Korábbi cikkünkben már jeleztük azokat a lépcsőfokokat, amelyek mentén válogatottunk lépésről-lépésre fejleszti csapatjátékát.
A legutóbbi Magyarország – Elefántcsontpart mérkőzésen azonban több olyan típusszituáció adódott, amelyet csapatunk nem elég hatékonyan oldott meg, és amelyek visszatérőek válogatottunk játékában. Ez nem azt jelenti, hogy az adott szituációban elvesztettük a labdát, hanem azt, hogy nem aknáztuk ki a típushelyzetekben rejlő maximális lehetőségeket.
És itt csupán arról van szó, hogy 2-3 ember összműködését kéne megoldani, amivel nőne a játékunk hatékonysága és kiszámíthatatlansága.
Előzmények:
Válogatottunk támadásszövése során előszeretettel használja a rombuszjátékot, a „felpassz-visszapassz” kombinációt, amellyel könnyen fel lehet gyorsítani a játékot, hiszen mindig az egymással szemben lévő játékosok passzolnak egymásnak.
A fenti összjáték koncepció maga után vonzza azt, hogy a pálya szélső területén soha sem állhatnak a játékosok egy vonalban, mert nem tudják megoldani a „felpassz-visszapassz” kombinációt.
Lásd a következő ábrát!
Ez a statikus típushelyzet vissza-visszatérő szituáció válogatottunk játékában.
Azonban elődeink kitaláltak egy dinamizáló játékhelyzet-megoldó algoritmust, mely arra hivatott, hogy a statikus játékhelyzeteket mozgásba hozzuk. Ez a megoldás a „párhuzamos mozgások” nevet viseli, melyet Szűcs Gyula dokumentált a Támadójáték a labdarúgásban című könyvében, 1961-ben.
Párhuzamos mozgások a WM játékrendszerben
A következőkben a rombusz játék és a „párhuzamos mozgások” segedelmével fogjuk megoldani azokat a visszatérő típus helyzeteket, mellyel válogatott játékosaink szembesülnek meccsek óta.
Nézzük a problémás helyzeteket!
Probléma 1:
Leírás:
A labda Langnál, akitől Kleinheisler kéri a bőrt. A helyzet megoldhatatlan, mert középpályásunk a mezőnynek háttal áll, így a neki felpasszolt labdát azonnal visszaadja a feladónak, vi. egy métert nem haladtunk előre.
Nagyot leszámítva, minden játékosunk áll és vár.
Értsd: a játékhelyzet statikus, amelyet dinamizálni kell.
Már most jelzem, hogy különösen Kádár rendszeres egyhelyben állása szembetűnő, amely majd a következő eseteinkben is látható lesz.
1. megoldás:
A játékosok a helyzet megoldására mélységi irányú „párhuzamos mozgásokat” és a rombusz játékot alkalmazzák.
Kleinheisler beindul, Kádár mélységben visszalép. Kádár labdát kap, majd oldalvonalpasszt ad Gyurcsónak, aki egy visszapasszal hozza játékba a mezőnnyel szembe mozgó Kleinheislert.
2. megoldás:
Leírás:
A játékosok a helyzet megoldására kereszt irányú „párhuzamos mozgásokat”és a rombusz játékot alkalmazzák.
Kleinheisler oldalra kimozog, Kádár keresztbe bemozog. Kleinheisler labdát kap, majd oldalvonalpasszt ad Gyurcsónak, aki egy visszapasszal hozza játékba a mezőnnyel szembe mozgó Kádárt.
Probléma 2:
Leírás:
Lang labdavezetéssel indítja a labdakihozatalt. Lang, Kádár, Gyurcsó egyvonalban áll, sétál.
Nagyot kivéve minden játékosunk áll és vár..
1. megoldás:
Leírás:
A játékosok a helyzet megoldására mélységi irányú „párhuzamos mozgásokat” alkalmaznak.
Szélen Kádár beindul, Gyurcsó visszalép.
Középen nagy beindul és Kleinheisler visszalép.
2. megoldás:
Leírás:
A megoldás hasonló mozgásokat kíván, mint az első opció, azonban Gyurcsó leblokkolja a Kádárral induló védőt, így Kádár üresen marad a bal szélen.
3. megoldás:
Leírás:
A játékosok a helyzet megoldására a keresztirányú „párhuzamos mozgásokat” használják fel.
Kádár befelé mozog, miközben Nagy kifut az oldalvonalhoz. Ugyanakkor Gyurcsó bemozog, miközben Kleinheisler kimozog a pálya szélére.
4. megoldás:
Leírás:
A játékosok a helyzet megoldására a mélységi irányú és a keresztirányú „párhuzamos mozgásokat” alkalmazzák.
Nagy és Kleinheiser kimozog, miközben Kádár és Gyurcsó bemozog, majd Nagy és Kádár beindul, miközben Kleinhesler és Gyurcsó mélységben visszalép.
5. megoldás:
Leírás:
A játékosok a helyzet megoldására a mélységi irányú és a keresztirányú „párhuzamos mozgásokat” alkalmazzák.
Nagy és Kádár beindul, miközben Gyurcsó és Kleinheisler visszalép, majd Nagy és Kleinheisler kimozog a pálya szélére, miközben Kádár és Gyurcsó a pálya tengelye felé fut.
6. megoldás:
Leírás:
A játékosok a keresztirányú és a mélységi irányú „párhuzamos mozgásokat”, mint 4 emberes forgást alkalmazzák.
Nagy beindul, a helyére bemozog Kádár, miközben Gyurcsó visszalép, akinek a helyére Kleinheisler mozog ki.
7. megoldás:
Leírás:
A Kádár – Gyurcsó kettős, rombusz játékot játszik úgy, hogy Gyurcsó egy befelé indított induló csel után visszalép a labdáért, majd a megkapott mélységi passzt visszaadja Kádárnak vagy Nagynak.
A Kleinhesler-Nagy kettős mélységi irányú „párhuzamos mozgást” hajt végre, úgy hogy a visszalépő Kleinheisler leblokkolja Nagy védőjét.
8. megoldás:
Leírás:
A Kádár-Nagy – Kleinheisler hármas egy 3 emberes forgást hajt végre, miközben Gyurcsó az un. Del Piero beforgatást alkalmazza, ahol Gyurcsó sprintben beindul a pálya tengelye felé és amikor átkerül a védő gyenge oldalára, akkor hirtelen irányt váltva az oldalvonal felé beindul és labdát kap.
Probléma 3:
Leírás:
Lang indítja a labdakihozatalt labdavezetéssel. Egyedül Gyurcsó mozog, aki mélységi játékra helyezkedik, felpasszt kap, amelyet visszapasszol Kádárnak és Kádár a védelem mögé került.
1. megoldás:
Leírás:
A játékosok a helyzetet rombusz játékkal, vagy Del Pierro beforgatással oldják meg.
Kádár mélységi passzra bemozog, ha labdát kap, akkor azt visszapasszolja a mezőnnyel szembe mozgó Kleinheislernek.
Kádár bemozgásával egyszerre Gyurcsó is bemozog és amikor átkerül a védő gyenge oldalára, akkor irányt váltva beindul az oldalvonalra, ahol oldalvonalpasszt kap Langtól.
Probléma 4:
Leírás:
A felfutó Fiola szélességi passzt kap. Labdavezetéssel megindítja a labdakihozatalt, de Dzsudzsák a Fiola előtti területre mozog és magával hozza védőjét.
1. megoldás:
Leírás:
A kimozgó Dzsudzsák mögékerülést hajt végre a pálya belseje felé és az összekötő területén kapura tör a megkapott labdával.
2. megoldás:
Leírás:
A Fiola felé jövő labdával szembe mozog Dzsudzsák, területet képez önmagának, majd a kellő pillanatban visszaindul szélre és labdát kap.
Vége