Komplex rendszer-e a labdarúgás, avagy elődeink szellemi üzenete a labdarúgó játékról


Írta: Ferenczi Attila

Alábbi írásunkban szeretnénk reagálni Militár Iván, „a labdarúgás, mint komplex rendszer” témájú írásaira. Hiszünk benne, hogy szakmai vitánk előre viszi a fociról való együttgondolkodást.

Militár Iván cikksorozatából az alább felsorolt megállapításokra reagálunk, amelyben a labdarúgást komplex rendszerként közelíti meg, idézve Paco Seirul-lo professzor tanításait, következtetéseit:

  • A futballista, mint egyén, komplex rendszer.
  • A labdarúgás, mint játék, komplex rendszer.
  • A futballjáték kiszámíthatatlan, nincs két tökéletesen egyforma játékszituáció. A labda mindig másképpen mozog, az ellenfél mindig másképpen reagál, a szél néhol felerősödik és néhol legyengül, a hazai kapu mögötti lelátó pedig hangosabb, mint az idegenbeli kapu mögötti tábor.
  • Lehetetlen, hogy egy edzésen minden egyes elképzelhető játékszituációra felkészüljünk.
  • A játékban nincsenek megkötések, csupán irányelvek és szabályok vannak.
  • A döntés sikeressége tudja a teljesítményt jellemezni.

Követelmények a játékos képzésével szemben:

  • olyan játékos képzése a cél, aki képes a különböző szituációkhoz alkalmazkodni (nem reagálni!), majd egy még magasabb szintre érve a számára előnyös játékszituációkat megteremteni.

Minden előzetes felvezetés nélkül csapjunk a közepébe!

Első kérdésként az merül fel az emberben, hogy a futball (– nem a futballista -) tényleg „komplex-összetett rendszer-e”, vagy inkább egy „egyszerű kibernetikai rendszer”?

Az alábbi egyszerűsített példán mutatjuk a különbséget az „egyszerű rendszer” és a „komplex rendszer” között.

1.ábra: Egyszerű rendszer vs komplex rendszer

Komplex rendszernek nevezhetjük-e a labdarúgást akkor, ha minden előre ismert?

  • Ismerjük előre a játékképet és ezen belül:
    • a stratégiai célt, a stílust, a játékkoncepciót, az előadásmódot, a játékformákat, a játék irányelveit és követelményelveit, a játékszervezési formákat, a játék csapásirányát, a támadó és védekező rendszereket, a játékrendszert és az azt megtöltő csapatjátékot, a véges számú stílustechnikai repertoárt.
  • Ismerjük előre a játékfolyamatot – a játék működését és ezen belül:
    • a játék mentális és motoros céljait, a célt elérő utat – a játékfeladatot, a döntés kritériumait (játékszervezési alapelvek, csapatjáték-szervezési alapelvek, zavarkompenzáló alapelvek), a játék feltételeit, a játék vezérlő jeleit.

Amint látható, a játék képe és működése (ez maga a folyamat) már a mérkőzés előtt leírható, kötött, minek következtében „a játékrendszer – felállási forma – játékszerkezet” viselkedése (ez maga a stílus) előre látható. Vagyis álláspontunk szerint a labdarúgás „egyszerű kibernetikai rendszer”, működése kiszámítható, következésképpen kevés benne a véletlenszerű elem.

Vegyük példának a Guardiola-féle Barca játékát!

Előre tudtuk, hogy mit fog játszani, mi az a stílus, amit megjelenít. Tudtuk, hogy labdaszerzés után sok rövid passzal, háromszögező játékkal építi fel a támadásait és azt is tudtuk, hogy labdavesztés után visszatámad a csapat. Az sem volt titok számunkra, hogy Messi milyen típusú cseleket alkalmaz és azt is tudtuk, hogy Xavitól nem lehetett elvenni a labdát, mert mindig az üres terek felé vette át. Vagyis minden előre ismert és kiszámított volt.

Fontos-e, hogy tudjuk, labdarúgásban végtelen számú a játékhelyzet?

Általánosságban elmondhatjuk, hogy a folyamtokba nem helyzeteken keresztül avatkozunk be, hanem állapotokon keresztül.

Hiszen a támadásépítés menetében pl. van a labdakihozatalt megelőző állapot és van a labdakihozatalt követő állapot. A játékos és a csapat számára az a döntő, hogy a labdakihozatal nevű játékfeladatot végrehajtsa, majd ezután hajtsa végre a következő játékfeladatot, a támadásszövést. A csapat számára indifferens, hogy az adott labdakihozatali szituációban a letámadó játékos 28,5 km/h sebességgel, vagy 29,2 km/h sebességgel közelíti meg a játékfeladatot végrehajtó védőt és teszi ezt 38 fokos szögben, vagy éppen 43 fokos szögben. Az is indifferens, hogy fúj-e a szél vagy sem, van-e néző a lelátón vagy sem. A csapat számára egy a fontos, hogy hajtsa végre a játékfeladatot! Ha nem tudja, akkor labdajáratással helyezze át a játék súlypontját egy másik oldalra!

Nézzünk egy példát a polgári életből!

A négyütemű motorban lévő dugattyúnak végtelen sok helyzete van. Azonban a motor működését 4 állapot írja le, amin keresztül be lehet avatkozni a folyamatba:

  1. szív
  2. sűrít
  3. gyújt
  4. kipufog

2.ábra: A négyütemű motor működési állapotai (szív – sűrít – gyújt – kipufog)

Mi következik mindebből?

Amíg a „komplex rendszer nézőpontú” futball-megközelítés azt vallja, hogy

  • a futball végtelen játékhelyzetből,
  • végtelen döntésből áll és ezért
  • nem modellezhető,
  • működése kiszámíthatatlan,
  • a folyamat nem kézben tartható,

addig a „futball egyszerű kibernetikai rendszer” nézőpontú megközelítés azt mondja,

  • a futball véges állapotból,
  • véges döntésből áll, következésképp
  • modellezhető,
  • működése kiszámítható,
  • a folyamat kézben tartható.

A labdarúgásban tényleg a végtelen számú játékhelyzet a lényeges momentum?

Sokan a labdarúgásra úgy tekintenek, hogy az, a játékhelyzetek megoldásának sokaságából áll.

Azonban a mérkőzésen a játékos nem játékhelyzetet old meg, hanem játékfeladatot hajt végre, a játékhelyzet-megoldásokon keresztül, ahol figyelembe veszi a csapat által játszott stílust (játékfelfogás) és játékkoncepciót (játékelgondolás) is.

Teljesen mindegy, hogy ki, milyen szinten, milyen korosztálynál és hol edző. A támadásépítés játékfeladatai mindenki számára kötöttek és ugyanazok.

Egyenes támadás esetén:

  1. Labda biztonságos helyre juttatása
  2. Támadó alapállás felvétele
  3. Labdakihozatal
  4. Labdafelvitel, támadásszövés
  5. Védelmi vonal áttörés
  6. Támadás befejezés

Miben jelenítődik meg a mérkőzésteljesítmény?

A mérkőzésteljesítmény

  • a játék folyamatában,
  • a játék képében és
  • az eredményben ölt testet.

Vagyis az az eredeti állítás, miszerint a döntés sikeressége jellemzi a játékos teljesítményét, csak részben helytálló.

Annál is inkább részben helytálló, hiszen a döntésnek nem csak sikeressége van – Jó volt-e a játékhelyzet megoldása, vagy sem? Pontos volt-e az átadás, vagy sem? Jól vette-e át a labdát a fogadó játékos, vagy sem? -, hanem minősége is van, miszerint kellő kárt okozott-e a játékhelyzet megoldása az ellenfél játékszerkezetében. Vagyis nemcsak a döntést megjelenítő technika felhasználását (sikeresség), hanem alkalmazását (hatékonyság) is vizsgálni kell a teljesítményelemzés során.

Mit jelent a technika felhasználása egy játékhelyzet megoldásakor?

  • azt jelenti, hogy a játékhelyzet megoldására felhasznált technika, a csapat által játszott stílustechnikai repertoárból való volt-e?

Mit jelent a technika alkalmazása egy játékhelyzet megoldásakor?

  • azt jelenti, hogy a játékhelyzet megoldására alkalmazott technika, a csapat által játszott stílustechnikai repertoárból való volt-e és pont azt a technikát alkalmazta a játékos, ami az ellenfél csapata számára a legnagyobb kárt okozta.

Vagyis nem elég az átadás sikerességét nézni a teljesítmény elemzésekor, hanem az átadás hatékonyságát is vizsgálni kell a döntések során. És a fenti értelmezés után jutunk el oda, hogy a döntés vizsgálata, mint teljesítménytényező, hogyan kapcsolódik a játékképhez és folyamathoz, ami reprezentálja magát a csapatteljesítményt.

Ha a futballista komplex rendszer, akkor abból tényleg az következik, hogy a labdarúgás is komplex rendszer?

Bármilyen meglepő, de attól mert a futballban résztvevő játékos komplex rendszerként értelmezhető – értsd: előre kiszámíthatatlan a működése, viselkedése -, attól még maga a labdarúgó játék nem komplex rendszerként viselkedik.

Elég, ha csak a hangyákra gondolunk, amely egyedeket figyelve mozgásuk kiszámíthatatlan, ellenben hangyabolyban való, összehangolt együttműködésük kollektív tudatként hat.

https://sf.blog.hu/2010/11/09/a_kollektiv_tudatok_rejtelye

Mennyiben helytálló a játék alapelveken keresztüli oktatása?

Az alapelveken keresztüli futballoktatás csak az egyik lehetséges formája a játékosok képzésének. Azonban azt sem árt tisztázni, hogy mely alapelveket használjuk fel az oktatás során:

  • a játék irányelveit?
  • a játékszervezési alapelveket?
  • a csapatjáték-szervezési alapelveket?
  • a zavarkompenzáló alapelveket?
  • a követelményelveket?

Mert ezen alapelvek használatának aránya, erősorrendje adja ki egy adott csapat játékstílusát.

Mit mondtak elődeink a futballjáték kézben tarthatóságáról?

Kovács Ferenc (A tradicionális magyar labdarúgás alapelvei 2006):

  • A játékstílus, egy egységes játékkép a csapatról. A játékképet 5-6 mozaikra bontottam és összeraktam a csapatjátékot.

Értsd: a játék véges számú funkcióval bíró képelemre (mozaik) osztható. Vagyis, indifferens, hogy végtelen számú maga a játékhelyzet.

  1. Kovács Ferenc (Alakzat vagy rendszer 1945):
  • Tervsze­rűen felépített támadásnak alakzatban kell történnie, mert az alakzatokkal felépített támadássorozatok az adott helyzeteknek megfelelően alakítják ki majd a JÁTÉK KÉPÉT és töltik ki az adott keretet megfelelő tartalommal.
  • A stílusban mindig valamilyen formának, kell lennie, mert e nélkül a stílus maga nem érvényesülhet. A játékban mindig az alakzat és annak formája adja a lényeget!!

Az alakzat, a játék folyama alatt változhat, alakulhat, módosulhat anélkül, hogy az alakzat lényege változást szenvedne.

Így jutottunk el tehát az alakzathoz, ami a legcélravezetőbb mód a labdarúgásban.

Mi az alakzat a labdarúgásban?

  • A JÁTÉK KÉPÉNEK és módosulásának a kialakítása leginkább az adott helyzetnek megfelelően.

Értsd:

  • A labdarúgás legkisebb értelmes egysége szerkezeti nézőpontból, az alakzat.
  • Minden játékhelyzet megoldása egy játékalakzat alkalmazása, melynek száma véges.
  • A véges számú alakzat lényegén nem változtat az a tény sem, hogy a játékban végtelen számú a játékhelyzet.

Feleki László (A WM rendszer 1941):

  • A labdarúgásban is megszámlálhatatlanul sok változat van, az alapmegoldások azonban amelyekből a többi levezethető, nem megszámlálhatatlanok.
  • A futballban megoldását tekintve véges számú alapesetek vannak, amelyekből a pályán előforduló több ezer változat megoldása levezethető.

Értsd: a végtelen számú játékhelyzet megoldása mindig egy összjáték elem alkalmazása, melynek száma véges.

A fenti okfejtésekből is látható, hogy

  • KÉP nézőpontból
  • a játékkép mozaikokra, vagy alakzatokra bontható, amelyek véges számúak és
  • FOLYAMAT nézőpontból szintén véges számúak
  • a játékhelyzetek megoldására felhasznált összjáték elemek ill.
  • a játékállapotok, melynek sorozatos változása leírja magát a folyamatot.

Nézzünk a fentiekre egy példát.

A klasszikus holland futballban a játékhelyzetek megoldása döntően, szélességi játék és rombuszjáték, ami kiadja a holland stílus formanyelvét. És a mérkőzésen hiába van végtelen játékhelyzet, maga a játékhelyzet-megoldás döntően (szélességi játék, rombuszjáték) nem változik. Mert az alakzatban való futballgondolkodás flexibilisen alkalmazkodik az aktuális játékhelyzethez.

  1. ábra: Támadásszövés (játékfeladat) a középső harmadban a Honvéd-Videoton mérkőzésen. A játékhelyzet megoldása: Felpassz – visszapassz (rombuszjáték) – szélességi játék. Végtelen számú játékhelyzet, véges számú megoldás.

Forrás:

  • Ferenczi A: A labdarúgás rendszerelmélete, avagy a labdarúgás vizsgálatának új koncepciója (1999)
  • Ferenczi A: Futball-filozófiák (2005)
  • Ferenczi A: A tradicionális magyar labdarúgás alapelvei (2006)
  • Ferenczi A: A magyar futballkultúra kivégzése (2014)
  • Ferenczi A: A labdarúgás alapfogalmai 1. (2019)
  • Ferenczi A: A labdarúgás alapfogalmai 2., avagy A labdarúgás nyelve és a labdarúgás ABC-je (2020)
  • Joseph O’Connor – Ian McDermott: A rendszerelvű gondolkodás művészete (1998)
  • Kovács F: Alakzat vagy rendszer (1945)
  • Feleki L: A WM rendszer (1945)
  • Futball Tréner újság: A labdarúgó technika értelmezése a játékhelyzet-megoldás függvényében (2009/1)
  • blog.hu: A kollektív tudat rejtélye (2010)
  • tankonyvtar.hu: Dr. Faust Dezső: Rendszertechnika (2011)

You May Also Like

Cikkajánló. Olvass bele!
Elmélkedések az edzőképzésről
Close