A Sportigazgató, az Edzőképző Igazgató, mondjon le! 2.

2018-ban Leekens munkája lenullázta a válogatottat. A szurkolók fel voltak háborodva. Az MLSZ elnöksége gyorsan létrehozta szakmai bizottságát, melynek feladatul adták ki, hogy 6 témában dolgozzák ki álláspontjukat. Miután a csoport semmit sem csinált 1,5 éves működése alatt, ezért gyorsan összeraktak egy látszatprogramot az általuk kijelölt 7. témában. Fórián Zsolt, ennek a munkát el nem végző bizottságnak a része volt. Ő itt került be a magyar futball központi vérkeringésébe, majd 2020-ban megkapta következő megbízatását, ő lett az edzőképző igazgatója.

Fórián 2 évvel ezelőtti kinevezése után a héten, lépett először a nyilvánosság elé, melyben felvázolta gondolatait a magyar edzőképzésről. A média úgy tálalja megnyilatkozását, mint akinek most indulna világmegváltó programja, mint aki most indul a 0 km kőtől és esélyt kell adni neki. Miközben a valóság az, hogy 4 éve nem csinált semmi érdemlegeset a magyar futball fejlesztésével kapcsolatban. Mindezt alátámasztja az a totális gondolatzavar, ami elhangzott az MLSZ részéről irányított sajtóbeszélgetésen.

Miután nyilatkozata hemzseg a szakmaiatlanságtól, valamint a játékelméleti tudáshiánytól, és sok logikai bukfencet is tartalmaz, így terjedelmi korlátok miatt kénytelenek vagyunk csak a legsúlyosabb elvi hibákra rámutatni és érzékeltetni, hogy micsoda antitudásfertő van a magyar fociban szervezeti szinten. Ahol intézményesített keretek között butítják a még illúzióval rendelkező fiatal edzőket.

Jelen cikkünkben Fórián, vezérgondolatait értékeljük.

https://www.nemzetisport.hu/labdarugo_nb_i/a-magyar-edzokepzes-elso-embere-konnyebb-dolgom-van-mint-az-elodeimnek-volt-2875679

Még mielőtt kiveséznénk a riportalany gondolatait, megjegyeznénk, hogy a sajtóbeszélgetésen csak sportmédiumok voltak jelen, ahol Magyarország egyetlen egy szakújságját a Futball Tréner újságot nem hívták meg. Értsd: szakújságnak nincs létjogosultsága szakmai beszélgetésen részt venni.

Az alábbiakban dőlt betűvel szedjük Fórián Zsolt idézeteit a cikkből és álló betűvel fűzzük hozzá kommentjeinket.

Idézet 1: AZ EDZŐKÉPZÉS FILOZÓFIÁJA

„A futballfilozófiánkat szemléltető, négy szintből álló piramis legalján a magyar futballtradíció található.

Megjegyzéseink:

A magyar futballtradíció legfontosabb üzeneteit ismertetjük lejjebb. Azokat az időtálló tanításokat, amelyek a magyar edzőképzésben nem szerepelnek.

1) A magyar tradíció edzőinek gondolkodásának a kiinduló pontja a stílus volt és nem az alapelv, amely a beszélgetés más részénél kerül fókuszba.

  1. A stílus lenne a kiinduló pont. -mondta Kalocsai Géza mesteredző.

Megjegyzem, hogy

  • A stílus terminológia az edzőképzés anyagában melléktermékként és nem fősodorként szerepel.
  • A stílus alapfogalom meghatározása nem szerepel az oktatási anyagokban. Az nem szerepel benne, amire pont építeni kellene az egész oktatási anyagot.

2) Az 1)-es pont okán, stílusedzőképzésnek kellene lennie az MLSZ-nél, ami szintén nincs meg, mert a stílus fontosságát fel sem ismerik. Lásd lejjebb az edzőképző által legpreferáltabb teljesítménytényezőt, az alapelvek kihangsúlyozását.

3) A stílusismeretek okán, a játékosnak stílustechnikát kéne oktatni, amely fogalom el sem hangzik az oktatási anyagokban és amely fogalom ismerete kulcsfontosságú lenne, hiszen az élő futballkultúra örökítő anyagáról beszélünk. De az oktatásban nincs stílustervezés, stíluskialakítás, stílusperiodizáció sem, ami szintén a magyar tradíció sajátja.

4) A játékkép alapfogalom és annak világos értelmezése szintén nem szerepel a jelenlegi edzőképzésben, az nem szerepel benne, mely nézőpontból nézték elődeink a labdarúgást.

Lásd Kovács Ferenc gondolatait a játékkép és a játékstílus összefüggéséről: A játékstílus, egy egységes játékkép a csapatról.

5) Fórián önmagát leplezi azon gondolatával, hogy „A filozófiai piramist körbefogja ……a labdarúgás komplexen kezelésének szemlélete.” Mert ez a mondat azt jelenti, hogy Fórián szemléletében teljesítmény összetevőkben gondolkozik (technika, taktika, erőnlét, mentális tevékenység), a magyar tradíciót jellemző teljesítmény szerkezet (értsd: játékkép) helyett.

Megjegyezném, hogy Barczi Róbert Sportigazgató – Fórián főnöke – a szemléletváltást fogalmazta meg programjában. A kérdés az, hogy milyen szemléletváltást akar megvalósítani, ha eredendően rossz a szemléletük? És hogyan akarják a magyar tradíció szemléletét követni, ha annak lényegét fel sem ismerik?

Idézet 2: Bár tudjuk, mik a nemzetközi labdarúgás jellemzői és trendjei, alapvető fontosságú a nemzeti karakter megőrzése, illetve erősségeink és gyengeségeink ismerete. Szeretnénk, ha azokat mindig, minden körülmény között figyelembe vennénk, s azokra építenénk.

Megjegyzéseink:

Fórián szerint még nem vagyunk elég gyengék a világ labdarúgásában. Ezért, hogy még mélyebbre süllyedjünk, szeretne a magyar gyengeségekre is építeni. Értsd: eddig is futballbuta edzőket nevelt a magyar edzőképzés, de most szeretne szintet lépni és most már kőbuta edzőket szeretne kibocsátani az intézmény. Ami nem lesz nehéz neki, hiszen az edzőképző vezetőről is süt a tudáshiány, valamint az oktatók soraiban tudhatják azt a Pári Sándort, aki élete fő művében megalkotta a legjobban úszó labdarúgó képzési koncepcióját.

Idézet 3: A következő szint a kezdeményező játékfelfogás elsajátítása. A képzéseink sarkalatos pontja, hogy a játékost megtanítsuk kezdeményezni, ….

Megjegyzéseink:

A magyar tradíció dokumentáltan egyik stílusjellemzője volt a „gyors, sokmozgásos, változatos, helycserés támadójáték” amely jellemző

  • utal a támadás formájára,
  • utal a játékszervezési formájára támadás esetén,
  • utal a játékszervezést meghatározó irányelvre, támadás esetén.

És ezt vessük össze a „kezdeményező játék” lózunggal, amely nem adja meg sem a támadási formát, sem a támadásszervezési formát, sem a támadásszervezés irányelveit. Azt már csak halkan jegyzem meg, hogy az előző mondatban feketével vastagon kiemelt alapfogalmak nem is részei az oktatásnak.

Fórián „kezdeményező játék”-ra való buzdítása azt jelenti egy hasonlattal érzékeltetve, hogy gépkocsit akarok gyártani, meghívom a sajtó képviselőit, hogy tájékoztassam őket a tervemről, majd amikor megkérdezik milyen lesz az új fejlesztésű jármű, akkor büszkén mondom, hogy négykerekű. Vagyis úgy mondtam valamit, hogy semmit sem mondtam. Mert innentől kezdve amit gyártok, az lehet Ferrari, de lehet Trabant is.

Idézet 4: …. a nemzetközi labdarúgásban az az értékes, aki nyomást tud gyakorolni az ellenfelére, egyúttal képes nyomás alatt futballozni, ….

Megjegyzéseink:

Ez a futball-lózung korábban úgy hangzott, hogy “a világ labdarúgása felgyorsult, ma már nincs a játékosnak sem tere, sem ideje végrehajtani azt, amire korábban lehetősége volt”.

A probléma csak az, hogy azzal a „labdarúgó technika” értelmezéssel, amit az edzőképző vall, mindezt lehetetlen megoldani, mert nem funkcionálisan értelmezi magát az eszközt, amivel képzi a játékost. Ennek a témának a kibontását lásd következő cikkünkben.

Idézet 5: A harmadik pillér az alapelvek és játékhelyzetek. Akkor értékes egy labdarúgó, ha megfelelően old meg játékhelyzeteket, gyorsan, alapelvek mentén dönt, nem pedig posztokban, játékrendszerekben gondolkodik. Ha egy fiatal játékos jól old meg általános játékhelyzeteket és alapelvekben gondolkodik, azaz megjátszható, nyitja a területet, akkor poszttól, játékrendszertől függetlenül adaptálható bármilyen szisztémába.

Megjegyzéseink:

Ez a rész a futball totális nem értésének a csúcsa. Sem a magyar tradíciót nem érti Fórián Zsolt, sem a karakteres futballiskolákkal nincs tisztában. Segítünk neki!

1) A játékosnak nem elég megjátszhatónak lenni, hanem egyszerre kell lennie:

  1. megjátszhatónak
  2. fogadóképesnek és
  3. folytatóképesnek. (by Kelemen-Apró-Ferenczi)

2) A játékos a mérkőzésen játékfeladatot hajt végre a játékhelyzet megoldásán keresztül és nem játékhelyzetet old meg, mint ahogy mondja Fórián.

Pl. Labdakihozatal szélen, 2:1 elleni játékkal. Ahol a labdakihozatal maga a játékfeladat, míg a 2:1 elleni játék, a játékhelyzet.

Ebből egyenesen következik, hogy minden 2:1 elleni játékhelyzetnek a megoldása függ a végrehajtandó játékfeladattól.

Ide raknám be Fórián Zsolt egyik előadásának kiinduló diáját, ahol fenti tévútját még képileg is alátámasztotta.

3) Ugyanannak a játékhelyzetnek a megoldása, ugyanannál a játékfeladatnál, stílusfüggő. Az alábbi ábrán bemutatjuk, hogy az egyes klasszikus futballkultúrák, hogyan oldják meg ezt a típus játékhelyzetet.

  • A holland mélységi passz akar adni.
  • A német a játékmestert hozza játékba.
  • Az angol felíveli a labdát.
  • Az olasz indít.
  • A brazil egy játéksorral előre adja a labdát.

Megjegyezném, hogy a magyar edzőképzés futballkiinduló pontját tekintve, Mezey játékrendszerben, Bicskei a mozgásban, Sisa döntésképességben, tér és időnyerésben, míg Fórián meg az alapelvekben gondolkozik, miközben elődeink képben és az azt reprezentáló stílusban gondolkoztak.

Most akkor kérdem én Fórián Zsolttól:

Hol itt a magyar tradíció? Vagy a „magyar tradíció” közhelyre azért van szüksége, hogy becsapja vele a közvéleményt, az újságírókat és az edzői társadalmat?

Idézet 6: CÉLKITŰZÉSEK

„A hat és tizenöt év közötti korosztályú játékosok fejlesztése és a fiatal labdarúgók felnőtt labdarúgásba építése a két leginkább fejlesztendő terület

Megjegyzéseink:

Ez óriási tévedés. Az edzőképzés legfontosabb fejlesztendő területének az egységes iparági gondolkodás kialakításának kellene lennie, az, hogy HOGYAN GONDOLKOZZUNK A FUTBALLRÓL?

Mert ha azonos elvek alapján értelmezzük a futballt, csak akkor tudunk olyan játékost előállítani, aki szilárd és egységes futballtudással rendelkezik. De az edzőképzésen jelenleg is, gyakorlatokban gondolkodó edzőket képeznek, lásd a következő idézetet.

Idézet 7: Az edzőképzésben minél inkább gyakorlat-orientált, interaktív módszereket szeretnénk alkalmazni. 

Megjegyzéseink:

Ez a megfogalmazás a blöffök csúcsa. Azt érzékelteti, mintha eddig a képzés elméleti lett volna, illetve nem volt interakció az oktató és az oktatott között.

2000-ben szereztem B ill. 2004-ben A licencet. Ha jól emlékszem, akkor 60 % volt a gyakorlati óra és 40 % az elméleti. Ez UEFA előírás volt, vi. nem az edzőképzőtől függött ennek nagysága. A probléma inkább akkor is az volt, ami ma is, hogy az előadók totális képzavarral küszködtek és semmit sem tanítottak a hallgatóknak a pénzükért. Nemhogy irányba állították volna őket, hanem összezavartak mindenkit. Az interakció akkor is elvárás volt, azonban Mezey – Both – Varga olyan stílusban adott elő, ahol fontosabb volt a hallgató megalázása, mint oktatása. Ma annyival másabb a helyzet, hogy a futballfélművelt oktató tanítja futballra a tudásra vágyó hallagatót.

Idézet 8: Az újonnan bekerülő szakembereket szeretnénk értékes információkkal felvértezni, illetve a filozófiánk által jónak vélt irányba terelni, míg a tapasztalt edzőket ösztökélni arra, hogy fejlesszék magukat. A tudásmegosztás, önképzés minél szélesebb lehetőségét kívánjuk biztosítani. 

Megjegyzéseink:

1) Az edzőket nem információval, más szóval tárgyi tudással kell ellátni, amiből ők összeraknak valamit, hanem információs összefüggésképpel, ami értő tudást ad.

2) A fenti levezetésből látható, hogy a magyar edzőket ismét becsapják, félrenavigálják, mert az edzőképző futball-filozófiájának a magyar tradícióhoz semmi köze. De nem csak ahhoz nincs köze, hanem a futball nem értése okán, még játékelméleti vonalon is összezavarják a hallgatókat.

És a vicc az, hogy önképzésre buzdít az edzőképző vezetője, aki a 20 kiadott szakkönyvemből 2 db-t ha megvásárolt, amit vagy nem olvasott el, vagy nem értett meg. Miért is mondom ezt?

Mert nyilatkozatából süt a tradíció nem ismerete, ill. a játék működési logikájának totális nem értése.

Fórián és az edzőképző másik legnagyobb blöffje, a tudásmegosztás folyamatos hangsúlyozása. Mert a tudásmegosztás első lépcsője lenne a tudók felismerése. Azonban tényként mondhatom, – mint a világ labdarúgásának egyik legtermékenyebb szakírója -, hogy engem még az edzőképző nem keresett meg tudásmegosztás okán. Sem a magyar tradíció ügyében, amely témából egyedüliként 4 könyvet publikáltam, sem másmilyen innovatív témából. Pl. a labdarúgás rendszerszemléletű megközelítése.

Megjegyezném, hogy a magyar tradíció tényleges kutatása az edzőképző vezetők közül egyedül Sisánál volt jelen. Akit a szakma első számú vezetőjeként még a szakmai bizottságba sem vettek be, oda, ahol Fórián tag volt. 

Korábban írt nyílt levelemben szakmai vitára hívtam az MLSZ szakembergárdáját, amelyet nem vállaltak fel. Amiből egyenesen következik, hogy a „tudásmegosztás” lózungnak nem része a szakmai vita.

A könyveim csak azért nincsenek tiltó listán az edzőképzőnél, mert nem is tudnak létezésükről, nem is olvasták, ebből kifolyólag még kompetens véleményük sem lehet róluk. Képzeljünk el olyan magyar tanárt, aki úgy tanít irodalmat, hogy nem ismeri a magyar írók munkáját. Márpedig a magyar edzőképzőn olyan oktatók vannak, akik nemhogy a külföldi anyagokkal nincsenek tisztában, de még a magyart sem ismerik.

A Fórián cikken kívül szerzői jogi és plágium problémáim is vannak az MLSZ Edzőképzőjével kapcsolatban, melyeket az alábbiakban sorolok fel:

  • „Futball-filozófiák” szókapcsolat használata. Azonos címen jelent meg 2005-ben szakkönyvem.
  • A „magyar futballtradíció” szókapcsolat használata, melyet személyem vezetett be a labdarúgásba 2006-ban megjelent, „A tradicionális magyar labdarúgás alapelvei” című könyvvel. Sem a riportban és sem az oktatási anyagokban a forrás nincs megjelölve.
  • „Alapelvek” terminológia használata: 1999-ben jelnet meg A labdarúgás rendszerelmélete könyvem, ahol a játékszervezési alapelvek kibontásra kerültek. Itt került bevezetésre a „védekezésszervezési alapelvek” szókapcsolat és annak kibontott részletei, amelyet az edzőképző forrás megjelölése nélkül átvett.
  • „Stílus” terminológia használata. 1961-től a „stílus” alapfogalom eltűnt a labdarúgó közbeszédből. Az 1961 után kiadott szakanyagokban, illetve az UEFA korábbi és mostani ajánlásaiban a „stílus” szó nem szerepel. Ezt a fogalmat szintén én hoztam vissza a közbeszédbe a 2006-ban megjelent A tradicionális magyar labdarúgás alapelvei könyvemmel, azonban az edzőképző forrásként nem tünteti fel a kiadványt.

Folyt. köv.

Ferenczi Attila

Játékelmélet kutató és fejlesztő

A tradicionális magyar labdarúgás alapelvei, A magyar futballkultúra kivégzése, A magyar sportkultúra eszmerendszere, Kovács Ferenc edzésnaplója, avagy A magyar futballtradíció utolsó mohikánjának üzenete és még további 16 szakkönyv szerzője

You May Also Like

Cikkajánló. Olvass bele!
A Sportigazgató, az Edzőképző Igazgató, mondjon le! 1.
Close