Irányváltás

Írta: bary

A labdarúgásban azokat a játékosokat tartják jó játékosoknak, akik képesek átlátni a pályát, nem beszélve arról, hogy szükség esetén képesek irányt váltani.

De ugyanez elmondható-e a mindenkori futballvezetőkről is?

A magyar utánpótlásképzés irányvonala időről-időre változik annak okán, hogy éppen kik ülnek a vezetői bársonyszékekben. Igazából, nem az időnkénti irányváltás a probléma, hanem az, hogy akik az aktuális irányt képviselik, felelősségteljesen gondolkodnak-e regnálásuk ideje alatt?  De hogy is gondolhatnám, hogy az illetékesek tisztában lennének azzal, hogy évtizedek óta nem tudnak rálépni a helyes útra (kivéve Sisa Tíbor).

Ez a téma már régóta foglalkoztat, mégpedig azért, mert a gyakorlat azt példázza, hogy az elitképzés a kormányzati támogatás mellett sem képes hazai minőségi futballistákat felmutatni, még a fiatal szabály bevezetésével sem. A fiatalszabály bizonyára az elitképzés eredményességét hivatott bizonyítani, annak ellenére is, hogy a gyakorlat nem ezt igazolja.

Öntsünk tiszta vizet a pohárba!

Mi a probléma a futballképzéssel, utánpótlásképzéssel?

Egyszerűen és röviden fogalmazva, nem hatékony.

Hiába az sok pálya, hiába épültek az új modern stadionok, hiába a Bozsik program, hiába a sok modernnek vélt módszer, hiába a fiatalszabály, hiába pumpálnak iszonyat mennyiségű pénzt a futballba, nemzetközi szinten még egy jobb-bekket sem tudott kitermelni ez a rendszer.

Miért is?

Mert a magyar up szakma beleszerelmesedik valamilyen éppen divatos oktatási módszerbe és azt használja, anélkül, hogy átlátná annak hatásait. A mai játékosképzés domináns futball-lózungja a kognitív képesség fejlesztése!

Nézzük az élenjáró módszereket!

A teljesség igénye nélkül, az alábbi módszerek terjedtek el néhány éve!

Smart Goals – felvillanó lámpák között technikai feladatmegoldás

Mit fejleszt?

• állítólag a kognitív képességet, reagálásgyorsaságot fejleszti

Háromszín alkalmazása

Mit fejleszt?

• állítólag a kognitív képességet, három játékos együttműködését fejleszti

Számozott bóják használata

Mit fejleszt?

• állítólag a kognitív képességet, reagálásgyorsaságot fejleszti,

Szivacslabda, teniszlabda, gumilabda használata

Mit fejleszt?

• valóban labdaérzék fejleszthető, de ezt tudták elődeink is

Világító póló

Mit fejleszt?

• állítólag reagálásgyorsaságot, kognitív képességet fejleszti

A fent felsorolt módszerek ma slágerkategóriába tartozó módszerek, népszerűségük az ég alját nyaldossák. Ezek alapján olyan futballértelmiség van születőben, amit még nem látott a világ. Nyilván szükség van fogadókészségre az edzők részéről is.

Mivel kitermelt a rendszer egy végrehajtó edzői réteget, nem kell gondolkodni azon, hogy miért rossz, miért nem fejlesztenek ezek a módszerek, illetve fejlesztenek, de nem ésszerű, nem célirányos mozgásokból épülnek fel a gyakorlatok, így nem a játékkészség, játékolvasás fejlődik általuk, hanem az általános technikai készség.

Mégis mi a megoldás, mi, azaz út, ami előre visz, ami a fejlődést segítheti?

• Futballoktatás futballproblémán keresztül,
• futballoktatás valós játékhelyzeteken keresztül,
• futballoktatás szerepkörök szerint,
• futballoktatás oktatási folyamatban részfolyamatokon keresztül valósulhat meg.

Mindezeket a mai napig nem ismerték fel, így aztán semmi esélye annak, hogy bármit is fog változni a magyar futballért felelős „szakemberek” gondolkodása.

A futballoktatás, játékosképzés az olvasatukban komplex fejlesztés, miközben a futballt technikára, taktikára, kondícióra, valamint kognitív képességre osztják fel. Ezt az ellentmondást sem képesek felismerni, mivel analizáló aggyal gondolkodnak.

A futball rendszerjáték, ami azt feltételezi, hogy a játékosoknak rendszerben kell gondolkodniuk, továbbá azt feltételezi, hogy a rendszerben tudatos összműködésre, tudatos, összehangolt együttműködésre kell felkészíteni a fiatalokat.

A rendszer jellegzetessége még, hogy a játékosok a játékszerkezet adta lehetőségek következtében többféle alakzatot vehetnek fel a játékszervezés során, következésképpen a játékhelyzet megoldó és teremtőképességet fejleszti, ami által a játékolvasási képesség is fejlődik.

Minél fejlettebb a játékolvasási képesség, annál magasabb szintű lesz a játékkészség is. Ezek a játékelméleti kérdések összefüggenek, kiegészítik egymást.

A következő példán keresztül szeretném a különbséget érzékeltetni a mai „modern módszer” és a “hagyományos módszer” között.

Reagáláson alapuló módszer

Egy nagyon egyszerű példagyakorlat.

Gyakorlat leírása

• a játékos a bóják mellett 3x irányt vált, majd az edzőtől labdát kap
• az edző bemondására kiválasztja a megfelelő színű kaput, majd a kapuba rúgja a labdát

Miért rossz a módszer (hibapontok)?!

• az edző dönt nem a játékos
• ha az edző nem jól ütemezi a szín bemondását, lassú lesz vagy elkapkodott lesz a reagálás és a megoldás is
• a második gyakorlat után megjegyzi a játékos a kapuk színét, következésképpen nem kell felnéznie, hogy tájékozódjon
• lényegtelen a rúgás erőssége, üteme, a passzérzék nem fejlődik
• nincs pozíció, nincs társakkal való összműködés, nincs játékhelyzet – megoldás
• nem fejleszti a játékkészséget, játékolvasást

Valós játékhelyzetre reagálás aktív ellenállás nélkül

Játékszervezés

• alakzatbontás-építés

Alakzatok

• vonal-háromszög (vonalból-háromszög)

Lehetséges pozíciók

Középső sávban

• 6-8-8
• 6-6-10
• 8-8-9

Szélső sávban

• 2-8-7
• 4-8-11

  

Gyakorlat leírása

• a játékos bóják közötti irányváltások után labdát kap az edzőtől
• a védővonal előtt elhelyezkedő játékosok (vonalban) különböző mozgásfeladatot végeznek az edzőtől visszakapott labda ütemére (például hármas forgás)
• bármelyik játékos indíthatja a mozgást, a másik kettőnek erre kell reagálni
• mozgásfeladatok
  • visszalépés
  • keresztbe futás-területnyitás
  • mélységi beindulás
• a kapott labdával a mélységi beindulót kell megjátszani
• befejezés kapura lövessel

Megjegyzés:

• első szinten a bábuk által kialakított védővonal jelenti a nehezített feltételt
• bármelyik játékos indíthatja a mozgást

Mit fejleszt, miért jó a módszer!?

• 3-4 játékos közötti összműködést fejleszti
• meghatározott pozíciókban végezhetik a mozgásokat
• labdás játékosnak a labda megjátszása előtt tájékozódnia kell
• egymás mozgására kell reagálni
• ütemérzéket fejleszt
• passzerősséget, passzpontosságot fejleszt
• tudatos, ésszerű és célszerű mozgásokból áll
• a labdás valós játhelyzetben reagál
• játékhelyzet – megoldás képessége fejlődik

Megjegyzés:

• a gyakorlat tovább fejleszthető úgy, hogy a mozgásfeladatokat variáljuk, vagy az ellenállást növeljük védők bevonásával

Oktatási folyamat szintjei

Első szint

• mozgásfeladatok beállítása egyfázisú gyakorlatban

Második szint

• részleges nyomás alatt gyakorlás

Harmadik szint

• aktív ellenállás mellett gyakorlás

Negyedik szint

• valós játékhelyzetben gyakorlás
  • előzmény – edző játékos összjátéka
  • domináns elem – három játékos összműködése
  • következmény – befejezés

Ötödik szint

• Edzésjátékban gyakorlás

Hatodik szint

• Mérkőzésjátékban gyakorlás

Az oktatási folyamatban egy-egy szint átléphető a játékosok felkészültsége, tudásszintjének megfelelően.

Remélem látható, és érzékelhető a különbség a két módszer között. Ez alapján könnyen eldönthető miért tartom rossz iránynak a ma divatos módszereket. Azt javaslom, hogy a valós játékhelyzeten alapuló módszert is vegyék elő néha-néha az edzőkollégák, higgyék el, hogy olyan nagy kárt nem fognak okozni a játékosaiknak.

Kapcsolódó kiadvány. Katt a linkre!