Helyzetben a játékhelyzetek

A legújabb oktatási módszer kiemelten kezeli a játékhelyzeteken keresztül történő oktatást, ugyanis tudomásom szerint ma játékban játékhelyzeteken keresztül, tanítják a futballt.

Adja magát a kérdés.

A múltban ez nem így volt?

Bizonyára a mai fiatal edzőgenerációnak azért új, mivel anno amikor ez gyakorlat volt, a Gőgös Gúnár Gedeon mesekönyvet lapozgatták.

A bevezető részben szeretném megosztani azokat a gondolatokat, amelyek 20-25 évvel ezelőtt fogalmazódtak meg bennem a játékhelyzettel kapcsolatban, majd az aktuális látásmódommal, megközelítésemmel kiegészíteni az egyik legfontosabb edzéselméleti kérdést.

„A játék folyamatában, a játék (mérkőzés) egy adott pillanatában, a pálya adott pontján a labdás és a labdanélküli játékosok, valamint az ellenfél helyezkedése, a játékhelyzetekben a játékosok összehangolt együttes döntése eredményezi a játékhelyzet-megoldásokat. A játékban a játékhelyzetek állandóan változnak melyben a jó és rossz döntések váltakoznak és így hozzák létre a pillanatnyi játékállapotot. A csapatjáték legfontosabb célja a gólszerzés, ami a játék „sava-borsa” ezért a legfontosabb játékhelyzet, a gólhelyzet”.

Mai fejjel átértékelve az akkor leírtakat, arra a következtetésre jutottam, hogy nem minden játékhelyzet az, amit játékhelyzetnek gondoltam. Korábbi értelmezésem szerint a labda pozíciójának váltakozása újabb és újabb játékhelyzetet hoz létre, ami az olvasatomban azt is jelentette egyben, hogy a játékhelyzetek száma végtelen. Ez a meglátásom változott meg alapvetően miután mélyebbre néztem a játékhelyzet feneketlen kútjában.

A futballban játékfeladatot oldanak meg játékhelyzeteken keresztül (by Ferenczi). Ez lehet a kiindulópont a megértés folyamatában.

Előtte tisztázzuk a játékhelyzettel kapcsolatos fogalmakat.

A játékhelyzet, mint folyamat

Játékhelyzet-teremtés folyamata

  • észlelés-felismerés-elemzés-döntés (tudatos)-végrehajtás. Értsd: a játékhelyzet létrejötte előtt tudja a játékos a helyzet megoldását.

Játékhelyzet-megoldás folyamata

  • észlelés-felismerés-elemzés-döntés (spontán)-végrehajtás. Értsd: a játékhelyzet létrejötte után találja ki a játékos a játékhelyzet megoldását.

Játékhelyzethez kapcsolódó képességek

Játékhelyzet-megoldó képesség

  • reagálóképesség a véletlenül (spontán) kialakult helyzetekben az előzetes mozgásminták felhasználásával

Játékhelyzet-felismerő képesség

  • tapasztalat útján elsajátított képesség

Játékhelyzet-teremtő képesség

  • tanult képesség, tudatos mozgások alkalmazása

Játékhelyzet aktuális állapotának meghatározó tényezői

  • labdás játékos pozíciója
  • társak helyezkedése
  • védő, védők által alkotott védővonal
  • pályán való fizikai elhelyezkedése a játékhelyzetnek

Valós játékhelyzetek

Egyik megközelítés szerint

„A támadás és a védekezés egyidőben valósul meg”. (Verbényi József: Vitázom önmagammal)

A másik megközelítés szerint védővonal nézőpontból vizsgáljuk a játékhelyzeteket.

  • védővonal átjátszása
  • védvonalon történő átjutás labdával
  • védvonalon történő átjutás labda nélkül

Valós játékhelyzet elemei       

  • előzmény – játékhelyzet-teremtés előkészítése
    • labdaszerzés
    • labdaeladás
    • szabadlabdára reagálás
    • labdajáratás védővonal előtt
  • domináns elem – védővonal átjátszása
    • összjáték
    • összműködés
  • következmény
    • a következő előzmény állapotába kerülés

Hamis játékhelyzetek

  • a védővonalon nem jut át a labda
  • labdacirkulálással a domináns elem előkésztése, a domináns elem feltételeinek megteremtése
  • előrejutás lehetőségének keresése
  • helyezkedő mozgás labdával, labda nélkül

A passzsávkeresés és a passzsávba helyezkedés szorosan kapcsolódik a játékhelyzet megoldáshoz, ugyanis a valós játékhelyzet előzménye.

Hogy ne csak elmélkedjünk, nézzük meg gyakorlatban:

A játékhelyzetek DNS-e, a 2v1 elleni helyzet legyen a kiválasztott.

Az aktuális futballgondolkodás egyre markánsabban tesz különbséget a játékhelyzet-megoldás és a játékhelyzet-teremtés között.

Miben térnek el egymástól?

Az egyikben a felismerést követően a véletlenül kialakult játékhelyzetre spontán (tartalmazhat tudatos elemet) reagálnak a játékosok, míg a másikban a felismerést követően (vagy még előtte megszületik a döntés) tudatos mozgással, mozgássorral oldják meg a játékhelyzetet a játékhelyzetben aktuálisan résztvevő játékosok. A másik lényeges különbség a döntésgyorsaságban van, mivel a tudatos kezdeményező szándék miatt rövidebb idő telik el a döntés és a végrehajtás között.

Játékhelyzet 1

Cél: egyéni játékmegoldással átjutás a védővonalon

Játékhelyzet-megoldás lépései:

Előzmény:

  • duplapassz

Domináns elem:

  • visszapassz után nyitás oldalra
  • nyitott állásban átvétel

Következmény:

  • felgyorsítással védővonal mögé labdavezetés

Játékhelyzet 2

Cél: összműködéssel átjutás a védővonalon

Játékhelyzet-megoldás lépései:

Előzmény: előkészítés

  • felpassz-visszapassz

Domináns elem:

  • nyitás oldalra
  • felpassz után mélységi váltás (belső áttörés)
  • kényszerítő játék

Következmény: átjutás a védővonalon

A gyors végrehajtás szempontjából lényeges, hogy melyik játékos a kezdeményező.

T2 – kezdeményező játékos -fogadóképes helyzetbe fut

T1 – reagáló játékos – erre reagál a labdát adó játékos

Megjegyzés:

A kezdeményezés és a reagálás váltakozása adja az összműködés folyamatát, aminek lényeges összetevői a ritmus és az időzítés.

Játékhelyzet 3

Cél: összműködéssel átjutás a védővonalon

Játékhelyzet-megoldás lépései:

Előzmény:

  • oldalpassz

Domináns elem:

  • dupla derékszögjáték

Következmény:

  • átjutás a védővonalon
  • a következő játékhelyzet előzményének kiinduló állapota

Első passz: T1>T2

T1 – kezdeményező játékos

T2 – reagáló játékos

Második passz: T2>T1

T2 – kezdeményező játékos

T1 – reagáló játékos

Mit mond az edző az első passz után, vagyis hogyan segít a játékosainak?

  • „Fuss tovább megjátszható pozícióba!”
  • „Fuss a védővonal mögé!”
  • „Fuss a labda vonala elé!”

Megjegyzés:

A következmény kiinduló állapota a következő játékhelyzet előzményének és így tovább.

Nagyon fontos az is, hogy melyik játékos indítja a mozgást, vagyis melyik a kezdeményező és melyik a reagáló egy adott játékhelyzetben. Van egy futballigazság, mégpedig az, hogy: „nem az játszik, akinél a labda van, hanem akinél lesz”.

A fenti esetben a labda nélküli az első kezdeményező játékos, de a labdát adó is a mozgás irányával (játékjel) megmutatja a játék folyatását, egyúttal kezdeményező játékossá lép elő.

Ezt a játékhelyzet-megoldást (2v1) képzeljük el előkészítés nélkül, ha játékban kell alkalmazni a játékosoknak. Nyomás alatt, időkorlát szorításában, a kevésszámú ismétlés miatt nem nehéz kitalálni a végeredményt.

 

 

You May Also Like

Cikkajánló. Olvass bele!
A bloggerek térnyerése a magyar futballban
Close