1995 óta dübörög, a magyar futball megmentőjeként beharangozott UEFA edzőképzés. Indulásakor a “szakemberek” 5-8 évre becsülték az új szellemiség hatását. Azóta eltelt 5×5, vagy 3×8 év és még mindig ugyanott állunk, ahonnan elindultunk. Időközben az UEFA tananyagot – noha a tematikája nem változott -, nyolcszor írták át, minek következtében “a tegnap igazsága, a ma tévedése lett”.
Jelen cikk apropóját az adja, hogy 2020. okt. 22.-én webináros, kredites képzést tartott az MLSZ Edzőképző Központja és a hallgatóktól minőségbiztosítás céljából visszajelzést kértek.
Tekintettel arra, hogy a netre felrakott youtube előadást több, mint 2000 edző nézte meg és csak mintegy harmincan kommentelték, – azok is szemmel láthatóan a lényeget nem látva -, így kénytelen vagyok egy rövidebb elemzést szentelni a témának.
Mindezt azért tartom fontosnak, hogy legyen egy valós visszajelzése az Edzőképzőnek, ill. az Edzőképző mellett dolgozó Videóelemzőket képző részlegnek.
A két részleg külön vezetővel – Fórián Zsolt és Hegedűs Henrik – dolgozik és szemmel láthatóan a két szakasz munkája – finoman fogalmazva -, sincs összehangolva. A fő gondot az okozza, hogy mindez – a nem összehangolás -, a komplett szakmának és szakmát vezetőknek fel sem tűnik.
Sokszor elmondtuk már, hogy hiába vannak látszólag okos edzőink, – a nem egységes futballgondolkodás miatt -, az egyes szellemi erőterek egymást kioltják és ennek iparági szinten ugyanúgy NULLA AZ ÖSSZHATÁSA, mintha kőbutákkal lennénk tele.
Erre mintapélda jelen cikkünkben értékelt webinár előadás.
Mert hiába a látszólag elmélyült előadás, ha futballvízió hiányában, az egyes előadások, az egyes szakemberképzések – filozófiai értelemben -, ellentmondanak egymásnak. Minek következtében kijelenthetjük, hogy változatlanul és gőzerővel zajlik a magyar edzői társadalom gondolkodási rendjének az összezavarása, ráadásul úgy, hogy azok zavarják össze a szakmát, akiknek irányba kéne állítani.
A jelen cikkben értékelt előadás címe: A mérkőzés elemzés alapjai.
Nem elírás a mérkőzéselemzés különírása, mert a Szalai-Liszkai vezetőség (2013) feltűnésével teret nyert a helyesírási hibáktól hemzsegő prezentációk megszerkesztése, amely helyesírási hibák – olybá tűnik -, senkinek sem szúrnak szemet.
Lásd az alábbi fotót, ahol jelen előadás pár jellegzetes hibáját mutatjuk be.
A holisztikus szemléletmód hiánya a helyesírásnál
Feltehetőleg nem véletlen, hogy az egybeírással (holisztikus szemléletmód) és a különírással (analizáló – részletekre bontó szemléletmód) problémája volt az előadónak, hiszen ez az eklektikus helyesírási megközelítés, folyamatosan jelen volt futballszakmai nézőpontjában is.
Mert hol analizáló, hol szintetizáló gondolkodásmód módszertani kérdéssorokat használt előadásában, éppen mire volt szüksége.
De kezdjük az elején!
Minek kellett volna lennie a mérkőzéselemzés helyes kiinduló pontjának?
A mérkőzésteljesítmény
- a játék képében,
- a játék folyamatában, és
- az eredményességben ölt testet.
Értelemszerűen a mérkőzéselemzés során a játék képére és a játék folyamatára kellett volna vonatkoznia az elemző módszertani kérdéssorainak.
A játék képmodellje
A játék folyamatmodellje
Probléma 1: Az előadó nem nevezi meg nézőpontját, vi. már kiinduló pontjában elvi hibás, mérkőzéselemző megközelítése. Noha mérkőzésteljesítményt elemez, de nem nevezi meg a vizsgálat tárgyát, nem modellezi annak összefüggésrendszerét.
Probléma 2: Az előadónak nem volt labdarúgást reprezentáló játékmodellje, ami mutatta volna, hogy milyen modellt alkotó elemekre kellene rákérdeznie a mérkőzéselemzése során.
Mi lett volna a helyes megoldás?
Ha nézőpontunk a játék képe és a játék folyamata, akkor a módszertani kérdéssorok kiinduló kérdéseinek az alábbiaknak kellett volna lennie:
- Melyik elem hibás működésétől nem jön létre a játékkép?
- Melyik elem hibás működésétől nem folyamatos a játék?
Vagyis nem kell kitalálni semmit, hogy mégis mi alapján elemezzük a meccset, mert maga a futballt reprezentáló modell mutatja, hogy MIT KELLENE KÉRDEZNÜNK. Majd a kiinduló kérdések feltevése után kellene kibontani részletekbe menve a játékmodell egy-egy elemének működési hibáit.
Miután se modell, se alapfogalmak pontos értelmezése, így az előadás során kaptunk, egy tapasztalati úton megalkotott, semmihez sem viszonyított mérkőzéselemző előadást, aminek alaphelyzetben egy világos és egységes gondolkodási rendet kellett volna tükröznie (értsd: kép és folyamat nézőpontú, stílus kiinduló pontú futballgondolkodás).
Probléma 3: Noha az előadó utal a mérkőzéselemzés periodizáció nézőpontú futballmegközelítésre (Videóelemzőképző részleg), ez viszont nem vezérmodell az Edzőképzőnél. Értsd: Az Edzőképző és a Videóelemzőképző futballgondolkodása nincs szinkronban.
Probléma 4: Az előadásból az is kiderült a hallgató számára, hogy az MLSZ Felnőttképzési Intézeténél végzett videóelemző hallgatók – jelenleg NB 1-ben, NB 2-ben és Akadémiákon dolgoznak -, futballszakmai vonalon, tévúton járnak. Értsd: a magyar élfutball “teoretikusai”, téves futballgondolkodással, rossz alapfogalmi ismeretekkel rendelkeznek.
Tekintettel arra, hogy már kiinduló pontjában elvi hibás az előadó futballmegközelítése, így a prezentáció futballszakmai részleteiben felesleges elmerülnünk, ahol egy-egy gondolat önmagában még akár igaz is lehet. Azonban az előadás egyes különálló gondolatait egységes rendszerként kezelve, nem kapunk olyan általánosan használható futballgondolkodást – pl. kép és folyamat nézőpontú – , amely minden helyzetben eligazítana minket a futballvalóságban.
Ezért is hangsúlyozzuk ki, hogy az előadás, az edzői tisztánlátás helyett, csak a futballgondolatok további összezavarását segítette elő, különös tekintettel az előadó által használt, futballt leíró szaknyelvezetével, amely téves szaknyelv Bene Ferenc: Taktikai periodizáció könyvéből eredeztethető.
Amiről egyébként nem csak a szerző tehet, sokkal inkább az, hogy videóelemzőink nem olvasnak magyar szakkönyvet, ahol megismerhetnék talán a magyar szaknyelvezetet, ha már az Edzőképzőn és a Videóelemzőket oktató kurzuson ezt nem tanítják.
Következő részben válaszolunk az Edzőképző minőségbiztosítási kérdőívére.
Folytatjuk
