Gyakorlattár színe és fonákja

Írta: bary

A MOK által létrehozott Gyakorlattár igazi aranybánya a honi edzőtársadalom számára. Bizonyára sokan látogatják ezt a felületet, csemegézhetnek a több száz gyakorlat között, vagy töltik fel a kedvenc edzésgyakorlatukat, edzésjátékukat. Ez rendjén is van, tanulni kell, tovább kell adni azt a tudást amire szert tettek pályafutásuk alatt vagy tanulmányaik során, amit az Edzőképzésünk plántált a hallgatókba. Mostanáig elkerülte a figyelmemet, ezért nem igazán hatott a gondolkodásomra. Miután belenéztem, örömmel tapasztaltam, hogy korosztályokra, koordinációra, technikai, taktikai feladatokra kattintva kiválasztható az edzés céljának megfelelő gyakorlat. Pár másodperc és megvan az aznapi edzés, nulla befektetett energiával. A gondolkodás, az agyi tevékenység kiiktatása központi irányítással kiválóan működik. 

  • A kíváncsiság azért furdalja az oldalamat a tekintetben, hogy vajon mennyien használják, mennyien állítják össze edzésüket a gyakorlattár segítségével?
  • A másik kérdés, ami foglalkoztat, hogy mennyire előre mozdító, vagy mennyire gátja az edzők fejlődésének, mennyire mozgatja meg az agytekervényeket az edzés tervezésekor?
  • Oktatás szempontjából jelent-e kapaszkodót az edzők számára?

Szükségtelen volt a több száz gyakorlatot átnéznem, ugyanis a szűrés alkalmazásra kattintva megkaptam a választ a kérdéseimre. Egyértelművé vált számomra, hogy a gyakorlatok színes kavalkádja egy gyakorlathalmaz, azonban nincs meg a gyakorlatok közötti felépítettség (a kategóriákba rendezésen kívül) ezért a futballoktatáshoz nem sok segítséget nyújt.

Ez alapján ki lehet mondani, hogy maga az oktatás folyamata nem érhető tetten, a gyakorlatok összeállítói csak egy-egy gyakorlatban gondolkodnak. Következésképpen az utca embere is képes lenne megtartani egy edzést, akár többet is, és nem derülne ki az, hogy nem rendelkezik megfelelő licenccel.

Elképzeltem azt a helyzetet, amikor az edző felkészül az aznapi edzésre.

Nem áll messze attól a szituációtól, amikor egy háziasszony elkészíti a vasárnapi ebédet, egy kicsit vesz ebből, egy kicsit vesz abból, bedobálja a fazékba és már kész is, lehet tálalni.  Tudjuk, minden hasonlat egy kicsit sántít, de a főzés mégis csak egy folyamat, amelynek a lépéseit nem lehet összekeverni, mert éhen marad a család.

Az edzés sem nélkülözheti

  • a felépítettséget, az egymásra épültséget,
  • a fokozatosságot,
  • a folyamatban gondolkodást.

Mit is értek ez alatt?

Az előkészítő gyakorlatok, a rávezető gyakorlatok, kényszerítő helyzetek valahogy kikoptak az edzés metodikájából, ami számomra aggasztó, és elfogadhatatlan.

Nyilván a modern edzésfelfogás, edzéstrend ezt kívánja, azonban nem célszerű egyből aktív ellenállással kezdeni, az oktatás során el kell jutni arra a szintre, sokszor lépésről – lépésre haladva felépíteni akár egy edzésjátékot, ami hosszú hetek sziszifuszi munkája is lehet. Erre viszont már nincs idő, sem energia, mivel mindenki rohan minél előbb eredményt akar, ezt követeli a „vezetés”, nem beszélve az elitfutballtól való lemaradásunk, ugyanis be kell hozni valahogy a deficitet. A kétkedők bizonyára most azzal érvelnek, hogy minden gyakorlatnak van célja, valamit fejlesztenek vele, képességet, készséget, taktikai feladatok, megoldások válnak alkalmazhatóvá. Ez is igaz, de önmagában egy edzésjáték még nem edzésmódszer, nem oktatási folyamat.

Didaktikai szempontból nézve van az oktatás és van a képzés.

A kettőt az edzőstársadalom nem képes  elválasztani , holott a kettő nem ugyanaz.

Képzés

  • Tudás fejlesztése (készségek fejlesztése)

Oktatás

  • Tudás átadása (kognitív képességek fejlesztése)

 

  • A fejlesztés magas ismétlésszám minőségi érintésszám mellett hatékony, míg
  • az oktatás lépésekből felépített folyamat, futballtudás átadása.

A tapasztalat azt mutatja, hogy a képzés túlsúlya mellett sem rendelkeznek a magyar játékosok kimagasló technikával, a futballtudás sem közelíti meg a topfutball szintjét.  A lemaradásunkat talán itt kellene keresni.

Kérdés:

  • Mit lehet tenni, mi a megoldás?

Képezni és oktatni kell úgy, hogy mindkét elvárásnak eleget tegyünk, vagyis magas ismétlésszám mellett oktatási folyamatba kell helyezni a tanultakat, az ismeretátadást.

Egy egyszerű példa:

Technika fejlesztés

  • Cél: Elhúzós csel belsővel alkalmazása mérkőzésjátékban

Oktatási folyamat

  • elhúzós csel aktív ellenállás nélkül gyakorlás
  • elhúzós csel passzív ellenállással gyakorlatban
  • elhúzós csel aktív ellenállással edzésjátékban
  • elhúzós csel alkalmazása komplex gyakorlatban
  • elhúzós csel aktív ellenállással mérkőzésjátékban

Amint látható egy labdás technika öt lépésen keresztül épülhet fel, akár egy edzésen belül el lehet jutni a legmagasabb szintre. Tegyük a kezünket a szívünkre, kinek van türelme ezeket a szinteket végig zongorázni. Lehet, hogy itt bújik meg a magyar futballoktatás kisördöge.

Visszatérve az előkészítéshez!

Az edzésjátékok fő célját a főgyakorlatot kell előkészíteni azokkal a játékmegoldásokkal, játékelemekkel, amiket változó körülmények között szeretnénk viszont látni az alkalmazásban.

Melyek ezek?

Összműködési elemek

  • összjáték elemek
  • passzkombinációk
  • alakzati játékelemek
  • labda nélküli mozgások (támogató, helyezkedő mozgások)

A felsorolásból látható, hogy nem játékfeladatokról van szó, hanem a játékfeladatokat felépítő összjáték elemekről, olyan mozgásfeladatokról, amit tanulni lehet, ami elsajátítható, tudatos oktatatás eredményeképpen felépíthető. Mindezek az alkotóelemek már az előkészítés részét kell, hogy képezzék az oktatási folyamatban.

Mi a célja ezeknek?

Az előkészítéssel egyrészt a hibaforrásokat lehet minimalizálni, másrészt abban segít, hogy folyamtában lássa a megoldandó feladatot a játékos. A harmadik pedig maga a mozgásfeladat beállítása (irány, sebesség, dinamika), a mozgásritmus begyakorlása. Az edzéselmélet szerint lehet hibát javítani gyakorlatmegállítással, de lehet úgy is, hogy nem szakítjuk meg ha az elforduló hiba nem számít durva hibának, és nem befolyásolja a döntésmechanizmust, ekkor nem kell beavatkozni, mert nagyon vontatottá teszi a gyakorlást, és félő, hogy unalmassá válik az edzés. Hogy melyiket használja az edző az sok minden függvénye lehet, amire most nem térek ki.  A labdarúgás ezek szerint edzésmódszer szempontjából egy külön műfaj.

De miért is?

Az edző hozzáértését lehet demonstrálni az azonnali hibajavítással, mert egyébként rásütik, hogy nem ért a futballhoz, nem látja a játékot. Azonban a hibák forrása lehet edzői (oktatói) vagy játékos eredetű, ennek felismerése fontos edzői kompetencia. A felismert hibát nem minden esetben kell azonnal javítani, mivel van egy érési folyamat a tanulás során.

A futballprobléma az egyes csapatoknál más-más lehet, amit az edzőknek kell meglátni, megtapasztalni, ezek után kell a megtervezni a gyakorlatokat, edzésjátékokat a továbbfejlődés céljából.

A tisztánlátás érdekében tegyünk különbséget az edzésgyakorlatok és az edzésjátékok között. Az edzésgyakorlatok általában egy-két játékfázisú feladatmegoldást tartalmaznak, tehát nincs benne átmenet, míg az edzésjátékok három játékfázisú játékok, amelyek aktív ellenállás mellett az egyik játékfázisból egy másik játékfázisba való átmenetet is tartalmazza.

És vannak a kombinált gyakorlatok, amelyek mindkettőt magában foglalják, vagyis edzésgyakorlat, edzésjáték egyaránt jelen van a főgyakorlatban. A kombinált gyakorlatok alkalmazása oktatási szempontból jó lehetőséget nyújtanak arra, hogy mozgásfeladatokat automatizáljuk, aktív ellenállás nélkül fejlesszük a játékosok közötti összműködést. Egy példán keresztül szeretném az elméleti fejtegetésemet alátámasztani.

Edzéscél: Támadásépítés a szélső sávban

Játékszervezés: Védők középpályások együttműködése

Játékfeladat:

  • Támadásépítés a középső zónában
  • Védővonal áttörés szélen (2-1 játékhelyzet megoldás)

Összműködés:

  • 3-2-6-8 játékosok között
  • 8-7 játékosok között
  • 6-9 és 10 játékosok között

Mozgásfeladat:

  • belső áttörés (2-1 elleni játékhelyzet)
  • centerezés (meghatározott pontok támadása)

Folyamat nézőpontból

Előzmény: 5-3 elleni labdatartás a szélső sávban

Domináns elem: 2-1 elleni játékmegoldás (belső áttörés szélen)

Következmény: beadás-befejezés

A következmény mindig a következő domináns elem előzménye és így tovább.

Oktatás szempontból

A fokozatosságot és egymásra épültséget figyelembe véve.

Mélységi játék előkészítése

  • labdabirtoklás aktív ellenállással szemben

Védővonal áttörés

  • belső áttörés aktív ellenállás nélkül
  • belső áttörés aktív ellenállással szemben

Visszatérve a gyakorlattárra, ami szembetűnő és elgondolkodtató, hogy a taktikai edzésjátékok úgy vannak megtervezve hogy, hiányzik a céltudatos, célirányos összműködésre törekvés, a sokszor a játékosok ötleteire van bízva a játékmegoldás. Visszatérő probléma, hogy Mezeyék által az agyakba beégetett labdabirtoklástól nem tudnak elvonatkoztatni, ugyanis taktikai célként tüntetik fel a labdabirtoklást és azok változatait (ellenfél labdabirtoklása, labdabirtoklás váltás stb.), holott a labdabirtoklás egy semleges játékállapot és nem taktikai cél.

Miért?

A labdabirtoklás nem célja, hanem feltétele a játékfolyamatnak. A legtöbb estben a labdabirtokló játékokból hiányzik a domináns elem, ami a játékfolyamat szempontjából nem segíti a tudatos játékkészség elsajátítást. Ha az edzésjátékok nem tartalmaznak domináns elemeket, csak céltalan adogatás, legfeljebb a technikai készség fejleszthető vele. A labdabirtoklás soha nem lehet domináns összetevője a valós játékhelyzet megoldás folyamatának, maximum kiinduló játékállapota. Ezért a labdabirtokló játékba be kell építeni a domináns elemnek számító mozgásfeladatokat. A domináns elemeket lehet külön és az edzésjáték részeként kezelni, valamint egymást kiegészítve, egymásra épülve komplexen megtervezni a gyakorlatokban. Levonva a konklúziót a gyakorlatárral kapcsolatban, elmondható, hogy olyan kezdeményezés, ami egyrészt ötletet ad, másrészt egyértelműen jól mutatja az edzőtársadalom gondolkodását, a futballról alkotott elképzelését.  Hogy ez az irány jó vagy rossz, a kérdésre a futballunk színvonala mindenképpen megadja a választ.

Találomra választottam egy edzésjátékot, amivel szeretném demonstrálni, hogy van hová fejlődni az edzőknek és az őket kiképző szakmai „ELITNEK”.

Cím: 2v2 játék jokerrel két zónában kapura

Elöljáróban el kell mondanom, hogy maga a gyakorlat jó, csak az elméleti megközelítéssel vannak problémák.

Minden gyakorlathoz és edzésjátékhoz tartozik alapelv és coaching pont, a kettőt azonban nem szerencsés összekeverni.

Nézzük sorjában az alapelveket és a coaching pontokat labdabirtoklásban.

Először is az alapelveket és a coaching pontokat nem lehet egy kalap alá venni, mivel

  • az alapelvek a játékszervezéshez tartoznak,
  • a coaching pontok viszont azok a pontok, ahol vélhetőleg segítséget kell adni a játékosoknak, ezáltal a megértést segítik.

Az alapelvek az összhangot (elvi megközelítés) teremtik meg a játékosok között, a coaching pontok az oktatást segítik edzői instruálást követően, konkrét feladatokat, utasításokat jelentenek. A gyakorlattárban fellelhető alapelvek általános alapelvek, amelyek minden labdajátékra vonatkozhatnak.

Konkrétan a címben megadott edzésjátékra vonatkozóan nézzük a bakiparádét.

A rajz szerint nem két zónás, hanem háromzónás játékról van szó, mivel a joker a középső zónában mozoghat és elválasztja a két zónát egymástól. A 2v2 elleni játéktól nagyon messze áll az edzésjáték, következésképpen a cím hibás, ezáltal az edzéscél sem valósulhat meg.

“Területnyitás szélességben és mélységben”

  • ez az alapelv a rombuszjáték játékszervezésre vonatkozik, a játékban viszont a jokerjátékossal is csak háromszögről beszélhetünk
  • ha kapust is használják a játékban, akkor nem 2v2 elleni játék alakul ki, hanem 3v2+1
  • a támadó zónában 3v2 +1 elleni játék 

“Szélességi játékkal mélységi játék keresése”

  • a jokerjátékos megjátszásával is csak háromszögező játék alakulhat ki, így aztán a szélességi-mélységi játék nem valósulhat meg, maximum felpassz lehetősége van a játékosoknak (mélységi passzal egy vagy két védővonalat lehet átjátszani)

“Alakíts ki létszámelőnyt egyéni játékkal vagy összjátékkal és használd ki!”

  • már eleve létszámfölény alakul ki a jokerjátékossal és a kapussal így ennek sincs semmi értelme

“Megjátszhatóság labda nélkül a labdás támogatása”

  • a megjátszhatóság a támogató helyezkedő mozgásra vonatkozik, de mivel semmilyen konkrétumot nem tartalmaz így ez az alapelv a „nesze semmi fogd meg jól” kategóriába tartozik
  • megjátszhatóságra törekvés történhet labdacentrikusan és területcentrikusan, vagy mindkettő egyszerre, vajon melyiket kéri a gyakorlatkészítő

“Pozícióváltásokkal üres területek kialakítása”

  • pozícióváltásnak több funkciója van, mégpedig: védők figyelmének megosztása, elszakadás a védőtől, védővonal áttörés, területnyitás, amit tudatosítani kell, itt is hiányzik a hogyan kérdésre a válasz

“Labdavesztés esetén gyors átmenet labdaszerzésbe (visszatámadás)”

  • ez egy játékfeladat és nem alapelv
  • a játékfeladat konkrét, míg az alapelv elvi megközelítése a játékszervezésnek

Amint látható vannak bebiflázott lózungok, amit minden gyakorlatra ráhúznak, gondolkodás nélkül írnak le butaságokat, amitől még jobban összezavarják a fejeket. Az alapelvek (ami sok esetben nem alapelv) és a coaching pontok ömlesztett egyvelege enyhén szólva hiányos tudást feltételez. Tanulságként elmondható, hogy a gyakorlatkészítőknek jobban át kellene gondolnia a szakma elméleti kérdéseit, és minél kevesebb szakmai bakit közvetíteni az edzőtársadalom felé.

Végezetül nézzük meg, hogy szakmailag hogyan kell a gyakorlatot és az elméletet megfelelő tartalommal összehangoltan megtölteni.

Cím: Háromzónás játék 3v2+1 ellen két kapura

Edzéscél: Védők középpályások összműködése a középső zónában

Játékrendszer: 4-3-3

Felállási forma: 2-1-2

Játékfázis: Támadás

Alapelvek:

Rombuszjáték esetén

  • területnövelés szélességben- mélységben

Háromszögjáték esetén

  • védő figyelmének megosztása
  • támadás segítése

Játékszervezés

  • pozíciótartásos játék (védőzónában)
  • pozícióváltásos játék (támadózónában)

Pozíciók

  • belső védők
  • mélységi forgató
  • támadó középpályások

Alakzat:

  • rombusz – labdakihozatal
  • dinamikus háromszög – támadásépítés

Játékfeladat:

  • labdakihozatal
  • támadásépítés a középső zónában

 Mozgásfeladat

  • rombuszjáték (mélységi passz-lekészítés)
  • helycsere (forgás)

Összműködés

  • 3-5-6 játékosok között
  • 6-8-8 játékosok között

Mi az üzenete az írásomnak?

A szakmát űzőknek lényegesen precízebben kellene a fuballelméleti kérdéseket kezelni, nem csak szájhagyomány útján begyűjteni a szakterminológiát, gondolkodás nélkül elfogadni, aztán gyakorolni egy minden szempontból nagyobb tudást igénylő oktatási területet.

Bizonyára sokan fanyalognak a nem éppen pozitív véleményem miatt, de mindenképpen előremutató lenne, ha az edzők eljutnának arra a szintre, hogy a felszínes felkészültségüket hátrahagyva a szakmai igényességet szem előtt tartva járulnának hozzá a futballunk felemelkedéséhez.     

You May Also Like

Cikkajánló. Olvass bele!
Futsal kapustechnikák 4.Rész: lecsúszás előre
Close