Hogyan zavarjuk össze a magyar edzőt? 1.

Az 1997-ben hazánkban beindított UEFA edzőképzéstől várta mindenki a csodát, hogy majd most Európa után megyünk és újra visszaszerezzük helyünket a világ labdarúgásának élén.

Az elmúlt 24 év bizonyította, hogy még arra sem voltunk és vagyunk képesek, hogy ami know-how-t átad nekünk az UEFA, azt felismerjük és az edzőképzésünk szolgálatába állítsuk.

Ma ott tartunk, az MLSZ nemhogy egységes irányt mutatna a leendő hallgatóknak és a már végzett edzőknek, hanem központilag zavarja össze őket.

Olyan edzőképző vezetőink vannak évtizedek óta, akik nem rendelkeznek átfogó futballértelmezéssel, zavart fogalomrendszert használnak, ezzel is elősegítve, hogy mélybutaságban tartsák a magyar szakmát, minek következtében nincs futballértelmiségi rétegünk.

Természetesen mindezt nem szándékosan teszik, hanem futball-félműveltségük okán.

Nézzük a játékelméleti előzményeket!

1. tétel:

A mérkőzésteljesítmény a játék képében, a játék folyamatában és az eredményben ölt testet.

Nem kell matematikai zseninek lenni, hogy a fenti tételből egyenesen következzék, minimum 3 darab futballt leíró modellnek kellene lennie az edzőképzésen, amely a következő:

a játék képmodellje
a játék folyamatmodellje
a játék eredménymodellje.

2. tétel:

Filozófiai értelemben a labdarúgást le lehet írni:

szintetizáló – deduktív – funkcionális gondolkodással
analizáló – induktív – nem funkcionális gondolkodással.

Következmény:

A fenti két tételből következik, hogy a labdarúgás leírásának szükséges, de nem elégséges feltétele, min. 4 db játékmodell megalkotása.

szintetizáló – funkcionális labdarúgó játékmodellek
1. a játék képmodellje
2. a játék folyamatmodellje
3. a játék (stratégia) eredménymodellje
analizáló – nem funkcionális labdarúgó játékmodell
1. a játék összetevő – alkatrészmodellje.

3. tétel:

Minden játékmodellt a rá jellemző szakterminológiával írunk le, hiszen mindegyik más – más nézőpontból írja le a futballt.

Következtetés 1:

Az egyik típusú gondolkodási rendben definiált alapfogalmi rendszer, nem illeszthető a másikba.Hiszen ahány nézőpont, ahány gondolkodási rend, annyi definíció egy adott alapfogalomra.

Következtetés 2:

Az edző a nézőpontjának a változtatásával vált egyik modellből a másikba.
Az edző mindig azt a modellt használja a problémahelyzet megoldására, amelyikbe az adott probléma besorolható.

4.tétel:

A szintetizáló és az analizáló kategóriába tartozó játékmodellek antagonisztikus ellentétben vannak egymással.

1. ábra: A labdarúgást leíró alap játékmodellek

Az előbb felsorolt 4 db – elméleti síkon megalkotott – játékmodell kidolgozott verzióival egyedül Magyarország rendelkezik a világ labdarúgásában.

Ezt alátámasztja elődeink szellemi üzenete:

Kép és folyamat nézőpontú, stílus kiinduló pontú, alakzati játékszervezésű, művészi labdarúgó felfogás.

Ugyanakkor vannak nemzetközi játékelméleti törekvések a kép, a folyamat, a rendszer nézőpontú futball-leírásra is, amelyek közel sem annyira kidolgozottak, mint hazánkban, hiszen adott esetben pongyolák, szakszerűtlen megfogalmazásúak, zavart fogalmúak (Lásd Periodizáció modelljét az 5. ábrán: alapelv – al-alapelv – al-al-alapelv).

Ilyen nemzetközi törekvések a következők:

UEFA 1-es futballmegközelítése, amely folyamat nézőpontú holland anyag és nagyon magas szakmai minőséget képvisel.
Double Pass 2. futballmegközelítése, amely folyamat nézőpontú, kezdő szakmai szintet képvisel.
Double Pass 1. futballmegközelítése, amely kép nézőpontú, amely kapargatja a felszínt, de nem érti a lényeget.
Periodizáció futballmegközelítés, amely kép nézőpontú, és primitív szakterminológiai rendszere összezavarja a ma edzőjét.

Ezen csökevényes, kezdetleges futball-leírásokat helyezzük el kiinduló ábránkba!

2. ábra: Különböző futballmegközelítések elhelyezkedése az alap játékmodellekben.

Miután a magyar edzőképző vezetőinek, szakembereinek az elmúlt 20 évben, nem volt meg a kellő áttekintő képességük (kivétel Sisa, lásd futball-leírását “döntés – funkcionális” és “jel – kollektív döntés” nézőpontból), így történt meg az az abszurd futballelképzelés, hogy mindegyik “szakember” egyetlen egy darab futballmegközelítéssel szerette volna leírni a labdarúgást,

meghatározhatatlan nézőpontból,
meghatározhatatlan gondolkodásmóddal,
nézőpontidegen szakterminológiával.

Szó szerint, összekevertek mindent mindennel, nem kompatibilis és nem összeilleszthető dolgokat egymással, és mindegyik szakanyagíró csak annyit rakott bele futball-leírásába, amennyit éppen megértett és felismert belőle.

Nézzük sorba a történelmi eseményeket.

Both – Mezey találkozott elsőként a már majdnem folyamat és rendszerelvű “UEFA 1. – holland” leírással, amelyet összekevert az analizáló futballmegközelítéssel.
Majd jött Bicskei, aki a hangsúlyt a funkcionalitásról áttette a nemfunkcionalitásra, és módosította elődei keverékét.
Időközben az UEFA szakmailag hátralépett és megalkotta sehova sem besorolható UEFA 2. névvel ellátott futballverzióját, amelyet a Szalai – Liszkai kettős összekevert a már eleve zagyvalék analizáló – szintetizáló – “Mezey – Both” – Bicskei mix-szel.
Majd most jött a Fórián – Turzó tandem, akik rátettek még egy lapáttal és megalkották a keverék, kotyvalékát. Az anyagukban megtalálható részelemek formájában a DP1, a DP2, a Periodizáció, a Both – Mezey mix, a Bicskei ötvözet, a Szalai – Liszkai lózungtár, ill. a magyar futballt elsüllyesztő analizáló – TF futball-leírás.

3. ábra: A magyar edzőképző futballkatyvaszai

Azt a bravúrt vitték véghez, hogy az alaphelyzetben funkcionalitásra (szintetizáló gondolkodás) épülő futballgondolkodásukat, nemfunkcionális (analizáló gondolkodás) szakterminológiával próbálják leírni.

Amíg az UEFA 1, a Double Pass és a Peridozáció játékmodellje alaphelyzetben nem is használja a technika, a taktika terminológiát és ezek kombinált borzadványait:

technikai – taktikai elvek
technikai – taktikai célok
- technikai – taktikai feladat
  - taktikai alapelv
- technikai cselekvés
- taktikai gondolkodás
  - technikai – taktikai gondolkodásmód

addig a Fórián – Turzó párosnak erre a szörnyszülött fogalompárra (te-ta) épül majdminden megállapítása.

Ez kb. olyan próbálkozás, mint amikor az ének-zene jelrendszerével (violinkulcs, hangjegy, kotta) akarom leírni a maghasadást.

Nyilvánvaló, hogy eredendően hamvába holt kísérlet lesz belőle.

A fő probléma mindezzel az, hogy ezen észrevételemet már 7 évvel ezelőtt jeleztem nekik, de nem igazán kívánták befogadni és megérteni a cikk elején írt, világos gondolatvezetésű levezetést. Ahol tisztán látható, hogy milyen típusú, és hány darab egzakt játékmodell szükséges minimálisan ahhoz, hogy az edző átfogó, világos, futballértelmezéssel rendelkezzen.

Természetesen a futballfélművelt edzőképző oktatóknak megvan az azonnali válaszuk, ha nem értenek valamit:

A futball inkább gyakorlati sport, mint elméleti. Miután a magyar edző nem elég kvalifikált, ezért mi a gyakorlatban azonnal hasznosítható tudást szeretnénk átadni nekik. – harsogja az Edzőképző.

Amiből egyenesen következik, hogy központilag, intézményesen termeljük újra és újra, a futballbuta, gyakorlatokban gondolkozó és azt nem értő edzőket.

Majd amikor kirúgják az éppen aktuális edzőképző vezetőt sikertelen munkája okán, a kör kezdődik elölről, mert az új edzőképző vezető, újfent arra a megállapításra jut helyzetelemzése okán, hogy fogalmatlan edzők ezreivel van tele a magyar szakma. Azonnal sikert akar elérni, és újfent csak a gyakorlatban azonnal használható tudással szeretné ellátni az edzői társadalmat.

Miközben nem azt kéne megtanítani, hogy az edző MIT CSINÁLJON AZ EDZÉSEN?, hanem azt, hogy HOGYAN GONDOLKOZZON A FUTBALLRÓL, amiből egyenesen következik, hogy mit csináljon edzésen?

Az alábbi ábrákon bemutatom azt, hogy sem a Dounle Pass, sem a Periodizáció, sem a holland futballlmegközelítés nem használja a “technikai – taktikai” szörnyszülött fogalompárt, amely értelmezése és félreértelmezése alapjaiban benne van a magyar futball mélyrepülésében.