Ígérem, hogy most írok utoljára erről a témáról. Többször körberágtam már, mint kutya a velőscsontot, de szükségét éreztem, hogy még tisztábban lássunk ezen a területen. A nyomás, az aktív ellenállás átszövi a futballedzéseket. Ha nem ebben gondolkodik az edző úgy lenézik, mint a pinty.
Mikortól alkalmazzák?
Erre a kérdésre nehéz válaszolni, ugyanis szép lassan bekúszott a futballköztudatba, egyúttal a futballpályákra is.
- Valóban így tanul meg futballozni a futballpalánta?
- Nézzük meg, hogy mi szól mellette és mi szól ellene?
- Mit fejleszt, ha egyáltalán fejleszt?
Az analitikus gondolkodás részeire bontja a futballt úgy, mint technika, taktika és erőnlét. A mentalitás sokáig nem tartozott a három edzéselméleti fogalomhoz, de a modern futballgondolkodók sok esetben az első helyre sorolják megelőzve a másik hármat. A mentalitás mellett a koordináció is kiemelt szerepet kapott edzéseken, mivel ismereteim szerint az iskolák elhanyagolják ezt a területet. A mentalitást ennek ellenére most tegyük félre, nézzük a másik hármat. A felsorolás mindig is megmutatott egy fontossági sorrendet, ugyanis soha nem tették előre a taktikát vagy a kondíciót (kivéve a Kutas-érát, de most az oktatásról van szó). Ebből is látszik, hogy a futball legfontosabb összetevője a technika volt, ez volt az alap.
Az utóbbi időben ez a sorrend megváltozott, a technika elveszítette vezető szerepét.
De miért is?
Elsődlegesen a taktikai periodizáció okolható ezért, mivel ennek a módszernek az elterjedése kiszorította a vezető pozícióból a technikát. A taktikai periodizáció elsősorban a felnőtt, profi csapatokra megalkotott portugál edzésmódszer, amit nálunk az utánpótlás csapatoknál is előszeretettel alkalmaznak. Nem ritka, hogy már nyolc tízévesek felkészítése is e szerint a módszer szerint történik. A magyar edző mindent átvesz, ha kell, ha nem, ha jó, ha nem.
Felvetődik a kérdés, valóban ettől lesz jobb a magyar játékos?
Taktikai periodizáció elsősorban a taktika és az erőnlét frigyét hivatott szolgálni. Taktika + erő, taktika + állóképesség, taktika + gyorsaság.
De hol van a technika?
Sehol!
Az utánpótlás csapatok ha e szerint dolgoznak, nagymértékben sérül a technikai készség. Ugyanakkor abban látják a fejlesztés lényegét, hogy mindent nyomás alatt, aktív ellenállás mellett kell fejleszteni.
Vagyis a taktika és a kondíció felülírja a technikát, ennek következtében olyan gyakorlatokat kell végeztetni,
- ami nem lehet izolált, viszont
- legyen benne gyors döntés,
- legyen kognitív és az sem baj, ha
- több választás elé állítja a játékost, nem beszélve arról, hogy
- mindezt nyomás alatt,
- aktív ellenállás mellett kell, hogy végezzék.
Felmerül a kérdés, hogyha a felsorolt tényezőket figyelembe veszi az edző, hogyan tanulja meg az iskolázott technikát?
Ezekben a gyakorlatokban, edzésjátékokban a funkcionális technikának van nagyobb szerepe, mivel egy a lényeg, hogy a labda jusson el A pontból B pontba, és hogy azt milyen technikával, összjátékkal oldja meg az mellékes. Nyomás alatt nem a helyes (iskolázott) technikára figyel a játékos, hanem arra, hogy gyorsan reagáljon valahogy oldja meg az előtte adódó problémát.
Térjünk rá a fő kérdésre, mégpedig, hogy mit nem lehet nyomás alatt megtanulni?
A játékhelyzet megoldás reagáláson alapszik, ugyanakkor a játékhelyzet teremtés legfőbb jellemzője a tudatosság, ami azt feltételezi, hogy a megoldás során tanult mozgásokat, technikát alkalmaznak a játékosok kezdeményező módon.
Miben mutatkozik meg a tudatosság?
- iskolázott technikában
- tudatos játékhelyzet teremtésben, ezáltal a játékhelyzet megoldás is iskolázott, tudatos lesz.
Edzésjátékra vetítve nézzük meg, hogy mire is gondolok.
Jobb esetben a legtöbb edzésjátéknak van célja:
Pl. labdabirtoklás
Jobb esetben a legtöbb edzésjátékban játékfeladatot kellene megoldani:
Pl. támadásszervezés a középső zónában
Jobb esetben a legtöbb edzésjátékban tudatos mozgásfeladatot kellene megoldani:
Pl. összműködés a 6 – 8 -10 játékosok között (középpályás forgás)
Jobb esetben a legtöbb edzésjátékban a megoldások eszköze a stílustechnika kellene, hogy legyen.
Cél – játékfeladat – mozgásfeladat (összműködés) – stílustechnika folyamatábrán foglalható össze az edzésjáték összetevői.
Hogy milyen játékfeladatot oldanak meg, milyen összműködéssel és milyen technikával az az edzők gondolkodásának függvénye, látásmódja stb.
Nézzük meg, hogy nyomás alatt, aktív ellenállás mellett megvalósíthatók-e a fent felsorolt edzésjáték összetevők?
Mire szolgál a nyomásgyakorlás?
A mai tudók szerint nyomás alatt megtanul gyorsabban dönteni reagálni a játékos.
Ezzel ellentétben azt mondom, amit a gyakorlat is bizonyít, vagyis arra jó, hogy:
- kapkodjon
- hosszan vegye át a labdát
- rossz irányba forduljon
- elsietett megoldást válasszon
- ne legyen ideje felmérni a környezetét, lehetőségeit
- időegység alatt több hibát kövessen el.
Ezekben az esetekben a pressing, a nyomás megöli a játékhelyzet adta lehetőségek megvalósítását.
Tegyünk különbséget az edzésjáték-játékfeladat és a játékfeladat között.
Edzésjáték-játékfeladat
- lehet cél – pl. 6 passz után területváltás
- lehet játékkoncepció – pl. labdabirtoklás
Játékfeladat
- a játékfázis egyik összetevője, mint például támadásépítés (középpályás játékszervezés)
Játékfázis
Pl. Támadójáték
Összetevők:
- labdakihozatal
- támadásépítés – középpályás játékszervezés
- védővonal áttörés
- támadásbefejezés előkészítése
- támadásbefejezés
A legtöbb edzésjáték célja a labdabirtoklás kötött posztokkal, kötött feladatokkal, tudatos mozgásfeladatokat ritkán oldanak meg benne.
Tudatos mozgásfeladatok
- összműködési elemek (pl. középpályás forgás, mélységi váltás, külső áttörés stb.)
- alakzati játék
- dinamikus (alakzatépítés-bontás)
- statikus (pozíciótartásos)
Az edzésjátékok nagy százaléka statikus, vagyis nem tartalmaznak dinamikus összműködési elemeket.
Milyen kapcsolat van a nyomásgyakorlás és a tudatos mozgásfeladat megoldás között?
A tudatos mozgásfeladatokat folyamatban célszerű oktatni, az viszont teljesen lehetetlen, hogy egyidőben mind a két cél megvalósuljon. A játékhelyzet teremtés és a tudatos összműködési elemek közötti összefüggés viszont alapvető irányelv.
A magyar pályákon a játékhelyzet teremtés még gyerekcipőben jár, talán ez az a terület, amit, ha szisztematikusan fejlesztünk, elmozdulhatunk a mélypontról.
Oktatási folyamatban hogyan lehet megvalósítani?
A magyar edzők játékrendszerben és koncepcióban gondolkodnak, a részletekkel foglalkozni macera, mivel tudatos tervezést igényel. Valószínű, hogy az edzésmetodikában, edzésjátékokban is ez a gondolkodás jelenítőik meg, ami a legfőbb problémát okozza.
A fejlődés érdekében a gondolkodás megváltoztatása az első lépés. A gyakorlatokban gondolkodás helyett az oktatási folyamatban gondolkodás irányába tegyünk egy lépést.
Oktatási folyamat lépései
A könnyebb megértés végett először nézzük meg az egyik klasszikus edzésjátékot
Megjegyzés: a pozíciós játéknak van statikus és dinamikus változata
- Labdatartás 4-2 ellen pozíciótartással (statikus)
A labdatartók a vonalon mozognak pozíciótartással. Szélességi-mélységi átadásokat (formaelem) lehet gyakorolni benne labdatartás céllal.
Ennek az edzésjátéknak a másik változata, amikor dinamikus mozgásokat is megoldhatunk benne.
- Labdatartás 4-2 ellen pozícióváltással (dinamikus)
Tudatos mozgásfeladat
- Passz után üres helycsere (két játékos pozícióváltása)
Ezek után nézzük az oktatási folyamatot
Oktatási folyamatban csapatrészgyakorlás 4 lépésben
Fontos megjegyezni, hogy az összműködés = a mozgásfeladattal, formaelemmel!
Játékfeladatok
- Támadásépítés a középső sávban, középpályás játékszervezés
- Támadásbefejezés előkészítése-védővonal áttörés
- Támadásbefejezés
Pozíciók
- 6 – 8 -10 – 9
- Edzésgyakorlat nyomásgyakorlás nélkül
Négy játékos együttműködése oda-vissza gyakorlás (az ingagyakorlat a kognitív képességet is fejleszti az ellentétes irányú végrehajtás következtében)
Mozgásfeladat
- háromszögjáték
- harmadik játékos megjátszása
Megjegyzés: az edzésgyakorlat csak egy játékfázisú gyakorlat, mivel nincs benne átmenet
- Edzésgyakorlat területváltással 2 kiskapura
Együttműködés négy játékos között
1.sz terület
- Összműködés 6-8-10 játékosok között
- háromszögjáték
- harmadik játékos megjátszása
- sz terület
- Összműködés 10-9 játékosok között
- 2v1 elleni játékmegoldások
Megjegyzés: ezeket a megoldásokat külön iskolázni kell!
- Edzésjáték 1 – részleges nyomásgyakorlás (védők részéről)
Megjegyzés: az edzésjáték két vagy háromfázisú, mivel van benne átmenet (V-T, T-V)
Megjegyzés:
- A létszámfölényes helyzet jelenti a részleges nyomásgyakorlást
- A nyomásgyakorlás „modernebb” kifejezése az aktív ellenállás
- Edzésjáték 2 – teljes nyomásgyakorlás (védők részéről)
Megjegyzés: a védők számának emelésével emeljük a nyomást
Miért fontos a nyomásnélküli gyakorlás?
Be tudjuk állítani a mozgások dinamikáját:
- a mozgások irányát, szögét, távolságát
- a mozgások ritmusát
Cél:
- Jártasságot szerezni a kívánt játékmegoldásokban automatizmusokon keresztül sok ismétléssel
Megjegyzés: sok ismétlés unalmas, de ezeknek a gyakorlatoknak van fejlesztő hatása
Végezetül összegezzük a legfontosabb következtetéseket:
- nyomás elleni játékra is meg kell tanítani a játékosokat
- az oktatási folyamat lépéseit be kell tartani
- a játékhelyzet teremtés oktatása során állítjuk be a mozgások dinamikáját
- a stílustechnika eszköze a tudatos mozgáscselekvéseknek
- játékhelyzet teremtés alkalmazása az edzésjátékokban
- az alkalmazás az ellenőrzés színtere
- a tudatos összműködés nem spontán alakul ki
- edzői kreativitás nyomot kell, hogy hagyjon a tudatos összműködésben
- alapvető elvárás, hogy a gyakorlatokat, az edzésjátékokat a mérkőzésszituációknak megfelelően helyezzük el a pálya meghatározott területén
Ezek az edzésjátékok, edzésgyakorlatok a játékhelyzet teremtő képességet fejlesztik, ugyanis nem játékhelyzetekre reagálnak, hanem a játékosok kezdeményezik a játékhelyzetekben történő megoldásokat.
Játékhelyzet megoldás
- reagálás a felmerülő problémára
Játékhelyzet teremtés
- tudatos mozgásokkal kezdeményező játék kialakítása
Játékhelyzet megoldás folyamata és a játékhelyzet teremtés folyamata közötti leglényegesebb különbség a következő:
Játékhelyzet megoldás
- észlelés- felismerés -elemzés-döntés-reagálás (végrehajtás)
Játékhelyzet teremtés
- észlelés- felismerés -elemzés-döntés-reagálás (végrehajtás)
Látszólag mindkét folyamat ugyanazon lépések szerint megy végbe. A döntést megelőző felismerésben és elemzésben van lényeges különbség a döntés-reagálás (végrehajtás) szempontjából. A felismerés futballnyelvre lefordítva nem más, mint a játékolvasás.
Mi segíti a felismerést és döntést?
- tapasztalat
- jártasság a probléma megoldásban (sok ismétlés)
- megoldási készlet
- társak helyezkedése
A ma használatos edzésmódszerekben (színre, számra, a kettő kombinációjára, fényre történő reagálás), nincs szükség felismerésre és döntésre, mivel a felismerést és a döntést az edzők hozzák meg, illetve a felvillanó lámpák sorrendje határozza meg a játékhelyzetre reagálás sorrendjét. A játékhelyzet felismerés a kognitív képességek közül az emlékezethez köthető ugyanis a felidézés felelős a mozgásminták kiválasztásában. Azonban hiába jó a felismerés és a döntés, ha a végrehajtás rossz, rossz lesz a játékhelyzet megoldás is. A technika visszakerült az őt megillető első pozícióba. A játékhelyzet felismerés viszont sok ismétléssel, fokozatos nyomásgyakorlás mellett oktatási folyamatban tervezett formában fejleszthető.
Ezek után érdemes elgondolkodni azon, hogy jó-e az az út, amelyen az új edzőgenerációt terelik, illetve, nem árt néha a dolgok mélyére is tekinteni, nehogy abba a hibába essenek, hogy nyakló nélkül (ész nélkül) átvesznek mindent.
