Játékhelyzet – megoldás, avagy időutazás a játékhelyzet körül

Írta: Bary. 

Mit mond a jelenlegi edzői gondolkodás?

  • a mérkőzésen játékhelyzeteket kell megoldani

Mit mond a rendszerelvű edzői gondolkodás?

  • a mérkőzésen a játékos játékfeladatot hajt végre, a játékhelyzet-megoldáson keresztül. (by Ferenczi A)

JELEN

Vannak szakkifejezések, amelyeket mindennap használnak az edzők, de a mögöttes tartalom nem indítja be az agytekervényeket. Ilyen a játékhelyzet és a játékhelyzet megoldás. Úton-útfélen azt lehet olvasni, hogy a játékhelyzet megoldáson keresztül oktatják a futballt.

Néhány idézet alátámasztásképpen:

  • játékhelyzetek folyamatos variálása
  • trükkös játékhelyzet megoldások
  • nyomás alatt sok játékhelyzet megoldás
  • kisjátékokban játékhelyzet megoldás tömege

Az edzőtársadalom fele azt vallja, hogy a játékhelyzetek száma végtelen, a másik fele pedig azt hangoztatja, hogy a játékhelyzetek száma véges. Az előzővel értek egyet, ugyanis a játékhelyzetek száma valóban végtelen. Viszont a játékhelyzet megoldás tanulható, következésképpen véges.

  • A futballban megoldását tekintve véges számú alapesetek vannak, amelyekből a pályán előforduló több ezer változat megoldása levezethető.
  • A labdarúgásban is megszámlálhatatlanul sok változat van, az alapmegoldások, azonban amelyekből a többi levezethető, nem megszámlálhatatlanok. (Feleki L: A WM rendszer 1941)

Sokszor halljuk azt a kőbevésett tézist, hogy nincs két egyforma játékhelyzet. Na, ez már valóban probléma, ez a látásmód egyszerűen félrevezeti az edzőket.

Akkor mit oktatnak az edzők?

Amit ma leoktatnak, az már a következő nap nyomaiban sem hasonlít az előzőhöz. Szerintem pontosan az egyforma játékhelyzetek a kulcsa a megoldásnak, vagyis ami mindig úgy, vagy hasonlóképpen történik a játék folyamatában, csak más-más lesz a kiinduló játékállapot.

De valójában mi is a játékhelyzet?

A játékhelyzet fogalmát leginkább a támadó csapat szemszögéből nézve érthetjük meg igazán, de védekezés nézőpontból vizsgálva is tiszta képet kapunk.

A játékhelyzet a játék aktuális állapota, a játékosok (támadók, védők) tér, idő, dinamikai és a pálya viszonyrendszere, ami folyton változik a labda pozíciójának, mozgásának megfelelően.

Három tényező határozza meg:

  • a labdás játékos pozíciója
  • a védők pozíciója
  • a társak pozíciója

Ebben a megközelítésben a pozíció a pálya aktuális helyét jelöli.

Az aktuális pozícióra hatással vannak a játékosok, befolyásolják akaratuk, elképzelésük, helyezkedésük szerint. Ezt az elképzelést kell az edzőknek irányítani, megtervezni. Az aktuális helyzeteket olyan keret közzé kell minimalizálni, amit valóban lehet oktatni.

Itt lép be a csapatjáték folyamatába az OKTATÁS.

A játékhelyzet megoldás oktatása során az edző szűrőként funkcionál, neki kell beállítania a szűrő áteresztő képességét. Az sem jó, ha túl kicsi a luk, de az sem jó, ha túl nagy, vagyis, az sem jó, ha az edző leszűkíti a játékmegoldásokat, de az sem jó, ha túl nagy szabadságot ad játékosainak.

Nézzük a játékhelyzetek típusait!

Mi szűkíti le a megoldások körét?

  • labda pozíciója
  • a játékhelyzet megoldásban résztvevő játékosok száma
  • felállási forma (a csapat külső szerkezete)
  • alakzat (háromszög, rombusz, négyszög)

A fent említett játékhelyzet típusok még tartalmat nem hordoznak, ezért hozzá kell rendelni az aktuális, leginkább felhasználható feladatokat.

Mi adja tehát a játékhelyzet tartalmát?

Mit rendelünk a tipizált helyzetekhez?

  • mozgásfeladatot
  • játékfeladatot

Ferenczi Attila szerint min. 62 olyan támadó mozgásfeladat, összjáték elem- és min.30-50 játékfeladat van, ami a játékhelyzet megoldás tartalmi részét képezheti.

Játékhelyzet megoldásban résztvevő játékosok száma + feladat

  • 2-1 + mozgásfeladat (2-3 játékos összműködése)
    • pl. mélységi váltás (két játékos összműködése egy védővel szemben)
  • 3-1 + játékfeladat (csapatrész összműködés)- jobbszárny
    • pl. védővonal megbontása a szélső sávban (csapatrész összműködés)
    • befejezés előkészítése középen
    • befejezés előkészítés szélen

Játékhelyzet megoldásban résztvevő játékosok száma + pozíció

  • 2-1 + pozíciók
    • 9/10 játékosok összműködése
    • 2/7 játékosok összműködése

Alakzat + feladat

  • Alakzat (rombusz) + feladat
    • mozgásfeladat
      • passzkombináció: mélységi passz-lekészítés (formaelem)
    • játékfeladat
      • középpályás játékszervezés –támadás befejezés előkészítése szélen

A játékhelyzet megoldást folyton változó feltételek mellett TUDATOSAN kell alkalmazni.

Melyek a változó feltételek?

  • az ellenfél védekezése
  • a védők száma
  • a társak helyezkedése
  • a labda pozíciója, mozgása

Játékhelyzet megoldás metodikája

  • Játékelképzelés (játékhelyzet megoldásról játék- KÉP elképzelés)
    • egésze
    • részletei
  • játékfelfogás (stílus)
  • Tervezés
  • Szervezés
    • cél- feladat- játékmegoldás
  • Gyakorlás
    • tér-idő- dinamikai mozgásszerkezet kialakítás
  • Alkalmazás
    • változó körülmények közötti alkalmazás

Játékhelyzet kiemelése (Játékmozaik) a játékfolyamatból – felépítés – beillesztés a játék folyamatba

MÚLT (2000 évek eleje)

Az eddigieket szeretném alátámasztani, megerősíteni azokkal a gondolatokkal, amelyek még a kétezres évek elején foglakoztattak. Nézzük Bary gondolatait 2000-es évek elejéről!

Játékhelyzet:

  • A játék folyamatában, a játék (mérkőzés) egy adott pillanatában a pálya adott pontján a labdás és a labdanélküli játékosok valamint az ellenfél helyezkedése. A játékhelyzetekben a játékosok együttes döntése eredményezi a játékmegoldások sikerességét. A játékhelyzet megoldása a játékosok jó, vagy rossz döntésén keresztül folyamatosan változik.

Jellemzői:

  • átmeneti játékállapot (köztes játékállapot)
  • a játékosok egymáshoz való külső-belső viszonyulása és a pályához való viszonyulása
  • végtelen számú lehetőség a labdás játékos és a támogató játékosok helyzetmegoldására, a védők helyezkedésére (itt még a sötét oldalon álltam)
  • a játékban a játékhelyzetek állandóan változnak melyekben a jó és rossz döntések váltakoznak, és így alkotnak képet a csapatjátékról
  • a csapatjáték legfontosabb célja a gólszerzés, ami a játék „sava-borsa”, ezért a legfontosabb játékhelyzet, a gólhelyzet
  • a döntésekbe az edzők a játékmozaikokon (játékfeladatok) keresztül avatkozhatnak be a játék folyamatába
  • a jó döntések a játék építőkövei

A játékhelyzetek típusai:

A védekező csapat védőmunkája szerint

Ki nem kényszerített játékhelyzetek:

  • a passzívan védekező csapat időt, teret ad a támadás építésére így a labdát birtokló csapat akarata érvényesül a helyzetmegoldásokban

Kikényszerített játékhelyzetek:

  • a védőjátékosok agresszív védőmunkájukkal olyan helyzetbe hozzák a labdabirtokló csapatot, hogy megnehezítsék a helyzetmegoldást

Váratlan játékhelyzetek

  • pontrúgások utáni lepattanó labdákra történő reagálás és ezekben a helyzetekben történő gyors cselekvés
  • a védőjátékosok felszabadításából a lepattanó labdákra reagálás

A csapat támadó tevékenysége szerint játékhelyzetek

  • rendezett állapotban: a támadó alakzat felvételével
  • rendezetlen állapotban: letámadás vagy visszatámadás után

Labdabirtoklás váltás szerint játékhelyzetek

  • labdaszerzésből adódó játékhelyzetek
  • labdavesztésből adódó játékhelyzetek

A játékos pozíciója szerint játékhelyzetek

  • poszthoz (szerepkörhöz) rendelt játékhelyzetek

A pálya területei szerint játékhelyzetek

  • kapu előtti játékhelyzetek
  • mezőnybeli játékhelyzetek
  • szélen
  • középen

Rögzített játékhelyzetek

  • büntető területen belül
  • büntető területen kívül
  • bedobás
  • kapus kirúgás

A játékos a mérkőzésen észleli a játékhelyzet adta lehetőségeket –elemzi a helyzetet – dönt – játékmegoldást választ.

Az összműködés magas szintje függ

  • a játékosok játékhelyzet megoldás képességétől,
  • a játékosok játékhelyzet-teremtő képességétől,
  • a játékolvasás minőségétől,
  • a döntés gyorsaságától
  • az alkalmazott technikától.

„Ma labdarúgókat képezünk, de nem mindegy mire, és hogyan oktatjuk őket”.

A sikeres döntést befolyásoló tényezők:

A játékos

  • kora
  • tapasztalata
  • helyzetfelismerő képessége
  • helyzetelemző képessége
  • játékolvasás képessége
  • a döntés végrehajtás tempója, gyorsasága
  • az észlelés és döntéshozatal között eltelt idő (kognitív reagálás gyorsaság)

megj: azért mert meghoztam egy döntést pl. indítok, az nem azt jelenti, hogy végre is hajtom abban a pillanatban. Mert lehet, hogy ki kell várnom és egy ütemmel később kell indítanom, mert akkor kerül a társam olyan helyzetbe, ami a legideálisabb.

A játékosok

  • összműködési szintje
  • társak felkészültsége, tapasztalata
  • a támogató játékosok segítése

Az edző felkészültsége, tapasztalata 

Az ellenfél

  • helyezkedése
  • az ellenfél védőtevékenysége
  • támadó tevékenysége

Egyéb befolyásoló tényező

  • mérkőzés elején, végén
  • fáradt állapotban
  • koncentrációs képesség szintje
  • motiváció
  • pálya minősége
  • időjárás

A két írás között eltelt közel húsz év, ami egyből szembetűnő, hogy a gondolkodásom nem változott, még úgy sem, hogy közben húszéves tapasztalattal lettem gazdagabb, viszont az edzéseszközök letisztultak, célirányosabb edzésgyakorlatok, edzésjátékok segítik a futballtudás megértését, elsajátítását.

KITEKINTÉS

A játékhelyzet megoldás oktatása egy kosaras (nem labdarúgó szakember) szaktekintély szemével.

Verbényi József: Vitázom önmagammal – című könyvében a „valós játékhelyzetek” oktatásáról ír.

Mikor valósul meg a „valós játékhelyzet”?

  • Ha a támadás és a védekezés egy időben valósul meg.

Mit jelent a támadás és védekezés egy időben történő megvalósulása?

  • A megoldandó játékhelyzet tartalmazza az előzményt (múlt), a domináns elemet (jelen) és a következményt (jövő).

Verbényi József gondolatait fordítsuk le a futball nyelvére.

A JÁTÉKHELYZETET úgy is lehet értelmezni, hogy két fontos (a kiindulási és a befejező) állapot közötti folyamat. Hogy, melyik ez a két állapot, azt a játékszituációt vizsgáló, elemző vagy gyakoroltató személy, szakember, edző dönti el. A kiindulási helyzethez célként lehet hozzárendelni egy másik állapotot (célállapotot). (Tóth Attila) 

Elképzelés – szervezés – alkalmazás

ELKÉPZELÉS

  • 2-1 elleni játékhelyzet megoldás – problémamegoldás

Szervezés

  • ELŐZMÉNY (múlt)
    • középpályán szerzett labda
  • DOMINÁNS ELEM (jelen)
    • direkt támadás (reagálás az ellenfél pillanatnyi helyezkedéséből adódó játékhelyzetre)
    • mozgásfeladat – mélységi váltás
    • játékfeladat – lesvonal áttörés középen
    • pozíciók 10-9- játékosok összműködése
    • gólhelyzet-támadás befejezése
  • KÖVETKEZMÉNY (jövő)
    • azonnali visszatámadás a támadók részéről

JÖVŐ 

Játékelképzelés – tervezés – szervezés – gyakorlás – alkalmazás 

JÁTÉKELKÉPZELÉS – TERVEZÉS

Játékrendszer

  • 4-3-3

Felállási forma

  • 2-3-2-3 (a csapat külső szerkezete)

Játékszervezés

  • pozíciós játék

Alapalakzat (a csapat belső szerkezete)

  • rombusz

Játékszervezés eszköze

  • rombuszjáték
  • statikus és dinamikus játék kombinációja

SZERVEZÉS

Céljátékosok

  • 7 és 11 játékosoknak kell eljuttatni a labdát

Cél – feladat –játékmegoldás

Cél:

  • lesvonal áttörése

Feladat:

  • előkészítés – statikus és dinamikus rombuszjáték

Játékmegoldás:

  • áttörés – 2-1, 2-2 elleni játék

Dinamikus elem – pozícióváltás

  • 8 és 7 játékosok
  • mélységi váltás

Statikus elem – pozíciótartás

  • 3 és 2 játékosok

GYAKORLÁS 

Tér- idő-dinamikai mozgásszerkezet kialakítása 

Edzésgyakorlat

  • mozgásfeladat
    • rombusz játék (mélységi passz-lekészítés)

Edzésjáték

  • játékfeladat
    • védővonal áttörés a szélső sávban

Többfunkciós edzésjáték

  • játékfázis- játékfeladat-mozgásfeladat (összműködés)

ALKALMAZÁS

  • Mérkőzésjáték 6-6+1 ellen
    • Csapatjáték-szervezés negyed pályán oda-vissza

Cél:

  • Védővonal áttörés a szélső sávban

Játékfeladat:

  • befejezés előkészítés, védővonal áttörés mélységi váltással

Játékfeladat

Támadás-előkészítés szélen

  • védővonal áttörés mélységi váltással

Felállási forma:1-2-1

Játékszervezés

  • pozíciós játék

Játékszervezés eszköze

  • alakzati játék

Alakzat: rombusz

Mozgásfeladat

  • mélységi passz-lekészítés- keresztváltás

Összműködés: 3-2 és 8-7 játékosok

  • mélységi passz-lekészítés- indítás területbe

ALKALMAZÁS

  • Mérkőzésjáték 6-6+1 ellen
    • Csapatjáték-szervezés negyed pályán oda-vissza

Cél:

  • Védővonal áttörés

Játékfeladat:

  • befejezés előkészítés szélen, védővonal áttörés mélységi váltással

Játékfeladat

Támadás-előkészítés szélen

  • védővonal áttörés mélységi váltással

Felállási forma:1-2-1

Játékszervezés

  • alakzati játék

Játékszervezés eszköze

  • rombuszjáték

Alakzat: rombusz

Mozgásfeladat

  • mélységi játék

Összműködés: belső védők

  • labdajáratás- felpassz- lekészítés-mélyégi váltás

JÁTÉKHELYZET MEGOLDÁS 

JÁTÉKHELYZET

Pl.: 2-1 elleni játékhelyzet

  • a játék aktuális állapota – amit a játékos lát

Játékhelyzet megoldás

  • mozgások rendszere–tanult KÉSZSÉGEK alkalmazása – ahogyan megoldja = játékhelyzet megoldó képesség

Játékhelyzet megoldás folyamata

Cél:

  • védővonal áttörés

Kiinduló állapot – cél állapot

  • a játékhelyzet megoldás – a kiinduló és a célállapot közötti folyamat
    • két játékos összműködése

Játékfeladat

  • támadás-befejezés előkészítése

Mozgásfeladat

  • mélységi váltás

Az elvek teszik egységessé a gondolkodást, a működés alapvető szabályait határozzák meg, így segítenek eligazodni a játékosok kapcsolati hálózatában.

A csapatjáték felépítésében sokat segít a rendszerelvű gondolkodás, vagyis az edzőnek látnia kell az összefüggéseket, értenie és tudnia kell a mozgásfeladatok és a játékfeladatok jelentőségét a mérkőzéseken.

A játékhelyzet megoldás tanítható, tanulható ezért rutinszerű gyakorlása segít a mérkőzésen való felidézésben, a tudatos alkalmazásban.

Az automatizáltság nem valami statikus állapot, hanem egy dinamikus, változó tényező, amely különböző versenyfeladatok végzése, fáradtság vagy erős érzelmi felindulás állapotában történt gyakorlás esetén károsodhat. Minden sportági készség tanulás eredménye.

A készségszintnek elvileg nincs határa (befejezettsége), ezért állandóan javítható tökéletesíthető.

(Dr. Nagy György)

You May Also Like

Cikkajánló. Olvass bele!
Vihar a fogalmak körül, avagy reakció a reakcióidőre
Close