1. Rész: elméleti képzés
Most szeretnék pár gondolatot megosztani önökkel arról, hogy saját tapasztalatim szerint hogyan érdemes a kapustechnikákat leoktatni egy olyan kapusnak, aki még az alapokkal sincsen tisztában.
Mint például abban az esteben, ha mi nekünk (mint kapuedzőknek) van egy fiatal kezdő kapusunk, aki mondjuk még csak u11-es korosztályú és még semmilyen ismerete sincsen arról, mit, miért, mikor és hogyan kéne csinálni egyes mérkőzésen előforduló játékhelyzetekben. Természetesen ezen „saját KÉPZÉSI TÖRVÉNYEIM” érvényesek a legkisebb korosztálytól egészen a felnőtt, akár profi szintig is és ezen KÉPZÉSI TÖRVÉNYEKET ugyanúgy kell alkalmazni mind a futsalkapus és a nagypályás kapus képzésben is, meg ezen gondolatok a mezőnyjátékosok képzésének folyamatában is hasznosak lehetnek. A képzési filozófiám első szegmense az elméleti képzés.
És miért ezzel kell kezdeni szerintem?
Azért, mert mint a KÉPzés nevében is benne van a KÉP szó, vagyis arra kell törekednünk, hogy kapusunk KÉPET TUDJON ALKOTNI a fejében arról, hogy az adott JÁTÉK FOLYAMATBAN hogyan cselekedjen és avatkozzon be a mérkőzés folyamatába és hogy milyen játékfeladatott kell teljesítenie és ehhez milyen eszközökkel (technikákkal) lehet az adott feladatott megoldani. De ezt csak akkor tudja megoldani, ha előszőr elKÉPzeli az egészet, KÉPben és KÉPEKben kell neki a fejében megjelennie, hogyan fog majd játékba avatkozni a jó ütemben, ritmusban, sebességben és jó technikát és taktikát alkalmazva. De ebben a cikksorozatban csak a technikára és annak oktására összpontosítok majd. Mint ezekből is látszik a (kapus)technika és technikák alkalmazása nem pusztán motoros tevékenység, hanem ezt meg kell előzni egy KOGNÍTIV MENTÁLIS FOLYAMATNAK is, amit itt most nem szeretnék részletezni. Vagyis a technika alkalmazásának van egy kognitív mentális és egy motoros aspektusa is. Mindkettő ugyanolyan fontos mert, ha nincsen meg közöttük AZ EGYENSÚLY, akkor már kapusunk nem tudja megfelelően alkalmazni a technikát mérkőzésen.
Például: hiába tudná technikailag kivitelezni a technikát (motoros rész), ha nem ismeri fel az adott játékhelyzetben annak használhatóságát. De ez fordítva is igaz, mert lehet, hogy észlelte megfelelően az adott helyzetet a pályán (kognitív mentális folyamat) és tisztában van azzal, hogy milyen technikával/technikákkal lehetne megoldani az adott játékfeladatott, de a technika kivitelezését nem tudja végrehajtani. A fent említett mindkét esetben kapusunk képtelen lesz megoldani a saját játékfeladatát az adott mérkőzésszituációban.
Ezért minden szegmensre oda kell figyelnünk kapusaink képzése folyamán, és lépésről – lépésre kell haladni progresszíven kezdve az elméleti oktatással. De az elméleti képzést több formában is meg lehet és meg kell valósítani, több csatornán át közvetíteni a MENTÁLIS ÜZENETTÉT a technikának. Mert vannak olyanok, akik inkább vizuálisabbak, míg mások akusztikusabbak és stb. így nekünk kapusedzőknek figyelembe kell vennünk kapusaink ezen kognitív jellemzőit és ez alapján végrehajtani az elméleti képzésüket. Példáknak leírok pár lehetőséget:
- Videós elemzések
- Rajzok és ábrák bemutatása, elmagyarázása
- Technika bemutatása a kapusedző által az edzésen közvetlenül a gyakorlat elvégeztetése előtt
(én még ezt is az elméleti képzéshez sorolom!)
- Szóban történő elmagyarázása, leírása a technika alkalmazásáról és kivitelezéséről és stb.
Remélem a saját tapasztalataim és ötleteim megosztásával új és hasznos ötletekkel szolgáltam önnek, – mint érdeklődő és egyben talán (kapus)edző is -, aki szeretné, hogy játékosai (kapusai) minél magasabb szintre érjenek el.
Köszönöm a figyelmet!
Írta: Mátyus Milán Ferenc
