Folytatjuk a magyar futball látleletének bemutatását. Cikksorozatunkat pár részesre szántuk, de oly nagy a káosz a látszólagos rendben, hogy mindig újabb és újabb adalékot kapunk az abnormalitások bemutatására.
Gondolom, hogy az olvasó számára is kiderült eddigi írásainkból, hogy a magyar futball kitörési pontjai a következők:
- kultúrateremtés felülről szerveződve
- futball értelmiségi réteg kialakítása
- a tudás menedzselése, más szóval a tudásmenedzsment iparági szinten
- alapfogalmak tisztába tétele
- futsal alapú képzés.
Előző részben a futballiparág legutolsó és legelhanyagoltabb szegmensét a tudást vettük górcső alá. Bemutattuk, hogy a tudás a rendszer számára nem fontos, ahol emiatt tort ül a dilettantizmus, a szakmaiatlanság, ahol ötletelés folyik minden szinten a pozíciókért, a belső hatalom megszerzéséért. Ahol vak vezet világtalant, és tapogatózik a szellemi sötétségben, hogy most merre is menjen. Kimondottan sajnáljuk Csányi Sándor elnök urat, aki sajnos nagyon rossz tanácsadókra hallgat, immáron 10 éve. Mert ez a 10 év, már egy olyan időintervallum, ami alatt már fel kellett volna mutatni valami eredményt a magyar futballnak.
Ehelyett mindig újabb és újabb problémákat gyártunk, ahelyett, hogy a megoldásra fókuszálnánk, ami a lábunk előtt hever. Pedig pont azt kellene csinálni, amit a vállalatok tesznek a polgári életben. A tudást kellene menedzselni, a tudást kellene központi elemmé tenni. De hogyan várható el a tudatlantól, hogy felismerje a tudás fontosságát?
Hisz ez a felismerés azt vonná maga után, hogy a szövetségben és az igazgatóságokon dolgozók 50 – 70 %-át el kéne küldeni, mert alkalmatlan a futball szakszerű navigálására.
A mai cikkünkben csak pozitív MLSZ példát mutatunk be, hogy így is lehetne.
1936
Az MLSZ pályázatot ír ki szakkönyv kiadásra.
A nyertes: Holics – Mamusich: Hogyan futballozzunk?, avagy A modern futball elmélete és gyakorlata.
A könyv több okból is iránymutató:
- stílus kiinduló pontú futballgondolkodást képvisel, hasonlóan, mint a polgári életben. Ahol a képeket stílus alapján különböztetik meg és nem keretek (játékrendszer) és nem történetek (csapatjáték) alapján.
- gyűjtőfogalmai a mai napig alapigazságok, melyet bravúrosan sikerült átírnia a TF-nek, az 1961-ben induló új edzőképzésével
- 25 évre előre leírta a világfutball fejlődési trendjeit akkor, amikor a ma magyar edzői még a fejlődési trendeket sem ismerik fel
- az Aranycsapat által alkalmazott innovációt, a visszavont centerjátékot mutatta be. Értsd: 16 évvel korábban ismertette azt, amivel halomra vertük később a világot.
- kezdő edzőknek szóló alapmű, vi. akár, a ma edzőképzésének a bibliája is lehetne.
Idézek a könyv előszavából:
A Magyar Labdarúgók Szövetsége pályázatot írt ki egy olyan könyv elkészítésére, amelyből megtanulhasson futballozni a magyar ifjúság. A pályázaton első díjat nyert két szerzőt az MLSz felkérte ennek a könyvnek megírására. A könyv íme elkészült és homlokán hordja büszkén a legkiválóbb szakemberekből összeállított ítélő zsűrinek döntését:
ez a modern futballnak teljes és tökéletes tankönyve.
Amikor a Magyar Labdarúgók Szövetsége nevében útjára küldöm ezt a könyvet, köszönetet mondok a mű szerzőinek azért a páratlan szakértői munkáért, amellyel a labdarúgójáték elméletét és gyakorlatát ilyen pompásan feldolgozva nyújtják futballistáinknak és vezetőiknek, egyben Isten áldását kérem arra a munkára, amelyet e könyvvel kezükben fognak a jövőben végezni a magyar futball katonái és vezérei a magyar futball újjászületése érdekében.
Budapest, 1936. március 30.
USETTY BÉLA az MLSz elnöke
Megjegyzés: Nem tudhatjuk, de ha az MLSZ akkor 1936-ban nem ír ki pályázatot, akkor lehet, hogy ez a korszakos könyv meg sem születik. És ez igaz lehet mára is. Mert lehet, hogy egy pályázat olyan tudást hoz felszínre, amiről nem is tudjuk, hogy létezik, miközben köztünk van.
1941
A következő könyvünk, Feleki László: A WM rendszer.
A kiadvány szintén korszakos alapmű:
- A világon elsőként írta le az akkori futballinnovációt, a WM rendszert.
- A szerző előtt még nem volt minta, hogy hogyan és milyen lépéseken keresztül kell elemezni, megtervezni a csapatjátékot. Módszertana a mai napig helytálló. A ma edzőképzésének alapműve lehetne, csapatjáték-tervezés órán. Igaz ilyen óra ma nincs.
Ami a poén.
A szerző újságíró és könyvét szurkolóknak szánta, miközben maga a tartalom szakkönyv szintű.
Idézek az előszóból:
….. e könyv teljes jövedelme az Edzői Testületének Tanulmányi Alapjáé.
Ennek érdekében a könyv előállítási számláját nem terheli más, mint a nyomás költségei. A szedés-anyagot és az ábrákat a Nemzeti Sport bocsátotta az Edzők Testületének rendelkezésére.
Budapest, 1941 május. F. L.
Értsd: 1941-ben volt egy működő Edzőtestület és az Edzőtestületnek volt egy Tanulmányi Alapja.
Ma nincs se működő Edzőtestület és legfőképp annak nincs Tanulmányi Alapja.
1945
Megjelenik az alakzatelmélet alapműve, az Alakzat vagy rendszer, dr. Kovács Ferenc rendőrfogalmazó (szurkoló) tollából.
A kiadvány több okból is korszakos:
- A világon elsőként írja le a futball, kép és alakzat nézőpontú megközelítését, stílus kiinduló ponttal.
- Definiálja a játékkép fogalmát, amit sikerült a TF-nek bravúrosan kivenni az edzőképzésből, a stílus terminológiával együtt. Pont azokat a fogalmakat, amik az edzői gondolkodás kiinduló pontjai.
1971-1998 (közte 4 év szünet)
Az MLSZ önálló edzői szaklapot ad ki, Labdarúgó edző, ill. Kispad néven.
A címlapfotón dr. Lakat Károly magyaráz.
Kérdésként merül fel:
- Hol vannak a kiadványokban publikált ismeretek?
- Miért kell kitalálni ismételten ugyanazt, amit elődeink már kitaláltak?
- Miféle archiválás és iratmegőrzés folyik az MLSZ-ben, ha az MLSZ, mint kiadó, a saját felhalmozott szellemi tőkéjével így bánik?
- Miért volt fontos hajdanában a tudásmegosztás és miért nem fontos ma?
- Miért volt hajdanában a tudás központi elem és miért nem prioritás ma?
Összegző tanulságok:
- Edzőink olyan tudás birtokában voltak, hogy képesek voltak egy mai napig helytálló korszakos könyv megírására.
- Az újságíróink olyan futballismeret birtokában voltak, hogy képesek voltak olyan labdarúgó alapmű megírására, mely tanításai a mai napig helytállóak.
- A szurkolóink olyan tudásszinten voltak, mely képessé tette őket, olyan alapmű leírására, melynek tanításait továbbépítve, a brazilok verik ma halomra a világot.
- Hajdanában volt egy működő Edzőtestület és a működő Edzőtestületnek volt egy Tanulmányi Alapja.
- Hajdanában az MLSZ fontosnak tartotta, hogy pályázatot írjon ki szakkönyv kiadásra. Ami normális is volt, hiszen a tudás a rendszer központi eleme volt.
- Az MLSZ szakújságok formájában valamikor fontosnak tartotta a tudásmegosztást, amely újságba világhírű edzőink publikáltak. Értsd: valaha volt futballértelmiségi rétegünk.
Összegezve:
- Hajdanában a tudás volt a futballiparág központi eleme, hiszen ez volt az, ami létrehozta a magyar futballkultúrát.
- Iparágunk olyan magas szintű volt és olyan egységes futballgondolkodást képviselt, hogy minden tagja (edző, újságíró, szurkoló) képes volt korszakos szakkönyv megírására.
- Iparágunk szellemi ereje, a futballértelmiségi réteg volt.
- A tudásmegosztás volt mindennek az alapja, újságokon, konferenciákon, vándoredzőkön keresztül.
Mára a trendek megfordultak.
Mert a “Nemtudás” napjainkban az érvényesülés, az elfogadottság alapfeltétele lett, míg a “Tudás” – félelmet kelt, távolságot tart, elidegenít. (by Páncsics Dusán)
A megoldásra, a minta adott, ami a múltban és az iparban gyökerezik.
Úgymint:
- A tudást kell az iparág központi elemévé tenni
- A tudást menedzselni kell. A tudást szabaddá kell tenni, hogy ahhoz mindenki hozzáférhessen, abból mindenki szabadon elvehessen, ahhoz mindenki szabadon hozzátehessen (futball wikipedia)
- A tudásbirtoklókat fel kell kutatni, a tudásukat össze kell gyűjteni
- A tudást ki kell nyerni a rendszerből és rendszerezni kell
- A tudókat meg kell becsülni és nem szégyenpadra állítani
- Az iparban használatos elemeket át kell ültetni a labdarúgásra (Lsd. előző cikkünket)
Lerövidítve úgyis mondhatjuk, hogy:
- Ctrl C + Ctrl V és a probléma önmagától megoldódik, mert tudjuk, hogy “a csőben nem kell kitalálni a lukat, mert az eleve benne van.” (by Hellinger Pál)
Folyt.köv.
