annak, hogy az edzők szerepe az észleléstől a döntésig lezajló folyamatban a játékos milyen eszköztárral, megoldással rendelkezik, hogyan tanította meg látni és olvasni a játékosait. Az egyéni kvalitások nem elhanyagolható része annak, hogy a játékmegoldások minősége egyénenként változhat, de az egységes gondolkodás kialakítása az edző feladata.

Van Gaal:

 „Megtanítjuk a játékosoknak olvasni a játékot, megtanítjuk őket úgy gondolkodni, mintha edzők lennének”. (Michael Cox: Stílusok csatája)

Végső konklúzió:

Vissza kell adni a futballt a futballszakembereknek, amíg még nem késő.

2021-01-31

You May Also Like

Cikkajánló. Olvass bele!
(N) agyjáték a kisjátékkal, avagy ideje már Bot (h) nélkül járni
Close