A legújabb oktatási módszer kiemelten kezeli a játékhelyzeteken keresztül történő oktatást, ugyanis tudomásom szerint ma játékban játékhelyzeteken keresztül, tanítják a futballt.
Adja magát a kérdés.
A múltban ez nem így volt?
Bizonyára a mai fiatal edzőgenerációnak azért új, mivel anno amikor ez gyakorlat volt, a Gőgös Gúnár Gedeon mesekönyvet lapozgatták.
A bevezető részben szeretném megosztani azokat a gondolatokat, amelyek 20-25 évvel ezelőtt fogalmazódtak meg bennem a játékhelyzettel kapcsolatban, majd az aktuális látásmódommal, megközelítésemmel kiegészíteni az egyik legfontosabb edzéselméleti kérdést.
„A játék folyamatában, a játék (mérkőzés) egy adott pillanatában, a pálya adott pontján a labdás és a labdanélküli játékosok, valamint az ellenfél helyezkedése, a játékhelyzetekben a játékosok összehangolt együttes döntése eredményezi a játékhelyzet-megoldásokat. A játékban a játékhelyzetek állandóan változnak melyben a jó és rossz döntések váltakoznak és így hozzák létre a pillanatnyi játékállapotot. A csapatjáték legfontosabb célja a gólszerzés, ami a játék „sava-borsa” ezért a legfontosabb játékhelyzet, a gólhelyzet”.
Mai fejjel átértékelve az akkor leírtakat, arra a következtetésre jutottam, hogy nem minden játékhelyzet az, amit játékhelyzetnek gondoltam. Korábbi értelmezésem szerint a labda pozíciójának váltakozása újabb és újabb játékhelyzetet hoz létre, ami az olvasatomban azt is jelentette egyben, hogy a játékhelyzetek száma végtelen. Ez a meglátásom változott meg alapvetően miután mélyebbre néztem a játékhelyzet feneketlen kútjában.
A futballban játékfeladatot oldanak meg játékhelyzeteken keresztül (by Ferenczi). Ez lehet a kiindulópont a megértés folyamatában.
Előtte tisztázzuk a játékhelyzettel kapcsolatos fogalmakat.
A játékhelyzet, mint folyamat
Játékhelyzet-teremtés folyamata
- észlelés-felismerés-elemzés-döntés (tudatos)-végrehajtás. Értsd: a játékhelyzet létrejötte előtt tudja a játékos a helyzet megoldását.
Játékhelyzet-megoldás folyamata
- észlelés-felismerés-elemzés-döntés (spontán)-végrehajtás. Értsd: a játékhelyzet létrejötte után találja ki a játékos a játékhelyzet megoldását.
Játékhelyzethez kapcsolódó képességek
Játékhelyzet-megoldó képesség
- reagálóképesség a véletlenül (spontán) kialakult helyzetekben az előzetes mozgásminták felhasználásával
Játékhelyzet-felismerő képesség
- tapasztalat útján elsajátított képesség
Játékhelyzet-teremtő képesség
- tanult képesség, tudatos mozgások alkalmazása
Játékhelyzet aktuális állapotának meghatározó tényezői
- labdás játékos pozíciója
- társak helyezkedése
- védő, védők által alkotott védővonal
- pályán való fizikai elhelyezkedése a játékhelyzetnek
Valós játékhelyzetek
Egyik megközelítés szerint
„A támadás és a védekezés egyidőben valósul meg”. (Verbényi József: Vitázom önmagammal)
A másik megközelítés szerint védővonal nézőpontból vizsgáljuk a játékhelyzeteket.
- védővonal átjátszása
- védvonalon történő átjutás labdával
- védvonalon történő átjutás labda nélkül
Valós játékhelyzet elemei
- előzmény – játékhelyzet-teremtés előkészítése
- labdaszerzés
- labdaeladás
- szabadlabdára reagálás
- labdajáratás védővonal előtt
- domináns elem – védővonal átjátszása
- összjáték
- összműködés
- következmény
- a következő előzmény állapotába kerülés
Hamis játékhelyzetek
- a védővonalon nem jut át a labda
- labdacirkulálással a domináns elem előkésztése, a domináns elem feltételeinek megteremtése
- előrejutás lehetőségének keresése
- helyezkedő mozgás labdával, labda nélkül
A passzsávkeresés és a passzsávba helyezkedés szorosan kapcsolódik a játékhelyzet megoldáshoz, ugyanis a valós játékhelyzet előzménye.
Hogy ne csak elmélkedjünk, nézzük meg gyakorlatban:
A játékhelyzetek DNS-e, a 2v1 elleni helyzet legyen a kiválasztott.
Az aktuális futballgondolkodás egyre markánsabban tesz különbséget a játékhelyzet-megoldás és a játékhelyzet-teremtés között.
Miben térnek el egymástól?
Az egyikben a felismerést követően a véletlenül kialakult játékhelyzetre spontán (tartalmazhat tudatos elemet) reagálnak a játékosok, míg a másikban a felismerést követően (vagy még előtte megszületik a döntés) tudatos mozgással, mozgássorral oldják meg a játékhelyzetet a játékhelyzetben aktuálisan résztvevő játékosok. A másik lényeges különbség a döntésgyorsaságban van, mivel a tudatos kezdeményező szándék miatt rövidebb idő telik el a döntés és a végrehajtás között.
Játékhelyzet 1
Cél: egyéni játékmegoldással átjutás a védővonalon
Játékhelyzet-megoldás lépései:
Előzmény:
- duplapassz
Domináns elem:
- visszapassz után nyitás oldalra
- nyitott állásban átvétel
Következmény:
- felgyorsítással védővonal mögé labdavezetés
Játékhelyzet 2
Cél: összműködéssel átjutás a védővonalon
Játékhelyzet-megoldás lépései:
Előzmény: előkészítés
- felpassz-visszapassz
Domináns elem:
- nyitás oldalra
- felpassz után mélységi váltás (belső áttörés)
- kényszerítő játék
Következmény: átjutás a védővonalon
A gyors végrehajtás szempontjából lényeges, hogy melyik játékos a kezdeményező.
T2 – kezdeményező játékos -fogadóképes helyzetbe fut
T1 – reagáló játékos – erre reagál a labdát adó játékos
Megjegyzés:
A kezdeményezés és a reagálás váltakozása adja az összműködés folyamatát, aminek lényeges összetevői a ritmus és az időzítés.
Játékhelyzet 3
Cél: összműködéssel átjutás a védővonalon
Játékhelyzet-megoldás lépései:
Előzmény:
- oldalpassz
Domináns elem:
- dupla derékszögjáték
Következmény:
- átjutás a védővonalon
- a következő játékhelyzet előzményének kiinduló állapota
Első passz: T1>T2
T1 – kezdeményező játékos
T2 – reagáló játékos
Második passz: T2>T1
T2 – kezdeményező játékos
T1 – reagáló játékos
Mit mond az edző az első passz után, vagyis hogyan segít a játékosainak?
- „Fuss tovább megjátszható pozícióba!”
- „Fuss a védővonal mögé!”
- „Fuss a labda vonala elé!”
Megjegyzés:
A következmény kiinduló állapota a következő játékhelyzet előzményének és így tovább.
Nagyon fontos az is, hogy melyik játékos indítja a mozgást, vagyis melyik a kezdeményező és melyik a reagáló egy adott játékhelyzetben. Van egy futballigazság, mégpedig az, hogy: „nem az játszik, akinél a labda van, hanem akinél lesz”.
A fenti esetben a labda nélküli az első kezdeményező játékos, de a labdát adó is a mozgás irányával (játékjel) megmutatja a játék folyatását, egyúttal kezdeményező játékossá lép elő.
Ezt a játékhelyzet-megoldást (2v1) képzeljük el előkészítés nélkül, ha játékban kell alkalmazni a játékosoknak. Nyomás alatt, időkorlát szorításában, a kevésszámú ismétlés miatt nem nehéz kitalálni a végeredményt.