Egervári Sándor a következőt nyilatkozta a meccs utáni értékelésében:
“Sajnos nem tudtuk megvalósítani, amire készültünk. Ehhez kellett egy nagyon korai súlyos egyéni hibából kapott gól, ……….”
A következőkben vizsgáljuk meg a mérkőzés román góljait és helyzeteit, különösen fókuszálva Guzmics egyéni hibájára.
Mielőtt elemzésünkbe kezdenénk, nézzük meg mit mondott Guzmics a román meccs mérkőzéstaktikájáról?
“Azt beszéltük meg, hogy az első percekben megpróbáljuk átívelni a középpályájukat…………”
Gyerekek oktatásánál védekezésszervezésnél első edzés első anyaga, ha “balról szerzek labdát jobbra fordulok!”
Mi történt meccsen?
Leírás:
Egy felszabadító rúgás után Guzmicshoz került a labda. A labda balról jött és Guzmics a letámadó románok között balra akarta bejátszani a labdát a belső középpályásnak, csak éppen Maricat találta el a passzal, amiből Marica gólt lőtt a 2. percben.
Azonban a felvételen tisztán látható, hogy a képen található komplett magyar játékosgarnitúra mindent elkövetett, hogy
- szarba hozza Guzmicsot
- ne az Egervári által megbeszéltek kerüljenek megvalósításra.
Mielőtt a helyes játékhelyzet megoldást felvázolnánk egy rövid elméleti tudnivalót közlünk a “középpályás támogató játékról”.
Vagyis mi a teendője a középpályásnak, ha a védelem “rövid stílusban” és mi a teendője ha a csapat “hosszú stílusban” játszik?
- Ha a védelem “hosszú stílusban” játszik, akkor a “középpályás támogató játékos” elfele mozog a labdát felívelő védőtől, hiszen az ő feladata, a centernek felívelt labda után kialakult párharcot követő labda felszedés (second ball) lesz.
- Ha a védelem “rövid stílusban” játszik, akkor “középpályás támogató játékos” a labdás felé mozog, adott esetben visszalép a védelmi vonalba, hogy biztosítsa a labdabirtoklást.
Látható, hogy egészen más irányba kell mozogni a középpályásnak “rövid stílus” ill. “hosszú stílus” esetén.
Nézzük mi lett volna a helyes játékoshelyezkedés “hosszú stílus” esetén?
Megoldás 1:
Guzmics fenékbe rúgja a labdát, ahogy Egervári kérte. Korcsmárnak nem Guzmics felé kéne mozognia, hanem már amikor a labda úton van a belső védő felé, már akkor indul előre a felívelt, majd valaki által visszafejelt labda megszerzésére.
Megoldás 2:
Guzmics balról szerez labdát, jobbra fordul. Vanczák már amikor Guzmics felé megy a labda kimozog a játékterület szélére, míg Lipták mélységben visszalép biztosítani a labdaszerzést, mert fel kellene készülnie Guzmics esetleges labdavesztésére. Kádár szintén hasonlóan cselekszik, mint Vanczák.
Összefoglalva:
1) A felvételen található, hogy minden résztvevő rosszul olvassa a játékot, helytelenül cselekszik. Ezek az összműködési zavarok, amik a védelem és a középpálya között létrejöttek a román-magyar meccsen, 3 éve fennállnak, és kb egy félórás gyakorlással leoktathatók. Vi. ami Egervári olvasatában “egyéni hiba”, az egy másik olvasatban ” kollektív és oktatási hiba”.
2) Azon lehet vitatkozni, hogy a magyar válogatott miért ívelgetős támadásvezetést használ. De ha már ívelünk, akkor sokkal hatékonyabb a pálya széléről felívelni a labdát, mint a pálya tengelyében. Hiszen a tengelyben való felíveléskor a támadó háttal áll a kapunak és a védő helyzeti előnyben van, mert ő szemből fogadja a labdát (a támadó és a labda egy oldalon van). Míg a szélről való felívelésnél a védő helyzeti hátrányban van, hiszen a labda és a támadó, akivel fejpárbajt kell vívnia, ellentétes oldalra esik.
Folytatjuk.
