Játékhelyzet vagy összműködés és összjáték


Tisztelt Olvasók!

Immáron sokadszor jelzem, hogy a cikkek nagy része nem tőlem származik, hanem olyan futballgondolkodóktól, akik nem szeretnék felfedni kilétüket. Miért is?

Mert olyan sérült futballközegben élünk, hogy retorziónak van kitéve az, aki gondolkodni mer.

Ha személyem ír cikket, az minden esetben névvel (Ferenczi Attila) kerül közlésre.

Így az elmúlt időszak olvasói gratulációit köszönettel vettem, de nem engem illet, mert a cikkeket “Valaki” vagy “Bary” írta.

A következőkben Bary cikkét olvashatják.

A folyamatos játék feltétele a pontos összjáték, az összjáték feltétele a magas szintű összműködés. Összműködés legkisebb értelmes egysége az összjáték. És még sorolhatnám. Egyik a másik nélkül nem létezhet. Ahhoz, hogy megértsük ezeket a gondolatokat bele kell vetnünk magunkat az összjáték dzsungelébe. Induljunk ki abból, hogy az összműködés legkisebb értelmes egysége az összjáték.

„A támadó összjáték mindig két játékos között lehetséges. Előfeltétele a labda leadása és a labdát váró társ helyezkedő mozgása.” (Szűcs Gyula 1961)

Ez pofonegyszerű, még az óvodás is megérti. Az összműködés már magyarázatra szorul, pedig az is egyszerű, mint a pofon.

Nézzük, hogy mit értünk összműködésen?

„A támadó összjáték tehát két játékos között lehetséges; egyik adja, a másik kapja a labdát. De hogy ez az összjáték jó, sikeres legyen, sokszor több játékosnak kell tervszerű helyezkedő mozgást végeznie. Lényegében ezek a társak is tervszerűen közreműködnek két játékos összjátékának a sikeres végrehajtása érdekében; e tervszerű helyezkedő tevékenységüket nevezzük összműködésnek.” (Szűcs Gyula 1961)

Amint látható, Szűcs Gyula 1961-ben világosan érthetően leírta a két szakkifejezés pontos értelmezését.

Csak azok gondolják bonyolultnak, akik nem a használják ezt a nyelvezetet, vagy nem akarják használni. Korábban mások is elmondták a szakterminológiával kapcsolatban, hogy a magyar nyelv gazdagsága, sokszínűsége alkalmas arra, hogy a futballt még a laikusok is megértsék. Vannak, akik azt állítják, hogy nincs egységes szaknyelvünk. Meg kell cáfolnom ezt a nézetet, ugyanis nem is tudják, hogy elődeink milyen pontosan és szakszerűen írták le a futball nyelvezetét, csak nincs ismeretük és tudásuk ezzel kapcsolatban. Ezzel ellentétben sokszor már az idegenszavak szótárát kell használni, hogy a játékosok megértsék az edzők utasításait. Vannak klubok, ahol idegen nyelvtudás nélkül nem is lehet edzői munkához jutni, mert annyi magyar játékos van a csapatban, mint szőr a tenyerünkön. Ott indokolt is lehet, de ahol többségben vannak magyar játékosok, és az utánpótlásban, illenék magyar szakkifejezéseket használni. Már-már szégyen a holding midfilders helyett védekező középpályást mondani, mennyivel jobban hangzik a gegen presszing, mint a magas letámadás. A találó világos szaknyelv még a játék logikáját is segítik megérteni. Az idegen szakkifejezések mögötti tartalom szegényes, sokszor nincs definiálva és az edzők azt értenek rajta, amit akarnak, így aztán nehéz lesz egységes futballnyelvet alkotni. A játékhelyzet megoldása során a játékosok összműködése történik, de nem mindegy az, hogy milyen szinten képesek tervszerűen helyezkedni, együttműködni.

Elérkeztünk a számomra nagyon fontos tudatos, tervszerű helyezkedő mozgásokhoz. Ezek nélkül nincs magas szintű összjáték sem, amint azt Szabó Gyula is leírta.

Nemcsak mostanság, de a múltban is nagy hagyományt fektettek az edzők a játékhelyzet megoldásra (lásd Szűcs Gyula 1961). Ez valóban fontos, hanem a legfontosabb futballszakami kérdés, ami után én is egy kicsit jobban utána néztem.

Mit értenek általánosságban a szakemberek a játékhelyzeten?

A játékhelyzet nem más, mint a játékrészletek aktuális állapota, a labdás játékos, a társak, és az ellenfél játékosának (játékosainak) helyezkedése a pálya adott területén. Ebből a megközelítésből van egynéhány ezer játékhelyzet. Érdemes tehát szűkíteni kört ahhoz, hogy a játékosok ne a „végtelen” számú játékhelyzetekből csemegézve találják meg az optimális megoldást. De hogyan? Mi segíthet ebben?

Annak ellenére, hogy folyton változik a labda pozíciója, a támadó és védekező csapat játékosainak a helyezkedése, lehet szűkíteni. Ha a támadó csapat játékosainak helyezkedése tervszerű, akkor tettünk egy lépést a játékhelyzet megoldás érdekében. Például vannak játékelvek amelyek adnak egyfajta egységes gondolkodást, útmutatást a megoldás tekintetében. De most nem ezekre szeretnék fókuszálni. A játékhelyzet megoldás során a játékosok tervszerű és ésszerű összműködése tudatos mozgásokban nyilvánul meg. Tehát a kulcsmomentum a tudatos, tervszerű helyezkedés. Tudatos, mert tanulni kell, tervszerű, mert meg kell tanítani. A tapasztalat azt mondatja velem, hogy az aprólékos, szisztematikus munkát igénylő terület fehér foltja a futballoktatásunknak. Sokszor látjuk magyar pályákon, hogy csak az a játékos mozog, helyezkedik, aki kapja a labdát. Az összjátékot nem előzi meg több játékos összehangolt együttműködése, elég, ha a társ a labdás közelében a védőről lemozogva végez segítő mozgást, ez azonban nem minden esetben eredményezi a játék folytatását. Ha a labda közelében nincs, vagy kevés a tudatos összműködés a labdás játékost segítő helyezkedés, nincs folytatása a játéknak, ekkor következik a cél nélküli előre vágott labda, amiért újra meg kell küzdeni. Három vagy négy játékos közötti tudatos összműködés viszont tanulás, oktatás eredményeképpen valósulhat meg. Nem minden összjáték eredményez játékhelyzet megoldást, de minden játékhelyzet megoldás összjáték eredménye. A játékhelyzet egy kiinduló állapotot jelöl (például, 2-1), míg a játékhelyzet megoldás egy folyamatot jelent. A játékhelyzet megoldás, mint folyamat, részeire bontható, amivel később részletesen is foglalkozok. Nézzünk egy gyakran előforduló játékhelyzetet, mégpedig a 3-2 elleni helyzetet. Ez esetben legtöbbször az a kép van a szemünk előtt, amikor két védőjátékosra három támadó viszi a labdát. Az eredményes megoldás érdekében ezt a játékhelyzetet gyakorolni kell, tudatos mozgásokat kell alkalmazni. Az egyik lehetséges megoldása, ha az egyik védőjátékos mellett kívülről 2-1 elleni játékhelyzetet alakít ki két játékos.

A játékhelyzeteket lehet alakzatokhoz kötni és az alakzatokban tudatos mozgásokkal összműködést kezdeményezni. Például, háromszögező játék, rombuszjáték, négyszögező játék stb. Az összjátéknak lehet egyszerű (pl.: meredek passz) és kombinációs (pl.: dupla háromszög passz) formája.

 

Mi az összjáték célja (céljai)?

  • folyamatos játék biztosítása (labdabirtoklás)
  • az előrejutás lehetőségének megteremtése (támadásépítés)
  • védővonalon való átjutás (befejezés előkészítése)
  • gólhelyzet teremtés (befejezés)

Amint látható az összjátékhoz a játékcéloknak megfelelően játékfeladatokat is lehet rendelni. Ezen a ponton érdemes, ha a játékhelyzeteket felváltják a játélfeladatok, következésképpen a mérkőzéseken a játékosok játékfeladatokat oldanak meg, amelyeknek az alkotóelemei a mozgásfeladatok, ezzel le is szűkítettük a több ezer játékhelyzetet féltucat játékfeladatra.

Nézzük meg a gyakorlatban azt, amit az előzőekben elméletben fejtegettem.

Két játékos – 2-es és 7-es – összműködése és összjátéka

Cél: folyamatos játék, előre jutás (támadásépítés)

Labda pozíciója: jobboldali védő

  • a szélső visszamozogva elszakad a védőjétől
  • a szélsővédő felnéz és megjátssza a szélsőt

A jobboldali védő és a jobbszélső összjátéka a felpassz, ettől a felpassztól még nem lesz folyamatos a játék. Mi biztosítja a folyamatos játékot és az előrejutást? Milyen megoldást választhat a szélső a folyamatos játék érdekében?

  • ha távol van tőle a védő, átveszi az ellenfél kapuja irányába (A) (van folytatása, lehetőség előre jutni)
  •  ha szorosan követi a védő, visszapasszolja a jobbhátvédnek (B) (van folytatás, de nincs előrejutás)

Átvétel után milyen lehetősége van a szélsőnek az előre jutásra?

  • egyéni játékkal átjátszani a szélsővédőt és kapra törni, vagy előkészíteni a befejezést

Ha nincs lehetőség egyéni játékra, akkor lép be a harmadik játékos.

Kik segíthetnek az összműködésben, annak érdekében, hogy az összjáték folyamatos legyen és előre mutató? Kik vannak a labdás közvetlen környezetében?

  • ék (9) és a támadó középpályás (8)

Három játékos – 2-es,-7-es és 8-as ­- összműködése és összjátéka

Lehetőségek a játék folyatására:

  • a támadóközéppályás (8) játékos elszakad a védőjétől és a labda vonala mögött visszapasszra helyezkedik (C)
  • vagy a labdás vonala elé fut az oldalvonal irányába területet nyitva a befelé labdát vezető szélsőnek (7) – labdás helyezkedő mozgás (D)
  • vagy visszafordul az oldalvonal irányába és területbe indítja a támadóközéppályást (8), miközben a jobbhátvéd (2) felzárkózik a támadáshoz a vonal mellett (helyezkedő mozgás) (E)

  • vagy a szélsővédő és szélső felpassz-visszapassz összjátéka után keresztváltás (7-8) oldalvonalpassz a támadó középpályásnak (8)

Összműködés és összjáték 2-es, 7-es és 9-es között

Itt lép be a játékba az ék (9) játékos

Cél: folyamatos játék, védővonal áttörés ék résbe indulással, indítással

Lehetőségek:

  • az ék keresztbe futással megnyitja a védővonalat   (G)
  • a szélső (7) kapura tör és átlövéssel fejezi be a támadást (F)
  • vagy rövid labdavezetés után a résbe futó éket (9) lukra passzal megjátssza (két játékos összjátéka)   (G)
  • vagy szélső (7) ék (9) kényszerítő után befejezés kapura (H)

Négy játékos – 2-es, 7-es, 8-as és 9-es – összműködése és összjátéka

 Összjáték

  • 2-7 felpassz
  • 7-2 visszapassz
  • 2-9 mélységi keresztpassz
  • 9-8 lekészítés

Helyezkedő mozgás

  • elszakadás a védőtől (7, 9)
  • keresztváltás 7,8)
  • szélső (7) visszamozogva elszakad a védőjétől
  • szélsővédő (2) felnéz és megjátssza a szélsőt (7)
  • szélső visszapassza után a támadó középpályás (8) és a szélső (7) keresztváltást hajt végre
  • szélsővédő (2) mélyégi kersztpasszal hozza játékba a védőjétől elszakadó éket (9)
  • ék dönt, hogy a támadóközéppályásnak (8) vagy a szélsőnek (7) készíti le a labdát

Milyen feltételeknek kell teljesülnie ahhoz, hogy ez az összműködés folyamatos és sikeres legyen?

  • magas technikai képzettség (készségek szintje)
  • dinamika (elszakadás a védőtől)
  • játékhelyzet olvasás
  • optimális döntés-végrehajtás
  • összehangolt együttműködés (összműködés)
    • mozgásirány
    • mozgásritmus
    • mozgásütem (mikor lép be a 3. és 4. játékos)

A játékhelyzet megoldásra meg kell találni azokat az összehangolt mozgásokat, amelyek a cél megvalósítását szolgálják.

Legfontosabb:

Sok gyakorlás!!!

Amint látható, minden egyes átadás után új lehetőség nyílik egy újabb megoldásra, de ahhoz, hogy a megoldás sztereotip módon zsigerből menjen oktatni és gyakorolni kell. A döntés már a játékosok kezében van, a megoldás kulcsát nekik kell a megfelelő zárba helyezni.

You May Also Like

Cikkajánló. Olvass bele!
Színjáték a magyar futballban 1.
Close