A magyar UEFA edzőképzés játékelméleti problémái 4.


Folytatjuk az edzőképzésért felelős TF és MLSZ Edzőképző tananyagainak értékelését.

Munkánk látszólag hiábavaló, mert ezek a szervezetek nemhogy tanulnának játékelméleti okfejtéseinkből, inkább bezárnak.

Miért is?

Mert kényelmesebb nekik összeférhetetlennek titulálni jelen cikk szerzőjét, mint képezni magukat, mert a tanulás időpocséklás és agytréninggel jár. Ami viszont agyizomlázat hoz létre és annak fájdalom a következménye.

Fejfájást meg ki akar magának?

Fájjon más feje a magyar futball problémáin!

Jelen részben arra mutatunk rá, hogy hogyan kell úgy nagyot mondani, hogy közben ne mondjunk semmit? Máshogy fogalmazva:

  • Hogyan alakítsunk ki résztudással gondolatvezető futball-lózungot?

Sőt!

Úgy mondjunk nagyot, hogy annak semmi értelme ne legyen és jól összezavarjuk vele az edzőt!

Nézzük a kiinduló ábránkat!

Mi lehet a labdarúgásképzés kiinduló pontja? – teszi fel a kérdést a szerző, Fórián.

Fórián a válaszában felsorolja az analizáló gondolkodásmód által meghatározott teljesítmény összetevőket. Úgymint:

  • taktika
  • technika
  • kondíció
  • mentalitás.

Majd ezután felteszi a kérdést:

  • Mi határozza meg a kiinduló pontot?
  • A válasz: “a kiinduló pont: a futball. A labdarúgás komplexen való kezelése.” (És létrejött az edzőképzés egyik vezető mantrája)

Értékelésünk:

Logikai bukfenc 1.

Tegyük fel, hogy jó az MLSZ Edzőképző kiinduló tézise. Miszerint a futballról analizáló aggyal kell gondolkodni és az analizáló aggyal feltárt teljesítmény összetevőket azonos súllyal kell értelmezni. Lásd az összetevők felsorolását, ahol nincs alá és fölérendeltség, nincs sorrendiség.

Nézzük mi a valóság?!

A világ futballjában több karakteres stílus alakult ki az elmúlt 100 évben. Mindegyik stílus azért tudott kialakulni és fennmaradni, mert a futball analizáló összetevői közül, valamelyik, kiinduló pontként aposztrofált teljesítmény összetevőt kiemelte a többi kárára és azt hangsúlyosan fejlesztette.

Így jött létre

  • a technikát kiemelő, technikás brazil futball,
  • a taktikát kiemelő, magyar észfutball,
  • az erőt kiemelő, angol erőfutball,
  • a mentalitást kiemelő, akaratos német futball.

Vagyis, ha stílust akarunk kialakítani egy csapatnál, akkor ott kiinduló pontként az edzőnek le kell tennie a voksát, valamelyik összetevő mellett és azt hangsúlyosan fejleszteni, mert egyébként a csapatnak nem lesz stílusa.

A dolgot máshogy is megfogalmazhatjuk:

Az edzőképző által elterjesztett edzői gondolkodás nem fog kiadni stílusban gondolkodó edzőket. Miközben a MLSZ Klubfejlesztési Osztálya minden A, B, C szintű klubtól bekérte, hogy milyen stílust szeretne megvalósítani az adott egyesület.

Értsd: nem stílusedzőket képez az MLSZ, majd a nem stílusedzőnek képzett edzőktől a hétköznapi munkában megköveteli a stílus kialakítását. Majd ha ezt nem sikerül megoldaniuk, büntetéssel szankcionálja azt az egyesületet, akiknek az edzőit ő képezte ki, hogy ne értsenek ahhoz, amit számonkér.  Na, ezt kapd ki MLSZ!

Ez az amikor a kutya a saját farkába harap.

Logikai bukfenc 2.

A futballra nem csak analizáló aggyal lehet tekinteni, hanem szintetizáló aggyal is.

Ez utóbbi gondolkodásmóddal tekintve a futballra, teljesen más, teljesítményszerkezetből levezetett  funkcionális teljesítmény összetevőket kapunk.

A komplexen kezelt futball a játék képében és folyamatában ölt testet.

(megj: már az vicces az edzőképző gondolkodásában, hogy azt mondja kezeld komplexen a futballt, de azt nem nevezi meg, hogy a komplexen kezelt futball miben jelenítődik meg. Mert ha megnevezné, hogy az a játék képe és a játék folyamata, akkor máris átállította volna a gondolkodását analizálóról, szintetizálóra.)

Ebből kifolyólag a játékkép teljesítmény összetevői az alábbiak. Zárójelben megnevezek edzőket, akik gondolkodásuk kiinduló pontjaként letették a voksukat valamelyik összetevő mellett:

  • stratégia (Mathaus)
  • stílus (Guardiola, Verebes)
  • játékkoncepció (angol, holland, olasz, német futballkultúra)
  • stílustechnika (Brazília)
  • taktika
  • stíluskondíció
  • játékrendszer (Mezey Gy, Pintér A.)
  • csapatjáték
  • alakzat (Gelei K.).

Helyhiány miatt nem soroljuk fel a játékfolyamat teljesítmény összetevőit.

Cikkünkben arra szerettünk volna rávilágítani, hogy ha változtatunk a gondolkodásmódunkon, akkor más összetevőket látunk a futballból.

Az edzőképzésünk azonban nem tesz különbséget analizáló (induktív), szintetizáló (deduktív) gondolkodásmód között.

Sőt!

Még az általa használt gondolkodásmódot sem nevezi meg. Feltehetőleg azért nem, mert fel sem ismeri.

Így jönnek létre a futballfélműveltek, akik a labdarúgásnak csak egy szűk szegmensét látják:

  • akik nem bírnak összefüggésekben gondolkodni, mert a kapcsolati háló fontosságával sincsenek tisztában,
  • akiknek nincs rálátásuk a játék egészére,
  • akiknek nincs áttekintőképességük, hogy összevessenek, értelmezzenek más labdarúgó szakanyagokat,
  • és legfőképp, akik képtelenek megfejteni más ember futball-gondolkodásmódját, ami szükséges lenne a futball-játékelmélet fejlesztéséhez.

Ezek után ne csodálkozzunk, hogy nincsenek futballgondolkodóink, ha maga az oktató sem gondolkodik, mert nincs miről, hiszen számára nem léteznek megoldásra váró játékelméleti problémák.

Lásd a magyar futball elmúlt 60 évét, ahol a tananyagfejlesztők ugyanazt a semmit rágták körbe-körbe, amit elődeink tettek.

Az eredményét látjuk, nincs magyar futball.

You May Also Like

Cikkajánló. Olvass bele!
A magyar UEFA edzőképzés játékelméleti problémái 3.
Close