Folytatjuk beszélgetésünket Rózant Janóval

Forrás: Bátrak, akik mernek blog

Hogy néz ki egy Neofutball edzés?

Az edzéseinken nem a vasszigor, és az alá-, fölérendeltségi viszony a jellemző, hanem a közös gondolkodás. Ez is párhuzamban van a magyar nyelv logikájával. Hiszen a magyarban nem kell külön kiemelni minden mondatban, hogy most nőről vagy férfiról beszélünk, mert lényegében mindegy, hiszen emberek vagyunk. Az angol nyelvben ez nem így van. Sőt, az angolban az én (I) kifejezést még a mondat közben is nagy i-vel írják. Sokan azt hihetik, hogy ha nem helyezzük magunkat a játékosok fölé, és nincs vasszigor, akkor baj lesz. Épp az ellenkezőjét tapasztaljuk. Mivel a játékosok érzik, hogy velük vagyunk, nem akarjuk magunkat föléjük emelni, így nem is szokott velük gond lenni. Nem szoktunk fegyelmezni az edzéseinken, mert nincs rá szükség. Ritkán előfordulhatnak nézeteltérések, de ezeket simán lehet kezelni egy kis beszélgetéssel az edzés után.

Hogy segíti a szóbeli magyarázatod a gyakorlati megvalósítást?

A magyar nyelv képi nyelv. Éppen ezért a különböző helyzetekben megmutatjuk a játékosoknak a kiemelt pillanatot (képet), ami önmagában sok fontos információt tartalmaz. Pl. Honnan jön hozzám képest a védő, milyen távol kezdjem el a cselt, milyen cselt válasszak, mit hitessek el vele, mekkorát toljak a labdán stb. stb. De ez ugyanúgy igaz a labdatovábbításokra is, legyen szó kapura lövésről, indításról, kényszerítőről vagy akár labdaszelídítésről, hogy mikor és hogyan kezeljem le a labdát.

Hogy jön a képbe itt a magyaros gondolkodásmód?

A magyar nyelv által nemcsak a képet látjuk, de a folyamatot is. Erre pár példát mondok Czakó Gábor és Kiss Dénes kiváló nyelvészeink munkásságából. Például az eső szavunk, az több, mint az angol rain szó. Ugyanis az eső szavunk elmagyarázza azt is, hogy mi történik, elmondja nekünk, hogy az az égből leeső dolog, az onnan leesik, vagyis ez az eső. Kelet, ott kel fel a Nap. Nyugat, ott nyugszik a Nap. A vonat vonja maga utána kocsikat, míg a mozdony mozdítja ezeket előre. Vagy ilyen szavunk a fázik is. Az lényegében egy konkrét történetet ír le. Amikor valakinek nem volt régen melege, akkor kiment az erdőbe fát gyűjteni, amit utána hazavitt és begyújtott, hogy melege legyen. A fázik szavunkban ott van a fa. Még nyelvtanilag is ugyanaz, mint amikor azt mondom, hogy Dani focizik, vagy csajozik. Fázik. Na, ennek alapján a feladatainkban túlnyomórészt egy történetet írunk le, vagyis a feladatainkban ott van az előzmény, a cselekmény és a következmény. Ami annyit jelent, hogy ha például kényszerítő átadást gyakorlunk, akkor előzményként ott van a helyezkedés és a labdakérés, majd jön az átvétel után maga a cselekmény, amit gyakorlunk, vagyis a kényszerítő átadás. Majd a következmény, például indítás, vagy kapura lövés. Tapasztalatunk szerint, ha a feladatainkban történetet írunk le, akkor a játékosoknak teljesen egyértelmű, hogy ezt mikor használják a mérkőzésen, tudják magát a folyamatokat kezelni és könnyebben beugrik ez nekik a mérkőzéseken is. És a legjobb az egészben az, hogy semmilyen különleges dolgot és eszközt nem kell ahhoz használni, hogy eszerint alkossunk.

Ami fontos, hogy ha valaki másban hisz vagy mást képvisel, az még nem jelenti azt, hogy rossz! Nem kötelező másoknak eszerint dolgozniuk. Sőt, ha valaki másban hisz, akkor aszerint cselekedjen. Tegyen aszerint, amiben hisz, hiszen jó eséllyel így fog értékeset alkotni. Mi a magyar észjárásban hiszünk, hogy ez illik ránk a legjobban, ezért próbálunk eszerint tevékenykedni. Az, hogy ez mennyire lesz hatásos, nem tudjuk. Ezt majd az idő eldönti.

Ferenczi Attila sok-sok magyar szakember életére gyakorolt azáltal hatást, hogy felnyitotta a szemeket a stílusközpontú labdarúgásra. A te szemléleted miképpen változott meg az ő könyvei, tevékenysége, hitvallása alapján?

Ha Ő nem lenne, akkor ezek a gondolatok sohasem születtek volna meg bennem. Neki köszönhetek lényegében mindent. Mielőtt megismertem, egy felnőtt amatőr csapatnál voltam. Az erőben, a harcban és a végtelenül nagy szenvedésben, küzdelemben hittem. Futottuk a köröket, nyomtuk a fekvőket, csak a fizikai dolgokban hittem, meg a végtelenül nagy győzni akarásban. Akármi is volt a probléma a meccsen, akkor vagy a kondira vezettem vissza vagy az akaratra. Egyáltalán nem értettem ehhez a szakmához. Nem azt mondom, hogy most nagy dolgokat tudok, mert nem. De az biztos, hogy teljesen máshogy és mélyebben látom ezt az egészet.

Milyen plusz adott ő neked?

Amikor először voltam az előadásán nem is értettem, miről beszél. 10 perc múlva lezsibbadt a fejem, mert annyira sok és tömény infó jött. Évek kellettek hozzá, hogy megértsem miről beszél, több száz órát beszélgettünk már, minden könyvét kiolvastam, volt, amit többször is. Ő a tanítómesterem, lényegében mindent Neki köszönhetek! És az a legszebb az egészben, hogy Ő lényegében egy gondolkodásmódot ad. Nem nagyon beszél technikai részletekről, mondjuk inkább a csapatjáték szervezésbe és oktatásába merült bele. Ad egy gondolkodásmódot, amit ha el tudunk sajátítani, megértjük a lényegét, akkor máshogy tekintünk a focira, és nekünk is új gondolatok jönnek ezáltal. Ez nagyon fontos! Ő nem halat ad a kezünkbe, ha éhesek vagyunk, hanem megtanít minket horgászni, amivel önállóak lehetünk. Pontosan ezt csinálja a tanításaival. Sajnos az interneten és a TV-n keresztül nem az jön át, amilyen valójában. Ha valaki személyesen ismeri, akkor tudja, hogy egy hihetetlen jó ember, kiváló humorral, aki szenvedélyesen szereti a labdarúgást. Jó lenne, ha egyszer elismernék egymást az edzői társadalommal. Ez is óriásit lendítene a magyar futballon, de ehhez Attila is kell, és azok az edzők is, akikkel rosszban vannak.

Szakmai rendezvényeken is előadsz. A mi rejlik Ronaldinho mosolya mögött című előadásodban beszélsz arról az állapotról, amikor a gyerekekek, a játékosok kifejezhetik önmagukat a pályán.  Egy felnőtt, edző, tanár számára mit érdemes szem előtt tartani akkor, amikor szeretne tanítani nekik valamit, de egyfajta szabadságot is adna?

Erre nem tudok válaszolni, ezt mindenkinek saját magának kell megtalálnia. Én maximum csak annyit tudok, hogy pár jellemzőt mondok, ami eddig nekünk bevált. A tanároknak is adott a tanrend, az edzőknek is többnyire meg van adva, hogy mit kéne csinálniuk. Szerintem náluk is valahol az lenne a lényeg, hogy a keretek között önmagukat fejezzék ki, sugározzon róluk az, hogy szeretik, amit csinálnak. Sokszor mondják, hogy tegyük érdekessé, változatossá az oktatásunkat. Ez is egy módszer, de talán hatékonyabb lehet, ha a szívünket is belevisszük. A szépség és a szeretet megélése az mindig átmegy, azt valamiért megérzik a játékosok. Ha egy felnőtt szereti azt, amit csinál, és ezt a szeretetet meg meri élni mások előtt is, akkor biztos vagyok benne, hogy lehengerlő lesz. A lélek érzi a lelket, a lélek egyetemes, és a lélek szava a szeretet. Ha szeretjük, amit csinálunk, és ezt bátran megéljük, akkor az átmegy másoknak is, és tetszeni fog nekik.

Mi lehet még meghatározó a gyerekekhez való hozzáállásban?

Lényeges az is, hogy a másikban, a gyerekekben a jót keressem, és ne a rosszat. Sz Nagy Tomi cimborám mondja, hogy látta a gyermekeit megszületni, és egyszerűen az nem létezik, hogy valaki rossznak szülessen. Valahol mindenkiben ott van a jó! Az lehet, hogy az élet viharai ettől elterelik egy idő után, de ennek a jóságnak valahol ott kell lennie. Van, hogy idő kell ehhez. Előfordul, hogy hiába viszonyulunk szeretettel a másik felé, mégis bántóan reagál. De higgye el mindenki, ha kitartunk ilyenkor is amellett, hogy a másikban is ott van a jó, és továbbra is így viszonyulunk, akkor meg fog fordulni a helyzet. Javaslok egy kísérletet! Próbálja ki mindenki bátran! Ha legközelebb valahol vásárolunk, és esetleg rosszkedvű, netán egy kicsit bántóan viszonyul hozzánk az eladó, akkor vegyünk rajta valami olyat észre, ami tényleg jó vagy szép, és ezt mondjuk el neki. Próbáltam már sokszor, az esetek 95%-ban mindig megváltozik a helyzet energiája és egy komor eladóból egy mosolygós eladó lép elő, aki kedves is. Bátran próbálja ki mindenki, de itt is az a lényeg, hogy amit mondunk, az tényleg igaz legyen, és olyat emeljünk ki, ami a szívünkből szól. Tuti a siker!

Hogy oldjátok meg a szabadság kérdését edzésen?

Adunk egy keretet, amin belül a játékosok szabadon mozoghatnak. Ez a keret a szeretet. Szeretettel viszonyuljak a társaim és magam felé is. De ha mondjuk ilyen mélyen nem is akarunk belemenni, akkor azt mondjuk, hogy ne árts a társaidnak és magadnak sem. Ez fontos, hogy magunknak sem. Ne mondjuk azt magunkról, hogy szarok vagyunk, nem fog menni stb. Ez is ugyanolyan fontos, mint hogy a társaidnak se mondd ezt. Sőt, inkább segítsd a társaid, az lenne a fő irány. Ezen a kereten belül a játékosaink szabadok. Ha valaki felidegesíti magát, akkor nincs azzal se baj, ha kiáll egy kicsit. Nyilván ilyen esetben próbálunk a játékossal beszélni, de az is előfordul, hogy erről majd máskor beszélünk, attól függ milyen lelkiállapotban van. Az edzéseink első felében hiába oktatunk különféle cseleket, amikor jön az éles rész, amikor a védő már szerelhet, nincs azzal baj, ha nem azokat a mozdulatokat használják, amiket mutattunk nekik. Ha mást is csinálnak, akkor mi alkalmazkodunk az ő egyéniségükhöz és abban segítünk nekik, hogy azt a mozdulatot hogyan tudják hatékonnyá tenni.

Ehhez a témához talán javasolnék egy könyvet, amit Hegyi Dani komám olvasott. Summerhill (A pedagógia csendes forradalma) A. S. Neill írta.

Sokszor előkerült a szeretet témaköre, és tudom, hogy egy kicsit elcsépelt dolognak hangzik. A magyar hagyományban, habár elsőnek hihetetlennek tűnhet, kulcsszerepe van ennek is! Emellett lényegében minden nagy tanító tanításaiban ott szerepel a szeretet, mint kiindulópont. Tehát mi sem poénból beszélünk erről, próbáljuk a lehető legtöbbször megélni. Fontos szerepe van. Tudjuk és érezzük!

Mit jelent számodra a bátorság?

Bátor az, aki képes akár magát is áldozni azért, hogy mások boldogok legyenek, miközben tudja, hogy ez önmagának fájni fog. De megteszi, mert szereti a másikat. Bátor az, aki áldozatokat hoz a családjáért, a barátaiért, az emberekért, mert szereti őket. Bátor az az anya, aki el meri engedni a gyermeke kezét, és tudja, hogy meg fog állni, amikor kell. Mert bíznak egymásban, és bizalmuk a szereteten alapszik. Bátor az, aki nem hazudik, aki nem használ ki másokat, aki nem rombol szét kapcsolatokat. Mindezt azért, mert szívében az önös érdek helyett tiszta erkölcs lakozik, és szereti annyira embertársait, hogy ne ártson. Bátor az, aki vérét adja egy bajtársáért vagy a nemzetért, mert szereti és képes értük élni. Bátor az, aki azután is meg meri mutatni az érzéseit, miután összetörték a szívét vagy kinevették az érzéseit. Mert szereti magát annyira, hogy kellően értékelje saját értékeit. Bátor az, aki szíve hangjára, lelke szavára mer hallgatni, még akkor is, ha az ész, az érdek mást mondana. Mindezt azért, mert érzi, hogy a szeretet ott lakozik a lelkében. Bátor az, aki a szeretet értékét meri képviselni, miközben a világ azt mutatja, hogy ne értékelj semmit. A világ sokszor azt sugallja, hogy a régit dobd el, cseréld le újra. Csak a külsőséggel foglalkozz, a belső értékek nem számítanak. Csak az érdekre figyelj, az erkölcsre ne. Szóval bátor az, aki a világ tévedéseivel szembe mer szállni, és a szívéből jövő kis fényre figyel, és aszerint él. Bátor az, aki saját maga helyett a másikat emeli magasba, mert megéli a szeretet erejét. Szerintem a bátorság maga a szeretet

Bővebb infó:
https://neofutball.hu/