A magyar UEFA edzőképzés játékelméleti problémái 2.


Folytatjuk sorozatunkat a magyar edzőképzés játékelméleti tévútjain. Legutóbb a labdarúgó technika téves értelmezéséről polemizáltunk.

Kihangsúlyoznánk, hogy itt nem a cikk szerzőjének – Ferenczi Attilának – önkényes alapfogalmi értelmezéséről, hanem egy sikeres futballkultúra, a magyar labdarúgó tradíció alapfogalmi meghatározásáról van szó. 

Tegyük fel, hogy helyes a TF és az UEFA edzőképzés technika alapfogalom értelmezése.

A kérdés az, hogy ebben az esetben az UEFA edzőképzés vezető mantárja, a “Technikai elem alkalmazása!” lózung helytálló-e? 

1. ábra: Részlet az UEFA C mesekönyvből

Ti. a kinyilatkoztatott futballtéziseknek – Technikai elem alkalmazása! – szinkronban kellene lennie a polgári élet gondolkodásmódjával. Mert semmi sem indokolja, hogy máshogy gondolkodjunk a futballpályán, mint a hétköznapokon.

Márpedig nincs szinkronban.

Miért is nincs?

Azért, mert a játékhelyzet megoldására felhasznált labdarúgó technikával szemben hármas követelmény van, hasonlóan, mint a számítógépes programok esetén is.

Mégpedig az, hogy meg kell fellelnie:

  1. a végrehajtás (futó program),
  2. a felhasználás (felhasználói program), 
  3. az alkalmazás (applikáció, alkalmazói program) hármas követelményének.

Hogy melyik alapfogalom mit jelent és hogyan értelmezendő, azt részletesen kifejtettem több szakkönyvemben. Amely levezetésből az is értelmezhető, hogy

  • miért is kellene stílusedzőképzést tartani edzőképzés címszó alatt?
  • stílus nézőpontból, miért lehet egy labdarúgó technika kivitelezése akkor is rossz, ha a csapat nem vesztett labdát?

Amint cikksorozatunkból látni fogja a T. Olvasó, a magyar edzőképzésnek évtizedek óra nincs átfogó és áttekintő képessége ahhoz, hogy eligazodjon abban az információ zuhatagban, ami rendelkezésére áll az oktatási anyagok összeállításához.

Mindig az aktuálisan kinevezett igazgató szűk látóköre és ollózó képessége az, ami meghatározza az éppen aktuális futball-lózungokat, futballközhelyeket.

  • Mezey – Both – Varga:
    • A játékból indulj ki!
    • Kis játékból építsd fel a nagyot!
  • Szalai: Minden feladatban legyen döntés!
  • Fórián: A futballösszetevők komplex kezelése! stb.

Az edzőképző igazgatók közül ki kell emelnem két embert, akik kivételek voltak:

  • Prukner László, aki nem kívánt irányt mutatni az edzőképzőnél, hanem nyitottságot mutatott minden futballgondolat irányába, ill.
  • Sisa Tibor, aki viszont átfogó futballgondolkodást oktatott, a magyar futballtradícióra alapozva. Igaz, kollégái és az MLSZ mind ebből semmit sem értett meg.

Minden további oktató és edzőképző igazgató csak egy részszegmensét látta a futballnak, ahol még azt sem tudta megfogalmazni önmagának, hogy

  • analizáló, vagy szintetizáló gondolkodásmódot követ-e?
  • mi a futballgondolkodásának nézőpontja?
  • mi futballgondolkodásának kiinduló pontja?
  • mi gondolkodásmódja által meghatározott alapfogalmainak definíciósrendszere?

Mert mindezen kérdésekre elődeink pontos választ adtak. Úgymint:

  • kép és folyamat nézőpontú, stílus kiinduló pontú, alakzati játékszervezésű, művészi labdarúgó felfogás.

A kérdés nem az, hogy elődeink gondolatai miért nem nyernek teret az edzőképzésben, hanem az, hogy a fenti vezérgondolat értelmezése is problémát okoz az edzőképző oktatóinak, a gondolat mélységnek felismeréséről nem is beszélve.

Így sikeresen mélybutaságban tartja tudatosan az Edzőképző és a TF  a magyar szakmát.

Mert még az sem jut el az agyukig, hogy “a magyar futball minősége, a benne dolgozók szellemi potenciáljának a leképeződése!”.

You May Also Like

Cikkajánló. Olvass bele!
A magyar UEFA edzőképzés játékelméleti problémái 1.
Close