Írta: Bary
Egy labdarúgó mérkőzés utáni nyilatkozat kapcsán elgondolkoztam azon, hogy az edzők tudják-e és a játékosai is tudják-e, hogy mit jelent a kreativitás? Az egyik csapat edzője kreatív futballt kért és várt a csapatától, de nem kapta meg.
- Mit értett rajta?
- Van-e összhang és egyetértés a fogalom értelmezése tekintetében a játékos és edző között?
- Vajon mit kér az edző akkor, amikor kreatív futballra buzdítja csapatát?
- Mitől kreatív a kreatív futball?
Számos kérdés vár megválaszolásra.
Induljunk ki abból a tényből, hogy a labdarúgó mérkőzésen a labdát el kell juttatni A pontból B pontba.
Az, hogy A és B pont között mi történik nagyon sok dolog függvénye. Az A és B pont között bejárt úton kell a kreativitást keresni, ha van ilyen. Ez az út függ attól, hogy egyrészt mennyi szabadságot ad az edző a játékosainak, másrészt a taktika ad-e lehetőséget arra, hogy a kreativitás kibontakozzon, megjelenjen a játékban. A játékszervezés része lehet a kreatív szabadság, de nem mindegy, hogy milyen játékszervezésben ölt testet a pályán.
Tudatos vagy ötletelés jellemzi a játékszervezést?
A tudatos, begyakorolt játék lehet kreatív, az ötletelés kiszámíthatatlan, így aztán sok hibalehetőséget rejt magában.
Fontos tisztázni, hogy mit ír a szakirodalom a kreativitásról.
„Egyéni alkotóképesség, új dolgokat hoz létre a kreatív személy. A gyerekben általában nagy a kreativitás, ami játék közben is megnyilvánul.”
Adja magát a kérdés: Mi újat lehet alkotni, mi újat lehet létrehozni egy futballmérkőzésen?
Ezzel kapcsolatban a következő kreatív dolgok jutottak az eszembe:
- Zöldre festi magát a játékos és így beleolvad a környezetébe, következésképpen nehéz a védőnek észrevennie.
- Elbújik a játékvezető háta mögött, és egy váratlan pillanatban előugrik.
- Tótágast áll, hogy elvonja a védők figyelmét.
Sorolhatnám még a kreatív megoldásokat, de csak hasonló blődségek jutnának eszembe, így aztán meghagyom a játékosoknak, az alkotás szabadságát.
Miután a kreativitás a támadó – védő viszonyrendszerében jön létre, így az előző meghatározásból az egyéni alkotóképesség az, ami számunkra fontos, hiszen a labdarúgásban újat létrehozni nem igazán lehet, mert minden technikai eszköz ismert.
Vagyis a futballban a képességek, készségek tárháza ad lehetőséget az alkotásra.
A másik aktuális kérdés:
- Lehet-e kreatív játékost képezni?
Vannak, akik szerint, igen. Ezek az edzők kreativitás zászlójára a következő fogalmakat hímezték:
- váratlan megoldás,
- döntésképesség,
- reagálás képesség,
- megtévesztő mozdulat,
- kiszámíthatatlanság,
- egyedi játékhelyzet megoldás.
Az ilyen zászló alatt dolgozó edzők mindenféle kütyüt, felvillanó lámpát, színeket felvonultatnak annak érdekében, hogy minél kreatívabb játékosokat hozzanak létre. A bökkenő csak az, hogy a külső ingerre adott válasz a legtöbb esetben nem a játékos fejében születik meg, hanem a kütyü, vagy az edző döntése által jön létre.
Mi a kreatív abban, hogy az edző dönt, vagy bizonyos jelekre reagálnak a játékosok?
Különbségét kell tenni kreatív játékos és kreatív játék között.
Az elsőhöz nem kell társ, a másodikhoz nagyon is kell társ.
Az elsőhöz is és a másodikhoz is nagyon is hozzá kell tenni az edzőnek minden tudását, ha van ilyen.
Minden játékos más-más eszköztárral rendelkezik, a kérdés csak az, hogy ez az eszköztár alkalmas -e kreatív megoldásokra. Véleményem szerint a kreatív megoldásokhoz egyfajta gondolkodásmód is társul, ami születésüknél fogva determinált, de maga az eszköztár oktatható. A kreatív játék tanítható, alkalmazása viszont az ellenfél játékának függvénye is egyben.
A kreatív játék jellemzői:
- magas szintű együttműködés (2-3-4),
- kombinatív készség,
- magas technikai szint,
- játékhelyzet felismerés és megoldás,
- automatizmusok magas szintje,
- jó 1:1 – ezés..
Amint látható ezek a jellemző összetevők nem jönnek csak úgy maguktól össze. Nagyon sok munka és türelem kell hozzá, hogy a pályán is láthatóvá váljon. Az-az edző, aki a kreatív játékot kéri számon és nem tesz érte semmit, a szememben hiteltelen.
A kreatív játék feltételei:
- játékszervezési elvek ismerete,
- magas technikai tudás,
- anticipáció,
- sok gyakorlás, ismétlés,
- didaktikai elvek betartása az oktatás során,
- valós játékhelyzet oktatás,
- előzmény,
- domináns elem,
- következmény,
- tudatos alakzatok felvétele a sikeres játékhelyez megoldás érdekében,
- tervezett váratlan játékhelyzet megoldások.
Amint látható a kreatív játék feltételeinek nagy része edzőhöz kötött, az edző elképzelését tükrözi vissza, viszont a kreatív játékos a saját gondolkodását viszi a játékba, hoz létre váratlan megoldásokat. Ilyen volt például René Higuíta aki a skorpióugrással örökre beírta magát a futballtörténelembe, vagy a „Menyus cselre” még emlékeznek azok, akik a Loki mérkőzéseire kijártak a nyolcvanas években, „Menyus csel” nélkül nem volt Loki meccs. Egyedi és kreatív volt.
Nyilván lehetne még számos példát felhozni, de annyira újat még a világsztárok sem tudnak alkotni. A magyar pályákon meg merem kockáztatni, hogy nincs kreatív játékos, kreatív futball meg pláne.
Aki nem hiszi járjon utána!
Utóirat:
Sok edző azt mondja, hogy kreatív játékosnak születni kell. Ennek nyilván az a célja, hogy lerázza magáról azt a feladatot, hogy ezzel a képzési területtel foglalkozzon. Hiszen kényelmesebb nem csinálni semmit, mint dolgozni egy sok gyakorlással járó, macerás ügyön.
Miután a kreativitás a támadó – védő viszonyrendszerében jön létre, így nyilvánvaló, ha sokkal nagyobb a tudása a támadónak, mint a védőnek, akkor a támadójátékos, oda – vissza cselezi ki a védőt, uralja a játékot, következésképpen a kreativitás mindenkiben benne van. Ennek feltétele a támadó és védő közötti nagy tudáskülönbség. Elég, ha példának felhozzuk, amikor a kezdő óvodások közé beáll az edzője focizni. A nagy tudáskülönbség okán az oktató kreatívan cselezi ki, csapja be őket, tartja meg a labdát és lő trükkös gólt. Miközben lehet, hogy ez az edző még a BLSZ I-be sem fér be, mert a tudása oda már kevés lenne.
