Írta: Bary
Mozgásfeladat, összjátékelem, összműködés, bárhogy nevezzük is ezek a mozgásos cselekvés összetevői, illetve alkotóelemei. A labdarúgás e tekintetben a felsorolt összetevők sorozata, ezek kombinációjából épül fel a játék, mint folyamat. Ezek az alkotóelemek, ha úgy vesszük tekinthetjük különálló elemeknek, de a folyamat oldaláról nézve a játékban egységes egésszé állnak össze. A futball nyílt rendszerű sportág, ami azt jelenti, hogy változó körülmények között zajlik a játék folyamata.
Kérdések:
- Milyen mértékben kell alkalmazkodni a változó körülményekhez, amelyekben a megoldások végtelen száma kiszámíthatatlan, vagy a változó körülményeket kell oly mértékben szabályozni, kiszámíthatóvá tenni, hogy a játékhelyzet megoldás bizonyos mértékben véges legyen?
- A mozgáscselekvés összetevői a tanulás során milyen mértékben transzferálódnak, vagyis a tanult összműködési elemek megjelennek-e a játékban, és milyen mértékben tudják alkalmazni, ami által tudatossá válik a futball?
- Kell-e külön oktatni ezeket az összműködési elemeket, vagy az edzésjátékokba építve nyomás alatt, az ellenfél aktív védekezése mellett várjuk, hogy adaptálódik a kívánt mozgás?
Önmagában mindegyik kérdés izgalmas és egyúttal megmozgatja az ember fantáziáját.
Pro és kontra megy a harc a váratlanságra törekvés és a begyakorolt tudatos elemek között amióta az újszerűnek tűnő módszer megvetette lábát futballberkekben, jelesül nyomás alatt választásos, reagálásos edzésmódszer vált a követendő útnak.
Évtizedekkel ezelőtt ezt a kérdéskört tudományos alapon kezelték, keresték a választ az elvégzett kutatások és tesztek során.
Vajon léteznek-e összehasonlító elemzések a tekintetben, hogy az egyes edzésmódszerek milyen hatékonysággal segítik az elsajátítást, a transzferálhatóságot az oktatási folyamatot?
Melyik eredményesebb?
Manapság nem találkoztam ehhez hasonló tanulmányokkal, ami azt jelenti az olvasatomban, hogy nincs bizonyíték arra vonatkozóan, hogy egyik hatékonyabb a másiknál. Talán egyszer azt is megérjük, hogy néhány szakember beleássa magát az edzéselmélet kusza dzsungelébe, és ha nem is egy két ág, de a tudásvágy kifúrja az oldalát. Addig én is csak megérzéseimre hagyatkozom a konkrét tények hiányában. Azért segítségemre lesz az elméleti fejtegetésemben Dr. Nagy György A mozgásos cselekvések transzferálása című kiadványa.
A játékokon keresztül történő technika, taktika, kondíció elsajátítása (komplex kezelése) hordoz magában olyan hibapontokat, ami mellett nem mehetünk el csak úgy. A játékokon keresztül történő futballfejlesztés (készségfejlesztés) ma az egyik legnépszerűbb módszer, amit az edzőképzés tanít a fiatal kollégáknak. Akik ezen nőnek fel, nem jutnak el addig a szintig, hogy a saját elgondolásukat, elképzelésüket valósítsák meg, így aztán megragadnak a tanultaknál. Nem mindegy, azonban, hogy edzésmódszerhez igazítják a gyakorlatokat, vagy a futballproblémához tervezik meg az elsajátítandó anyagot. Céltudatos oktatás helyett van C1, C2, C3 ami homlokegyenest más-más tartalmat hordozhat magában, oktatási folyamat csírájában sem fedezhető fel az edzéseken.
Technika a futball Alfája és Omegája! A technikai készség elsajátítása nélkül semmit sem ér a taktika a kondíció, számomra ez nem kérdés. A kérdés csak az, hogy a technikai készségek hatékonyságát hogyan, milyen módszerrel érhetjük el. A labdával történő mozgásfeladatok a készségek szintjével áll szoros kapcsolatban. A mozgásfeladatok (összműködés), viszont a játékhelyzet megoldás összetevői, amelyek a játék folyamatát alkotják.
Játékfeladat
Technika – mozgásfeladat – játékhelyzet megoldás –- hármas egysége, hogyan fejleszthető?
Komplexen kell-e kezelni ezt a hármas egységet?
Lehet-e különválasztani, külön-külön kezelni?
Ami ma nem elfogadott:
- izolált technikai fejlesztés
- statikus gyakorlás
- nyomásgyakorlás nélküli fejlesztés
Ami elfogadott:
- játékban fejlesztés
- nyomás alatt történő fejlesztés
- komplex fejlesztés
De nézzük meg azt, hogy a technikai fejlesztés legfontosabb célkitűzése jelesül, hogy az automatizmus megvalósul-e a ma elfogadott preferált módon?
Azt mindenképpen meg kell jegyezni, hogy az automatizmusok energiát szabadítanak fel, ami a játékhelyzet megoldás oldalán energiatöbbletként jelentkezik. A „belé figyelés” energiapazarlás, a magasabb célokra, úgy, mint játékhelyzet megoldásra (feladatmegoldásra) így kevesebb energia jut.
Ezek után térjünk rá a lényegre.
A készségelsajátítás megvalósítható-e játékokon keresztül?
„Olyan készségek tanításánál, amelynél mind a gyorsaság, mind pedig a pontosság egyaránt fontos, helyesebb a mozgás gyorsaságát késleltetni…” (Knapp Béla)
„…könnyebb a pontos mozgásokat felgyorsítani, mint a gyors de pontatlan mozgásokat kijavítani.”
„A pontosság növelésére irányuló gyakorlás egyúttal növeli a mozgások sebességét is”. (Griffith)
A játék az alkalmazás színtere, vagyis a tanultak visszacsatolása egyben.
Mi történik játék közben?
A készségek a feladatmegoldás eszközei, ami a megoldás magas szintjéért felel, így aztán a magasabb szintű gondolkodás (játékhelyzet – megoldás) közben egyrészt a „befelé figyelés” gátja a jó megoldásnak, másrészt kapkodó, elsietett, rossz ritmusú lesz a játék, tele hibával, mivel a játékos a gyors megoldásra törekszik hiányos technikai képességgel.
Mit is mondott Knapp Béla? – nem kell ismételni, néhány sorral feljebb olvaható.
A készségek elsajátításának van metodikája. Lehet, hogy már unalomig ismétlem, a didaktikai elvek betartása fontos tényezője az oktatási folyamatnak. Nem véletlenül beszélek oktatási folyamatról oktatás helyett.
Ezek közül a legfontosabb a fokozatosság elve, és az egymásra épültség elve, ami annyit jelent, hogy:
- egyszerűtől a bonyolult felé kell haladni
- könnyebbtől a nehezebb felé kell haladni
- mozgásfeladat beépítése a játékba körben bővülő formában történjen.
Ez a futball szaknyelvében annyit jelent, hogy nyomás nélkül, részleges nyomás alatt, nyomás alatt történik a készségek elsajátítása.
A készségek játék közben eszközként funkcionálnak, amit viszont nem árt külön is gyakorolni. Megfelelő számú ismétlés nélkül nincs fejlesztés, a játékos nem jut olyan szintre, hogy a feladatmegoldása optimális legyen. A játékok nem biztosítják azt az ismétlésszámot, ami a fejlődés szempontjából hatékony lehet. A nyomás alatt történő fejlesztés az esetlegesen sok hiba miatt kevésbé valósul meg. A kérdés csak az, hogy mennyi legyen az ismétlés szám?
Néhány kutatási eredmény az ismétlés szempontjából érdekes lehet:
Griffith szerint, új mozgás tanulásakor 20-30 perc az optimális.
Gyakoriság:
- minden nap 3 perc jobb, mint kétnaponta 15 perc (Knapp és Dixon)
- additív gyakorlás – 1 + 2 + 3 + 5 + 8 + 13 (Harmon és Miller)
- ami annyit tesz, hogy az időköz az előző gyakorlási nap számával növekszik
Technika (készség) – mozgásfeladat (összjáték, összműködés) – játékfeladatfeladat (pl. középpályás játékszervezés, hármas forgás)
Ebből a felsorolásból világosan látszik, hogyan épülnek egymásra a játék meghatározó elemi. Alap a technika (készség), ami nélkül a másik kettő sem működképes.
Nézzük a gyakorlatban:
Mindenképpen folyamatban kell gondolkodni!
Oktatási folyamat:
Didaktikai elvek:
- fokozatosság
- egymásra épültség
Oktatási folyamat lépései:
- Gyakorlás nyomás nélkül
- Gyakorlás részleges nyomás alatt
- Gyakorlás nyomás alatt
- Edzésjáték-mérkőzésjáték – alkalmazás
Edzéseszközök:
- Edzésgyakorlat 1 – irányított mozgásfeladat elsajátítás
- Edzésgyakorlat 2 – választásos mozgásfeladat
- Edzésjáték 1 – létszámelőnyös játékfeladat
- Edzésjáték 2 – létszámazonos játékfeladat
Cél: Három játékos összműködése védővonal áttörés céljából
Feladat:
- 2-1 elleni játékhelyzet kialakítás
- védővonal áttörés összműködéssel
Technika: speciális technika, a mozgásfeladatmegoldás funkciójának megfelelő (funkcionális technika)
Mozgásfeladatok (összműködési elemek):
- külső áttörés
- belső áttörés
- kényszerítő átadás
- lukra indítás
- védővonalpassz
- Gyakorlás nyomás nélkül
- Gyakorlás létszámelőnyben 3:2 ellen
- Gyakorlás nyomás alatt
- 3-2 elleni játék területváltással, mindkét térben Jokerrel
- Edzésjáték 3-3 ellen
- visszacsatolás a tanultakról
Amint látható az oktatási folyamat felépítése teljesen más metodikára épül, de nem jelenti azt, hogy ez sokkal hatékonyabb, mint az edzőképző tanítása szerinti, de még azt sem jelenti, hogy az edzőképző tanítása a helyes út.
Az oktatási folyamat egy edzésen belül megvalósítható, de akár periodizálva is beépíthető az edzésprogramba.
