Nyílt levél Csányi Sándornak, Vági Mártonnak és Barczi Róbertnek!
Tisztelt Elnök Úr!
Tisztelt Főtitkár Úr!
Tisztelt Igazgató Úr!
Mottó: „A Te tudásod és az Én tudásom kevesebb, mint a Mi tudásunk!”
Elismerve az MLSZ eddigi fejlesztéseit és annak eredményeit, kötelességemnek érzem, hogy jelezzem azokat az anomáliákat és ellentmondásokat, melyek a futballfejlesztés legfontosabb szegmensében, az egységes iparági gondolkodás kialakításában történnek, illetve nem történnek meg.
Nyílt levelem megírásának oka az a biztatás, amit Önöktől kaptam:
– – – „Bátran, őszintén mondja el mindenki a véleményét!” – mondta Csányi Sándor Elnök Úr a Labdarúgás Fórumán 2011-ben.
– – – „Az MLSZ az új vezetéssel a korábbi tekintélyelvű és távolságtartó attitűd helyett professzionálisan kíván működni, és nyitott minden párbeszédre – ennek első jele a mindenki számára nyilvános fórum –, továbbá szolgáltatói szerepkört próbál betölteni.” – mondta Vági Márton Főtitkár Úr ugyanezen a fórumon.
– – – „Az edzőknek nyitottabbnak kell lenniük, el kell fogadniuk a kritikát, s természetesen ők is véleményt formálhatnak, sőt igényt is tartunk a közös, előremutató kommunikációra” – nyilatkozata Barczi Róbert Igazgató Úr 2021-ben.
Levelem célja, hogy nyilvános, szakmai vitára, szakmai párbeszédre hívjam az MLSZ szakembereit.
Szakmai párbeszédre és szakmai vitára való kihívásom oka – a magyar futball jövőjéért való aggódáson túl –, hogy nem a számomra kívánatosnak gondolt folyamatok zajlanak le a szakemberképzés, a tudásbevitel területén.
Ezen felvetésemet már 2011-ben felvázoltam az Elnök Úrnak és sajnos azt kell, mondjam, hogy az élet engem igazolt. Mert a legfontosabb terület, a szürkeállomány fejlesztése, a tudás bevitele a rendszerbe az a terület, ami a legkevésbé fejlődött az elmúlt 10 évben.
Máshogy fogalmazva:
• várunk a csodára, hogy a nemzetközi futball szintjén kevésnek minősülő tudással rendelkező edzőinkkel (tisztelet a kivételnek!) és a sok pénzzel, majd fejlődni fog a labdarúgásunk.
A napokban sikerült beleolvasnom a legújabb oktatási anyagokba. Konkrétan az alábbi hiányosságok fedhetők fel.
• Az oktatási anyagban nem az iparági tudás jelenik meg, hanem az aktuálisan kinevezett szakemberek résztudása. Olyan emberek résztudása, akik csak a kinevezésük okán voltak kénytelenek „rendszerezni” tudásukat. Mert ha lett volna korábban átfogó futballvíziójuk, kutatási eredményük, innovációjuk, akkor azt már rég kiadták volna szakkönyv formájában, illetve szakcikkekben, hozzászólásokban, vlogokban, nyilatkozatokban tették volna közzé a futball szereplői számára.
• Az oktatási anyagokban az alapfogalmak értelmezése nem történik meg, vagy elődeink gondolkodásmódja szerint, hibás megközelítéssel értelmezik őket. Amelyből következik a szó teremtő ereje. Ha rosszul értelmezünk valamit, akkor az abból levont szakmai iránymutatás is rossz lesz. Mint ahogy a magyar futball mélyrepülését – ha nagyon leegyszerűsítem –, akkor a technika, taktika szavak 1961-től történő téves értelmezése okozta. Mely tévutat a mai rendszer is továbbélteti.
• A prezentációkban, a kredites képzéseken egymásnak ellentmondó játékelméleti megállapítások vannak. És ami a fő probléma, hogy mindez senkinek sem tűnik fel.
• Az 1995-ben publikált UEFA edzőképző irányt, a mai napig nem építették be az edzőképzésbe, mert ennek az iránynak a megértése akkor, szellemi korlátokba ütközött, miközben a magyar tradícióval szinkronban van. Ugyanakkor a jelenlegi szakmai vezetés koránál fogva, nem is találkozhatott az 1995-ös UEFA alapvetésekkel, így felismerni sem tudja annak zsenialitását.
• A fenti oktatás következménye, hogy
o Nem ad általános és egyetemes futballértést, nem ad átfogó futballgondolkodást.
o Lehet, hogy tudja az edző, hogy mit, miért csinál majd, de azt már nem tudja, hogy miért AZT csinálja, és amit csinál az edzésen, az HONNAN ÉS MIBŐL KÖVETKEZIK. Ennek az oktatásnak lesz az eredménye a hibajavítást nehezen elvégző edző és az, hogy nem gondolkodó edzőket, hanem közkatonákat, gyakorlatokban gondolkodó edzőket nevelünk.
• Valamint a legnagyobb probléma az, hogy edzőképzésünk a jelenlegi metódusaival, kevéssé alkalmas futballértelmiségi réteg kinevelésére.
Bízom abban, hogy az Elnök Úr, a Főtitkár Úr és az Igazgató Úr levelemben a segítő szándékot látja, és a magyar futball érdekében szakembereit a nyilvános vitára, beszélgetésre, egyeztetésre bocsátja.
Várom visszajelzésüket, a helyszínt és az időpontot megjelölve.
Budapest, 2021. 11. 28.
Ferenczi Attila
Játékelmélet kutató és fejlesztő
