Technikai KÉP képzése a kapus KÉPzésben 2.

2, Rész: az analizált környezet lényege

Folytatnám a rövid három részes mini cikksorozatot a technika oktatásáról, főleg a futsal és futball kapusok esetében, de ez a mezőny játékosok (sőt akár teljesen más sportokban is!) esetében is igazak lehetnek, amit a saját tapasztalatim és megfigyeléseim igazoltak számomra az idők során. Most szeretném ezen képzés folyamatának a második lépcsőfokát is bemutatni és annak a lényegét megértetni.

Előszőr is meg kell értenünk azt, hogy (kapus)edzés szempontjából mit jelent az, hogy izoláltan oktatni és ennek mikor és hol van a helye a KÉPzésben.

Az analizált edzés, saját szavaimmal elmagyarázva, azt jelenti, hogy olyan környezetet teremtünk, ahol csak egy ingerre, dologra kell a kapusunknak figyelni (vagyis nincsen döntés helyzetben) és azt minél precízebben kell végeznie, hogy az minél jobban beidegződjőn és ezzel TUDATOSAN tegyük azt tudattalanná, szinte már „ösztönszerűvé”.

Mivel az én KÉPzési filozófiámban ezt a szakaszt megelőzi egy elméleti KÉPzés, vagyis a kapus fejében már kell lennie egy összKÉPnek, magáról a technikáról és annak kivitelezéséről, illetve az alkalmazásáról a megfelelő játékhelyzetben és játékhelyzetekben. De attól, hogy az összKÉP megvan a kapus fejében az nem egyenlő azzal még, hogy azt a valóságban a mérkőzésen tudja majd alkalmazni, ha az adott mérkőzéshelyzet megkívánja az adott (kapus)technika alkalmazását.

De miért szinte biztos az, hogy elsőre nem tudná alkalmazni a mérkőzésen a (kapus)technikát a kapusunk?

Azért, mert maga a technika nem egyetlen egy elemből álló dolog, hanem több részletből áll össze az úgynevezett technikai elemekből épül fel. Olyan ez mint, ha egy LEGO házat építenénk fel, a LEGO ház maga a technika, amit elKÉPzelünk aztán megalkotunk, de ez a ház nem egytelen LEGO-ból áll, hanem több kisebb-nagyobb LEGO elemből építjük mi azt fel. A technikai elemek is ugyan így funkcionálnak, mint a LEGO darabkák, ezekből valósítjuk meg és rakjuk össze a fejünkben elKÉPzelteket.

Úgymond ezen gondolatmenetet követve gyakorlatilag „legozunk” az analizáló edzésen hiszen ezen „LEGO házat” (a technikát) sok kicsi „LEGO elemből” (technikai elemből) építjük fel. DE kapusunk ezen „LEGO elemeket”, vagyis technikai elemeket még nem tudja egyszerre szinkronizáltan alkalmazva technikává összetenni, hiszen külön-külön kell minden elemre odafigyelnie kezdetben. Így nem tudja észlelni a mérkőzés FOLYAMATÁT és az abban levő éppen adott mérkőzéshelyzetet sem, mivel az emberi agy egyszerre csak egy dologra tud fokuszálni és ha esetleg több dolgot is kell koordinálnia az agyunknak, akkor ezek között a fókuszt a figyelmet váltogatja és nem tud egyszerre egy időben mindenre figyelni. Vagyis ez a mi esetünkben azt jelenti, hogy kapusunk nem tudja figyelni a mérkőszés FOLYAMATÁT, az adott játékhelyzetet, A LABDÁT, a saját és az ellenfél játékosainak labdával és anélküli mozgásait, nem tudja így JÓL OLVASNI A JELEKET a játék folyamán. Ezért kell ezen elemeket egyesével TUDATOSAN és jól berögzíteni fokozatosan a kapusunkba, hogy ő ebből végül összerakhassa a „LEGO házat”, vagyis a mérkőzésen alkalmazott (kapus)technikát. És nagyon fontos, hogy a technikai elemeket fokozatosan lépéről lépésre haladva összekapcsoljuk az analizált KÉPzés folyamatában és amikor az összKÉP már mozgás készség szinten megy akkor érdemes elkezdeni a mérkőzésszituációs edzés gyakorlatokat, hogy megtanulja a technikát alkalmazni a kapusunk „élesben”. Ezért nem szabad ezt a lépcsőfokot kihagyni, mikor új technikát oktatunk kapusunknak, de nyilván ezen KÉPzési fázisban sem szabad benne ragdnunk, ha már kapusunk olyan szintre jutott, hogy a technikát mozgásmód szempontjából tökéletesen és szinkronizáltan tudja alkalmazni ebben az esetben már fölösleges az analizáló fázisban tovább időzni és megkezdhetjük az „igazi munkát” a kapusedzésen!
De, most nézzük meg, hogy milyennek kell, szerintem, lennie az edzésnek az analizáló fázisban a futsal és futball kapusok esetében (is):
A kivitelezés minőségére figyeljünk és ne annak a kivitelezési sebességére, például: rúgjunk gyengébb labdákat, mondjuk meg előre, hogy hova rúgjuk a labdát, stb.
Fokozatosan építsük fel a nehézségi fokozatot, például: legördülés térdelésből, aztán féltérdről ezután alapállásból, végül mozgásból (sasszé vagy keresztlépés után, stb.).
Folyamatosan emlékeztessük kapusunkat gyakorlás közben, hogy mire figyeljen. Igaz ezeket már elmondtuk neki az elméleti résznél a KÉPzésben, de folyamatosan fent kell tartania a figyelmét a kapusunknak, hogy minél jobban és TUDATOSAN rögzüljenek be a technikai elemek. De ehhez fent kell tartani a megfelelő koncentrációt és figyelmet a kapusunknak.
Teremtsünk olyan helyzeteket, ahol csak egy dologra kell figyelnie, hogy azt minél tökéletesebben megtanulhassa és alkalmazhassa majd a technikában.
Addig ne lépjünk tovább komplexebb gyakorlatok felé míg az adott szinten nem megy már tökéletesen a gyakorlat.
Amint egy-egy technikai elem már tökéletesen megy külön-külön, csak akkor érdemes ezeket összeilleszteni, szinkronizálni.

Ezzel a rövid cikkem végére értünk. Remélem érdekes, de nem utolsó sorban hasznos írást sikerült „letennem az asztalra”, ami segíthet az olyan edzőknek és kapusedzőknek, akik fiatal vagy akár felnőt kapusoknak szeretnének új technikát és annak alkalmazását megtanítani.

Köszönöm a figyelmet!

Írta: Mátyus Milán Ferenc

Ajánlott irodalom:

Részletek: https://www.futballszakkonyv.hu/a-kapus-mint-csapatjatekos/

You May Also Like

Cikkajánló. Olvass bele!
Kreativitás a kognitív képesség bűvöletében
Close