Jelen cikkünkben folytatjuk a tudás melletti kampányunkat.
Felháborító, hogy a 21. században a tudás mellett kelljen érvelni, hogy a nemtudók, a futballstratégiához nem értő tanácsadók még mindig, – 10 év sikertelen futballfejlesztés után is -, meg tudják vezetni a döntéshozókat.
Hogy az MLSZ elnökének még mindig ne legyen gyanús az a sok kifogáskezelés, amit a magyar szakma, a labdarúgó funkcionáriusok, önmaguk nemtudásának az elfedésére bevetnek. Mert úgy néz ki, Csányi Sándornak még mindig nem tűnik fel, hogy a futballban “Az ész trónfosztása” folyik évtizedek óta.
A “focihoz kiválóan értő” magyar futballszakma mindig, minden alkalommal elhitette az aktuális vezetőkkel, hogy az infrastruktúra hiánya vegetálásunk oka.
Most megkapták az infrastruktúrát, és közben egy métert sem haladtunk előre.
Az akadémiák kaptak egy tükröt a Double Passtól elégtelen munkájukról, ők mégis a kis egyesületek gyenge képzésére mutogatnak.
A kis egyesületek az MLSZ Bozsik programjára mutogatnak.
A Bozsik program meg felmenti magát, hogy neki a tömegesítés a feladata, miközben számára “képzési és kiválasztási rendszer” funkciót osztotta az MLSZ elnökség.
Az MLSZ elnökséget meg nem igazán izgatja, hogy önmaga feladatkiosztását számon kérje a Bozsikosoktól, ill. az általa finanszírozott Double Pass jelentés eredményeit beépítse munkájába.
Mintha csak érthetetlen emberekkel lennénk körbevéve, hogy odáig ne tudjunk eljutni, hogy felismerjük, ha valami, valami ellen hat.
Elnökünk az alábbiakat nyilatkozza 2019 februárjában:
A magyar futballt szét kell választani. Más az MLSZ feladata, és más a kluboké. Azt gondolom, az MLSZ elvégezte a saját feladatát:
- jelentősen javította az infrastruktúra színvonalát.
- Az amatőr futball körülményeinek fejlesztésével megduplázta a játékosok számát, közel duplájára nőtt a csapatok száma.
- Biztosítjuk a szükséges anyagi bázist, stabilizálódott a harmad-, a másod- és az első osztályú klubok pénzügyi helyzete, és eközben a szövetség megfelelő nemzetközi kapcsolatrendszert alakított ki.
- Bevezettük azokat az ösztönzőket, amelyek előmozdították a fiatalok és a hazai nevelésűek játékát.
- Azt azonban tudomásul kell venni, hogy a játékosok fejlődéséért, a profi futball színvonaláért a klubok a felelősek, és a válogatott jelentős mértékben ki van szolgáltatva a munkájuknak. Az MLSZ nem klub, a válaszokat a kluboknak kellene adniuk.
Szeretnénk vitatkozni az MLSZ elnökével.
Mi, akik a tudás pártján vagyunk, úgy gondoljuk hogy az MLSZ nemhogy elvégezte a feladatát, hanem még bele sem kezdett. Felvetésünk úgy is érthető, hogy 10 évet elvesztegettünk a futballfejlesztés frontján.
Mert az MLSZ az elmúlt 10 évben csak a futball formai kereteit teremtette meg, amit nem sikerült megtölteni tartalommal. Vagyis olyan, mintha nem csinált volna semmit. Mert jelenleg ugyanott állunk, mint 10 évvel ezelőtt. Az alábbi cikkünkben nem teszünk mást, minthogy segítünk MLSZ!
Immáron sokadszor idézzük Einsteint:
Egy problémát nem lehet, olyan szintű gondolkodással megoldani, mint ami magát a problémát létrehozta.
Értelmezzük a fenti mondatot!
- A problémamegoldást egy szinttel magasabb nézőpontból kell kezelni, mint amilyen szinten maga a probléma létrejött. Lásd Izland látványos futballfejlesztését, ahol a váratlan és gyors izlandi futballsikerek, egy ifjúságnevelési program melléktermékei.
Fenti gondolatból következően,
- ha kevés a fiatal magyar játékos az NB I-ben – mint amire rendszeresen hivatkozik Csányi Úr -, akkor talán célszerűbb lenne, nem szabályozót, ösztönzőt kitalálni a probléma kezelésére, hanem olyan pl. kultúrateremtési programot, vagy ifjúságnevelési programot összeállítani, aminek egyik kimenete, a minőségi játékosnevelés lenne.
- Ha például gyenge munka folyik szemmel láthatóan az akadémiákon, akkor nem kellene bekajálni az akadémiák szokásos kifogását, miszerint a kis egyesületekre mutogatnak, hogy gyenge az alapanyag amit kapnak és megállapítani, hogy 7-14 éves kor között van a probléma. Hanem például el kéne fogadni a Double Pass jelentést, ami rávilágít az akadémiák hiányosságaira. Arról az ellentmondásról nem is beszélve, hogy a 7-14 éves kor közötti gyenge játékosképzés pontosan az MLSZ találmánya – a Bozsik program – miatt gyenge, hiszen nem teljesíti funkcióját a képzést és kiválasztást. Ez, a kis egyesületeknek szóló MLSZ kritika olyan, mintha önmagát kritizálná.
Einstein megmondta, hogy a problémára egy magasabb szintről, egy magasabb nézőpontról kéne rátekinteni. Ilyen szint lehetne a tudás központba állítása, a tudás menedzselése, aminek a fejlesztése töredékáron megoldható lenne, nem úgy, mint a százmilliós eszközvásárlások. Lásd a magyar futballhoz semmit, vagy nagyon keveset hozzátenni tudó, milliós Teqball asztalok és Exterlights eszközök.
Az MLSZ úgy érzi, már nincs mit fejleszteni, mert mindent megtett az elmúlt 10 évben. A tudás fejlesztése, a tudás kinyerése, a tudás tárolása, a tudás közzétevése frontján eddig nulla hatékonysággal dolgozott a szövetség.
A következőkben nézzük azokat az eseteket, amikor az MLSZ hagyja veszni azokat a szellemi tőkéket, ami a lába előtt hever. A fő probléma, hogy az MLSZ fel sem ismeri, annak a tudásnak a fontosságát, aminek a feltárásáért egyes egyedül ő a felelős.
Nézzünk konkrét példákat arra, hogy hogyan sáfárkodik az MLSZ a tudással?
1. Éledzőink úgy haltak, halnak meg, hogy a sírba viszik, vitték a tudásukat. Hol van Baróti, dr. Kalocsai Géza, Kovács Ferenc, Bicskei, Lakat Károly, Verebes, Sebes, Bukovi stb. összegyűjtött ismeretei? Ebből a legfájóbb Bukovi szellemi hagyatéka, aki munkájával a világ labdarúgását változtatta meg. Halála előtt könyvet kezdett írni.
- Hol a kézirat?
- Hol vannak a jegyzetei?
Ahelyett, hogy elődeink tudását átvennénk és továbbfejlesztenénk, újra és újra ki kell találnunk azokat, amiket más már rég kitalált.
Személyesen voltam kint Baróti, Kovács Ferenc, Verebes, Kalocsai Géza temetésén, ahol az aktuális MLSZ funkcionárius mindegyikről teátrálisan elmondta, hogy “az elhunyt gondolatait gránitba kellene vésni”. Azonban ezen “gránitos gondolatokról” semmit sem tudunk a mai napig. Viszont a temetésen jól hangzott, a megemlékezőknek szóló és jól hangzó, de valós tartalommal nem bíró közhely.
2. Az MLSZ saját maga adott ki hajdanában szaklapot.
- Hol vannak ezek a tudások?
- Miért nincsenek közszemlére téve?
- Miért nincs fórum, ahol át lehetne beszélni egy-egy témakőrt ezekből a cikkekből?
A német szövetségnek saját szaklapja van. Ezt a jó szokást, miért nem vesszük át a németektől? Miért csak a hülyeségekre tartunk igényt?
3. Rengeteg külföldi (holland, német, olasz) és hazai edző dolgozott, dolgozik a szövetségben, szövetségi pénzen.
- Hol vannak ezeknek az edzőknek az összegyűjtött ismeretei?
- Hol vannak az üzemi tapasztalatai a csapatépítésről, a csapatkialakításról, csapatfejlesztésről, a területvédekezés leoktatásáról stb.?
4. Hol van a 2016-os EB-re kijutás szakmai története és annak tapasztalatai?
5. Hol vannak az 1997 óta futó UEFA edzőképzés szakdolgozatai? Mit profitál a magyar futball abból a kb. 10 ezer szakmunkából, amit, magyar edzők állítottak össze?
6. Hol vannak a válogatott játékosaink által megélt, külföldi csapatoknál elvégzett edzések gyakorlatai, tapasztalatai? Pl. biztos kíváncsi lenne rajtam kívül sok edző, hogy Olaszországban, hogyan és milyen részletességgel oktatták le Nagy Ádámnak a területvédekezést?
7. Hol vannak hajdanában világhírű játékosaink megélt tapasztalatai, amelyekből komoly szellemi tőke halmozódhatna fel? Lásd a Kétválasztásos futball című cikkünket, amely Fenyvesi Máté és Vasas Mihály egykori válogatott labdarúgó elbeszélése alapján született.
8. Ki a felelős azért, ha nincs szervezeti rend a szövetségben, ahol három szellemi erőtér, három irányba húzza a futballt?
9. Hol van egy edzőknek szóló tudásmegosztó központ?
10. Hol van a futballiparág minden szereplőjét érintő tudásfejlesztő program? Miért normális az, hogy minden futballvezető azzal kezdi felszólalását, hogy “Én nem értek a futballhoz, de ………..”. Miért normális az, hogy minden vezetői szinten, futballhoz nem értő dolgozik? Miért nincs átképzés a funkcionáriusoknak, hasonlóan, mint az iparban?
11. Miért csak edzőknek van szervezet és vezetéselmélet oktatás, valamint játékvezetői képzés és miért nincs labdarúgó vezetőknek, játékvezetőknek játékelméleti képzés? Ezen anomáliáért ki a felelős, ha nem az MLSZ?
12. Miért nincs az MLSZ-nek Tudásmenedzsment és innovációs csoportja? Nem kell az új és rendszerezett tudás?
A fenti felsorolásokból látható, hogy valójában az MLSZ még a saját tudását sem menedzseli. Számára nem fontos a tudás, a tudók, a tudáskinyerés, a tudásmegosztás, a tudásrendszerezés.
Úgy gondolom Kedves MLSZ, nemhogy megcsináltál mindent, amit lehetett a magyar futballban, hanem még bele sem kezdtél a valódi futballfejlesztésbe, mert a rendszerből pontosan a gondolat, a tudás hiányzik. Az a tudás hiányzik, amely hiányának a felismerésére még 10 év sem volt elegendő.
Kérdem én, kinek a felelőssége és feladata, – ha nem az MLSZ-é -, hogy a tudást központi elemmé tegye?
- Kinek a feladata, hogy tudásmegosztó központot hozzon létre?
- Kinek a feladata, hogy beindítsa a kultúrateremtést?
- Kinek a feladata, hogy támogassa az új tudás létrehozását?
- Kinek a feladata, hogy támogassa a szakkönyv kiadásokat?
- Kinek a feladata, hogy szakújságot adjon ki?
- Kinek a feladata, hogy támogassa a futballinnovációt?
És még sorolhatnám a fel sem tett kérdéseket, amit egy új nézőpont rendszerbe illesztése, a tudás hozott létre.
Tanulságként álljon itt Dr. Bubó bölcselete:
Az elmeorvos akkor dolgozik rosszul, ha diagnózisként nem állapít meg semmit!
Márpedig Csányi Úr cikkünket indító nyilatkozatából úgy tűnik, az MLSZ-nek további teendője nincs, mert a rárótt feladatot végrehajtotta és elvégezte. A munka elvégzése után, – az eredménytelenség okán -, célszerűbb a klubokra mutogatni. Ideje lenne egy hatástanulmányt készíteni, hogy ha a tudás a rendszerben teret nyerne, vajon fejlődne-e a magyar futball?
Folyt.köv.
