A sportigazgató, az edzőképző igazgató, mondjon le! 3.


Hogy lesz ebből magyar futball?

2021 szeptemberében indult a magyar futball fellendítését megcélzó új MLSZ projekt. Kiemelt fejlesztési terület a szakemberképzés, melynek új vezetője Fórián Zsolt.

Csányi Sándor elnök 2010-es kinevezése óta ő a 8. edzőképző igazgató. Az oktatási rendszer felépítéséből következik, hogy a tananyagban sohasem az iparági tudás jelenik meg, hanem az aktuálisan kinevezett vezető tudása. Így történhet meg az, hogy 12 év alatt nyolcadszor írják át az oktatási anyagot úgy, hogy a rendszer működéséből kifolyólag, a „ma igazsága, a holnap tévedése” lesz.

A futballfejlesztési projektet Barczi Róbert sportigazgató menedzseli, melynek fő célkitűzése, a kultúrateremtés.

Az MLSZ a napokban közzétette weboldalán az Edzőképzés futballfilozófiáját bemutató animációs filmet. Az alábbi cikkünkben a film vezérgondolatát értékeljük.

A filmből látható, hogy az edzőképzés a magyar futballtradícióra épül.

  1. ábra: Az MLSZ “futballfilozófia” alapja, a magyar labdarúgás tradíciója, ill. A labdarúgás komplex kezelése

Előzetesen jelezném, hogy az 1997-ben indult UEFA edzőképzés minden egyes vezetője a magyar futballtradícióra hivatkozott, kivétel Prukner László. Azt persze mondanom sem kell, hogy minden egyes edzőképző vezető teljesen mást látott bele elődeink szellemi örökségébe.

Az aktuálisan kinevezett edzőképző vezetők többnyire abban a hiszemben voltak, a magyar tradícióra való hivatkozás hitelessé és legálissá teszi őket, hogy elfogadottá váljanak a labdarúgó edzőtársadalom és a szurkolók számára. A „magyar tradíció” mantráját sulykolják folyamatosan és vezetik félre vele a közvéleményt és a főnöküket, akik kinevezik őket.

Az eddig igazgatók (Sisa Tibort leszámítva) se kutatást nem végeztek, se publikációt nem közöltek le ebben a témában, azonban a magyar tradíciót folyamatosan hivatkozási alapnak használják.

És sajnos, már abban a szerencsétlen helyzetben vannak, hogy koruknál fogva nem is láthattak jó magyar játékost.

Sőt!

Az igazgatók még arra sem vették a fáradtságot, hogy kielemezzék, elődeik miben értelmezték máshogy annak a kultúrának az eszmerendszerét, amire előszeretettel hivatkoznak.

Egyedüli szakkönyvíró az Edzőképző Központ oktatói közül Pári Sándor (15 éve oktató), akinek a szakanyaga nemhogy a magyar tradícióhoz nem illeszthető, hanem egyenesen méreg a magyar futballra. Ő az, aki megalkotta élete főművében a legjobban úszó labdarúgó képzési koncepcióját dr. Tóth Jánossal a Testnevelési Egyetem docensével együtt.

2. ábra: Tóth – Pári: A legjobban úszó labdarúgó képzési koncepciója könyv. Már hiánycikk, mert szétkapkodták.

A magyar labdarúgó kultúra és az egyetemes magyar sportkultúra témaköréből az alábbi kiadványokat publikáltam, ezért úgy gondolom, hogy kompetens szakemberként értékelem az edzőképző oktatási anyagát:

  1. A tradicionális magyar labdarúgás alapelvei (2006)
  2. A magyar futballkultúra kivégzése (2014)
  3. A magyar sportkultúra eszmerendszere (2019)
  4. Kovács Ferenc edzésnaplója, avagy A magyar futballtradíció utolsó mohikánjának üzenete (2021)

A magyar futballtradíció üzenete egy mondatban a következő:

  • Kép és folyamat nézőpontú, stílus kiinduló pontú, alakzati játékszervezésű, művészi labdarúgó felfogás.

Mellékelem a vonatkozó idézeteket:

  • Kalocsay Gáza: A stílus lenne a kiinduló pont.
  • Pillinger Mihály: A magyaros stílus volt a sikerek hordozója.
  • Kovács Ferenc: A játékstílus egy egységes játékkép a csapatról.
  • dr. Kovács Ferenc: A stílusos játék, egyben alakzati játék.
  • Varga Zoltán: A labdarúgás művészet, aki nem így közelít hozzá, alapvető tévedésben van.

Természetesen az MLSZ animációban mindezen gondolatokról semmi sem jelenik meg. A film, részigazságok, lózungok gyűjteménye, ami nem adja vissza az egész gondolkodási rend lényegét.

Kontrasztként nézzék meg az alábbi filmet, amelyben az Aranycsapat üzenete található az utókornak!

Gondolom, hogy érzékelhető a különbség.

Visszatérve az MLSZ animációs filmre.

A szerző a filmben önmagának vallja be, hogy analizáló (induktív) elmével gondolkozik, a magyar tradíciót jellemző szintetizáló (deduktív) gondolkodásmód helyett. Első számú vezető mantrája:

  • A labdarúgás komplex kezelése. (lásd az 1. ábrát)

Mit is jelent a labdarúgás komplex kezelése?

  1. A labdarúgás komplex kezelése azt jelenti, hogy a labdarúgásnak nem értem a működését, ezért az általam felismert, a működést befolyásoló összetevőket együtt alkalmazom a fejlesztés során (technika, taktika, erőnlét, mentalitás). Lásd 3. ábra. Ezzel azt érem el, hogy ha nem is tudatos folyamat eredménye a játékos fejlesztése, de legalább nem ártok neki.
  2. A labdarúgást komplexen kezelő személy a futballt teljesítmény összetevőkre bontja (lásd előző 3. ábra), teljesítmény összetevőkben gondolkozik, nem úgy, mint elődeink, akik teljesítmény szerkezetben, holisztikusan gondolkoztak a játékról, mégpedig képben és folyamatban. Ahol a labdarúgást funkcionális egészként értelmezték, úgymint kép és folyamat. Amelyek összetevői egy komplett kapcsolati hálórendszert alkottak. Úgymint stílus, játékkoncepció, hadrend, haditerv, játékmozaik, stílustechnika, játékcél, játékfeladat, vezérlő jel stb.
  3. A komplexen és analizáló gondolkodással gondolkodó edző a labdarúgást „nem funkcionális elemekre” bontja, úgymint: technikai elem, taktikai elem, kondíció, mentális elem, majd a nem funkcionális elemeket komplexen kezeli. Értsd: a nem funkcionális elemeket, funkcionális környezetbe rakja. Magyarra fordítva: az edzőképző tárgyi tudást ad át az edzőnek és azt várja el, hogy a tárgyi tudását, értő tudásként használja.
  4. A labdarúgás komplex kezelése azt is jelenti, hogy az egyes teljesítmény összetevők között nincs se alá, se fölérendeltség (kép esetén), ill. nincs egymásutániság sem (folyamat esetén). Lásd az edzőképző futballt leíró 3. ábráját.

3. ábra: A labdarúgás komplex kezelése során, minden, mindennel összefügg. Csak azt nem tudjuk meg, hogy mi, mitől függ, miből , mi következik, illetve mi, mi után jön?

Költői kérdésként merül fel, hogy miért bontok valamit nem funkcionális elemekre, hogyha utána komplexen kell kezelni az oktatás során?

A komplex futballgondolkodás mantrázásából az a kérdés is következne, hogy a komplexen kezelt labdarúgás, miben jelenítődik meg a játék során?

Mert erre a triviálisan felteendő kérdésre az edzőképző nem ad választ.

De miért is adna, ha még a kérdésfeltevésig sem jut el?

Márpedig a komplexen kezelt labdarúgás a játék képében és a játék folyamatában ölt testet, abban, amiben elődeink gondolkoztak, de ezt a tételt nem igazán akarja kimondani az edzőképző, mert akkor máris ott tartanánk, hogy bukik az a zavart futballvízió, amelyet oktatnak immáron 25 éve.

Ebből a téves levezetésből következik az edzőképző második legnagyobb blöffje, a „technikai elemek alkalmazására” való törekvés.

Nézzünk egy tipikus labdarúgó jelenetet!

4.ábra: Labdavesztésbe torkolló labdakihozatal, mélységi játékkal, lőtt belsős passzal

A 4. ábra leírása:

Sárga csapat labdakihozatallal próbálkozik.

A belső védő egy mélységi átadással (játéktechnika, mozgásfeladat) 8-as játékost játszaná meg (fehér nyíl). Az átadást lőtt belsős passzal (technikai elem, mozgásmód) oldotta meg. A labdát lefüleli 5-ös játékos, sárga csapat labdát veszt.

A napnál is világosabb, hogy a játékosnak vagy átlós játékot (fekete nyíl), vagy szélességi játékot (piros nyíl) kellett volna játszania, mert akkor nem történik labdavesztés. Mely átadást ugyanúgy belsős passzal kellett volna megoldani, mint a hibás mélységi átadást.

Most nézzük a játékelméleti vonatkozásait a jelenetnek „komplexen kezelt” értelmezésben!

Miután a csapat labdát vesztett, az edzőképző mantrája szerint rossz volt a „technikai elem alkalmazása”, vi. a belsős, lőtt passz alkalmazása volt a hibás. Gondolom, hogy az olvasó is érzékeli, ha a játékos más technikai elemet alkalmazott volna, pl. teljes csüd, vagy külső csüd, akkor is labdavesztés lett volna az eredmény, mert eleve a szándék volt a helytelen.

Ebből a levezetésből az alábbi megállapításra jutunk.

  • A belső védő rossz technikát (mélységi játék), de jó technikai elemet (belső átadás) alkalmazott. Vagyis az edzőképző tanításainak megfelelően cselekedett a játékos, aminek labdavesztés lett az eredménye.

Mindebből az következik, hogy az edzőképző olyan edzőket képez, akik felelőtlen labdavesztésre oktatják a játékost. Teszik mindezt úgy, hogy a játékos még dicséretet is kap érte, hiszen a kívánalmaknak megfelelően, helyesen cselekedett, hiszen belsővel passzolt.

A laikusoknak jelzem, hogy a „technikai elem”alapfogalom csak az analizáló futballgondolkodásban létezik, a szintetizáló futballgondolkodásban nem.

Mondok egy hasonlatot.

Ha az anyag tulajdonságát akarom vizsgálni, akkor a legkisebb egységnél a molekulánál megállok, mert az ennél kisebb egység az atom, már nem viseli az anyag tulajdonságait.

A labdarúgásban az atom, a technikai elem – mozgásmód, míg a molekula a technika – mozgásfeladat.

Vagyis funkcionális nézőpontból a „technikai elem” kategória indifferens, nem létezik, nincs rá szükség.

A „technikai elem alkalmazása” mantra más problémát is felvet.

Mert hogyan is értelmezhető a kombinációs játék a „technikai elem” alkalmazása gondolat mentén?

Úgy, hogy a játékos kombinálja a különböző átadási fajtákat (technikai elem) a játék során. Például belsős passz – külsős passz – löbb – belső csüd – sarok. Miközben az összjáték elemeket (technika) kell kombinálni és nem az átadási fajtákat (technikai elem).

Már sokszor publikáltam az alábbiakat és mantrázom mintegy 16 éve, de úgy látszik, hogy nem sikerül áttörést elérnem a kőagyakban.

Ha nagyon leegyszerűsítem a dolgot, a magyar futballt az lökte a sírba, hogy félreértelmeztük alapfogalmainkat, különösképpen vonatkozik ez a technika alapfogalomra.

Mert minden sportágat a technikán keresztül oktatunk, így nem mindegy mit értünk a technika fogalom alatt.” (by Páder János)

A labdarúgó technika, az mozgásfeladat és nem mozgásmód!

Lásd A labdarúgás alapfogalmai 2. avagy A labdarúgás nyelve és A labdarúgás ABC-je könyvet.

Arról nem is beszélve, hogy a labdarúgó technika (mozgásfeladat) „végrehajtását, felhasználását és alkalmazását” kell oktatni, ami már maga a stílustechnika és nem az Edzőképző által mantrázott „technikai elem (mozgásmód) alkalmazását”. Mert az előbbi, totálisan más, mint az utóbbi.

Összegezve megállapíthatjuk a következőket:

  • Az edzőképzőnek elképzelése sincs a magyar futballtradíció játékelméletéről és annak alapfogalmi rendszeréről, ugyanakkor hivatkozási alapnak használja azt, amit nem ért.
  • Az edzőképzőnél nincs meg az a szellemi tudás, hogy jó irányba navigálják a magyar futballt. Lásd 25 éves ámokfutását az UEFA edzőképzőnek, a félreképzett mintegy 10 ezer edző személyében. Ahol persze nem az UEFA oktatási rendszere a hibás, hanem azok a pozícióba került vezetők, akik futballfélműveltként félrenavigálják a magyar futballt.
  • A szervezetben még az a szellemi kapacitás sincs meg, hogy az oktatói csoportban valakinek feltűnjön, hogy az aktuális edzőképző igazgató – finoman szólva – zagyvaságot publikál.
  • Az edzőképző részéről a magyar edzői társadalom összezavarása gőzerővel folyik a hivatalosan meghirdetett, akkreditált tanfolyamokon, mindezt szövetségi támogatással megerősítve.

A kérdés az, hogy valaha, valamikor, valaki, felelősségre lesz-e vonva emiatt?

Mert a nyilvánvaló szakmai hibák előre láthatóak, a kudarc előre kódolható. Publikációimban  23 éve folyamatosan jelzem a tévutakat, amelyeket sorozatosan és következetesen meglép az MLSZ és az edzőképző.

Nyomatékosan kihangsúlyoznám, hogy sosem utólag szólok, hanem előre.

Jó lenne, ha végre mondandóm értő fülekre találna!

Aminek persze az esélye minimális, mert hazánk nem rendelkezik futballértelmiségi réteggel és labdarúgó teoretikusokkal, hála az oktatás minőségének.

Barczi Róbert, Fórián Zsolt és a komplett futballfélművelt edzőképző, a magyar futball érdekében mondjon le!

Ferenczi Attila

Játékelmélet kutató és fejlesztő

Futball Tréner újság főszerkesztő

UEFA A edző

Szakíró

MSTT Játékelmélet bizottság elnök

MOB Fair Play díjas

 

 

 

 

 

 

 

You May Also Like

Cikkajánló. Olvass bele!
A Sportigazgató, az Edzőképző Igazgató, mondjon le! 2.
Close