Írta: bary
Vannak akadémiák, ahol eretnekség még szóba hozni is az izolált gyakorlatokat, nem beszélve az alkalmazásról, valamint a labdás koordinációt beiktatni az edzésprogramba. Az utóbbival csak az a gondom, hogy amit labdás koordináción értenek, az valójában nem is koordináció, hanem technika vagy összműködés.
A labdás koordináció a labda és a játékos kapcsolatáról szól, amit labdaérzéknek vagy labdatechnikának nevezünk. Mivel Mezeyék, mint sok egyebet ezt a szakterminológiát is hibásan vezették be, valószínű már soha nem lehet kiirtani az edzők szakszótárából.
Ahhoz, hogy megértsük az izolált technika jelentőségét egy kicsit érdemes körbejárni, mit is tudunk
- a koordinációról,
- a mozgásmódról,
- a mozgásfeladatról.
A három fogalom közül a koordináció hangzik leginkább ismerősnek az edzők körében, viszont olyan összjátékelemekkel azonosították, amelyek messze állnak egymástól, mint a Makó Jeruzsálemtől.
Úgy érzem, hogy egy kis tudásmegosztás segítheti a tisztánlátást a koordinációval kapcsolatban. Hamar Pál(2008) anyaga nem szó szerint idézve.
Koordinációs képesség
- motoros képességek csoportjába tartozik
- mozgásvégrehajtás minőségében jut kifejezésre
- gazdaságos energia-felhasználást eredményez
Mozgáskoordináció
- mozgásfázisok összerendezését, részmozdulatok együttesét értjük
Koordinációs alapképességek
- mozgásszabályozó képesség
- mozgásalkalmazkodó, mozgásátállító képesség
- mozgástanulási képesség
Mozgáskoordinációt elősegítő képességek
- egyensúlyozó képesség
- téri tájékozódó képesség
- reakció (reagáló) képesség
- mozgásérzékekés (kinesztézis)
Ezek után ezt a tömény elméletet vetítsük a labdarúgásra, hogyan kell érteni, van e köze a labdarúgó technikához.
A koordináció a labdarúgásban összehangolás, összerendezés, ami a labda és a játékos valamelyik testrészére (testrészeire) vonatkozik és nem két vagy több játékos összjátékát, összműködését értjük alatta. Labdával való bánásMÓD-ot jelenti, labdaérzékelést, labdatechnikát, következésképpen a koordinációhoz vajmi kevés köze van a labdás koordinációnak.
A mozgásmód vagyis technikai elem és a mozgásfeladat vagyis összjáték elem is két különböző fogalom. Technikai elem például a belsővel való rúgás, míg a mozgásfeladat (technika) például a mélységi passz. Amíg a mozgásfeladatnak (összműködésnek) van játékcélja, addig a mozgásmód, csak a rúgómozdulatra vonatkozik. Az edzésjátékban, mérkőzésen a mélységi passzt melyik technikai elemmel(eszközzel) oldja meg a játékos teljesen mindegy, csak az a legfontosabb, hogy célt érjen el vele. Az edzésjátékban tehát játékfeladatot, mozgásfeladatot oldanak meg, ami mindig magasabb cél, mint az, hogy egy-egy összjátékban melyik technikai elemet alkalmazza a játékos.
A kérdés az, hogy szükséges-e elszigetelten (izoláltan) gyakoroltatni a technikai elemeket, vagy játékban feladatmegoldás közben várjuk a csodát, hogy a legfontosabb készségek fejlődni fognak? Ha már két játékos gyakorol, már eleve nem lehet elszigetelt a gyakorlás, mivel egyik adja a másik pedig kapja, feladatot végeznek, tehát összműködés van a két játékos között. Az összműködés ugyebár célirányos feladatvégzés, következésképpen izolált képzésről szó sem lehet.
Azt mindenképpen meg kell jegyezni, hogy minden mozgás összetett, még a technikai elem is az, ami részekből áll össze.
Miért fontos a részek ismerete?
Vegyük az egyik eklatáns példát, a rúgást. Rúgást is többféle technikai elemmel lehet végezni, tehát sok fajtáját ismerjük, csak nem mindegy, hogy a cél érdekében melyiket alkalmazza a játékos. Például a közelinél belső, a távolabbnál a csüd rúgás a célszerű technikai elem. Már maga a rúgómozdulat is különböző lehet az egyes rúgásfajtáknál.
Mégis milyen részekből, milyen részmozdulatok együtteséből épülnek fel a technikai elemek?
Lendületvétel-kitámasztás-lendítés-rúgásfajta-rúgómozdulat befejezése
Látható, hogy mennyire összetett, nem beszélve arról, hogy van más fontos összetevője is úgy, mint a kitámasztás távolsága a labdától, a lábfej iránya (megmutatja a rúgás irányát), a lábfejtartás, a lendítés sebessége, a helyes rúgófelület kivitelezése, rúgómozdulat ereje. Vajon ezek közül az összetevők közül melyikre tud tudatosan figyelni játék közben, a játékhelyzet megoldása során? Ezeket automatizálni, készségszintre kell fejleszteni!
A technika végrehajtása közben bármelyik összetevőben elfordulhat hiba ezért ezt külön javítani kell, nehogy a rossz beidegződés később gátja legyen a további fejlődésnek. A rossz beidegződés megelőzését szolgálja az izolált technikai képzés.
Az izolált képzést elvetők azzal érvelnek, hogy minden technikai elemet (olvasatukban ez egyenlő a technikával) játékban kell megtanulniuk a gyerekeknek. Az ellentábornak viszont az a válasza, hogy a technikai finomságokat nem lehet aktív ellenállás mellett elsajátítani. Az utóbbival értek egyet én is, ugyanis az edzésjátékok magasabb célkitűzése gátja lehet a technikai elem, technika helyes kivitelezésének. A magasabb célok csak akkor érvényesülhetnek, ha az alaptechnika már készségszinten jól működik. Készségszintre pedig sok gyakorlással lehet eljutni. Nem mindegy, hogy játék közben mire összpontosít a játékos, és az sem mindegy, hogy milyen ismétlésszámmal dolgozik, ugyanis a készségek elsajátításának egyik legfontosabb feltétele, a magas ismétlésszám. Ezt az edzésjátékok nem a teszik lehetővé.
A másik érv az, hogy az izolált gyakorlás közben az agy nem kapja meg a kellő impulzusokat, következésképpen nincs fejlesztő hatása. Ezzel is vitatkoznom kell, ugyanis már említettem, hogy a legegyszerűbb mozgás is összetett, ezért rendkívül fontos a tiszta technika begyakorlása a finom mozdulatok beidegzése, automatizálása, amire egyetlen edzésjáték sem alkalmas, viszont nagy koncentrációt igényel folyamatos agyi tevékenység mellett. Az edzésjáték viszont az alkalmazás színtere, visszajelzés a készségek gazdaságos és eredményes végrehajtásáról. Igen egyszerű érvvel szeretném állításomat alátámasztani. Gondoljunk bele, hogy ha aktív ellenállás nélkül sem képes átvenni a játékos jó technikával a labdát, hogy fogja edzésjátékban aktív ellenállás mellett jó technikával ugyanezt megtenni?
Más sportágakban vajon miként gondolkodnak az izolált technika fejlesztésről?
Munkám során volt szerencsém profi röplabda edzést és kosárlabda edzést megtekinteni. Azt tapasztaltam, hogy az egyéni technikai képzés rendkívül fontos ezekben a sportágakban, ezért egy-egy technikai elemet nyomás nélkül unalomig gyakorolják a játékosok, ami több száz ismétlést is jelenthet egy edzésen belül.
Egy banális kérdés:
Az egyéni képzést vajon hogyan oldják meg az izolált képzést elvetők? Erre ők adhatják meg a banális választ, így aztán ezen nem is gondolkodom tovább.
Nézzük meg egy kisarkított példán keresztül, hogy edzésjátékban egy technikai elemet kiemelten lehet e fejleszteni?
Technika:
- átvétel belsővel
Edzői utasítás:
Kötelező első érintésre belsővel átvenni másodikra tovább adni a labdát!
Az edzésjáték célja labdabirtoklás aktív ellenállással szemben, ami lehet létszámhátrány és létszámazonosság. A technikai kivitelezés célját felülírja az, hogy a játékos arra összpontosít, hogy második érintésre tovább tudja adni a labdát. Ha az első labdaérintés rossz, nincs második érintés sem, mivel nem a játékhelyzetnek megfelelő lehetőséget fogja alkalmazni, hanem az edzői instrukciónak igyekszik megfelelni. Ha a technika rossz ez problémát fog okozni neki, ezért a játékot sok hiba, sok megszakítás fogja jellemezni, fejlesztő hatása szinte egyenlő lesz a nullával. Az edzésjáték az alkalmazás színtere, a technika pedig eszköze az összjátéknak az összműködésnek, az összműködés viszont a játékhelyzet megoldás alapvető feltétele, ami a játékfeladat megoldásában realizálódik. Egy kicsit bonyolultan hangzik, de többszöri elolvasásra menni fog a megértés, csak tisztában kell lenni a fogalmak jelentésével, ehhez viszont az szükséges, hogy forgatni kell a hazai szakirodalmat, mert szerintem a világon a leggazdagabb, legszínesebb, legárnyaltabb, legérthetőbb szakterminológiával rendelkezünk.
Nézzük a mozgásos cselekvés alkotóelemeit!
Mozdulat, mozgásmód, mozgásfeladat, játékfeladat.
Hogyan célszerű fejleszteni?
Mozdulat (rúgómozdulat)
- izoláltan és egyéni képzés keretében
Mozgásmód (rúgás belsővel)
- egyszerű (rúgás belsővel) – izoláltan -edzésgyakorlatban
- összetett (labdavezetés, fordulat labdával) – izoláltan-edzésgyakorlatban
Mozgásfeladat (pl. két játékos összműködése-kényszerítő átadás)
- gyakorlatban aktív ellenállás nélkül, majd ellenállással
- edzésjátékban aktív ellenállással
Játékfeladat (pl. labdakihozatal)
- edzésjátékban aktív ellenállás nélkül
- edzésjátékban aktív ellenállással
A mozgásmód (technikai elem) és mozgásfeladat (technika) fejlesztése aktív ellenállással nem hozhat olyan eredményt, mint ahogy az izolált fejlesztést elvetők gondolnák, ha nincs oktatási folyamatba beépítve. A játékfeladatot is célszerű először aktív ellenállás nélkül begyakoroltatni, vagy komplex módon összekötni edzésjátékkal.
Azt mindenképpen szeretném tudni, hogy az izolált technikai képzést elvetők rendelkeznek-e olyan felmérésekkel, amivel alá tudják támasztani módszerük (mindent játékban kell fejleszteni) helyességét, hatékonyságát, vagy csak a hasra ütés a legkézenfekvőbb érvük?
Mivel nincs hazai szakirodalma a témának – legalább is nem tudok róla- arra bíztatom a kollégákat, hogy készítsenek tanulmányt a módszerük helyességének bizonyítására. Nem kell hozzá más, mint egy tesztcsoport, egy kontrollcsoport valamint nyolc -tíz év és már hozzátettek valamit a futballunk felemelkedéséhez.
Ígérem, hogy ha meg tudnak győzni módszerük hatékonyságáról, leborulok szakmai nagyságuk előtt, ha még akkor le tudok borulni.