Írta: Bary
Ha úgy tetszik eredetileg ez egy gyűjtőfogalom volt, beletartozott minden olyan gyakorlat, amit labdával végeztek a játékosok és csak egy megoldást kínált a számukra. Mezey érában vált ismertté, és lepte el a magyar pályákat. A legismertebb formája a négyszögben végzett átadások-átvételek körbe-körbe haladva. Még most is itt zúg a fülemben az edzői utasítás- „kemény passz-lágy lekészítés”- ami betöltötte a futballpályákat.
Ez akkor újszerű volt, ezt kellett csinálni éjjel nappal. Kérdésként merül fel:
- Manapság szükség van-e a labdás koordinációra, vagy sem?
- Alkalmazzák-e az edzők vagy sem?
- Fejleszt-e vagy sem?
- A labdás koordináció valóban labdás koordináció?
Volt egy alapvető tévedés a fogalom és a gyakorlat között, mégpedig az, hogy a labdás koordináció nem összműködés a játékosok között, hanem a labda és a játékos kapcsolatát hivatott fejleszteni. Ez a tévedés a mai napig kísért, az edzők többsége rosszul használja ezt a szakkifejezést.
Mit is tudunk a koordinációról?
A labdarúgás vonatkozásában összehangolást jelent. A labdarúgás alapvetően mozgásos cselekvés ezért ez esetben a mozdulatokat, mozgásokat kell összehangolni. A mozgásoknak van térbeli, időbeli és dinamikai összetevői, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni az oktatás során.
Az egyik lehetséges definíciója a mozgáskoordinációnak:
„A motoros képességek azon csoportja, amelyek a mozgásvégrehajtás minőségében, gazdaságos energiafelhasználást eredményező mozgásban, valamint a cselekvéstanulás sikerességében jut kifejezésre.”(www.jgypk.hu)
Összetevői:
- egyensúlyozó képesség
- téri tájékozódó képesség
- ritmusképesség
- reakció képesség
- mozgásérzékelés (kinesztézis)
Három kifejezést szeretnék kiemelni a definícióból, mégpedig a
- mozgásvégrehajtás minősége,
- gazdaságos energiafelhasználás és a
- cselekvéstanulás sikeressége kifejezéseket.
Három kulcsszó: minőség, gazdaságosság, tanulás
Ez a három szó az oktatási folyamat alapvető sajátossága, ezek jelentik a mozgástanulás és végrehajtás sikerességét.
De mi volt az eredeti gondolat?
- A labdás koordináció.
A labdarúgás fogalomrendszerében a koordinációval kapcsolatban három kifejezéssel találkozhatunk, amit érdemes helyretenni, mégpedig a labdás koordináció, az alapkoordináció és az alkalmazott koordináció (rendszerkoordináció).
- Labdás koordináció: a játékos és a labda összehangolása (labdakontroll gyakorlatok, technika)
- Alapkoordináció: két vagy több játékos és a labda összehangolása (összjáték, összműködés)
- Alkalmazott koordináció: csapat és a labda összehangolása (összműködés)
Amint látható a labdás koordinációnak vajmi kevés köze van a játékosok közötti kapcsolathoz.
A mai modern felfogás szerint ezek a koordinációs gyakorlatok elavultak, nem segítik a kognitív képességek fejlesztését, nem késztetik gondolkodásra a játékosokat.
Mégis mire kell figyelnie az edzőknek a gyakorlatok tervezésénél?
- Ne legyen izolált, ne legyen statikus, de legyen benne döntés, legyen benne gyors reagálás, fejlessze a helyzetmegoldó képességet, legyen nyomás alatt a játékos, legyen posztspecifikus, és az sem baj, ha van taktikai jellegük a gyakorlatoknak. Akik ilyen gyakorlatot tudnak tervezni, azok mindent tudnak a labdarúgásról.
Egyet felejtenek el viszont, akik hallani sem akarnak a koordinációs gyakorlatokról, hogy az oktatási folyamat fontos része a TANULÁS, a labdarúgás tekintetében ez a mozgástanulással van szoros összefüggésben.
Az új ismeretek elsajátítása azonban didaktikai lépéseket követelnek meg, amely lépéseknek vannak fokozatai, amit be kell tartani. Ezen gyakorlatok végzése közben valóban nem izzik vörösen az agy, de nem is a kognitív fejlesztés a fő szempont, hanem a játékosok labdás kapcsolatának kiépítése könnyű feltételek között.
- Passzirány, megoldási irány
- felnézési sorrend,
- ritmus,
- passzerősség, passzpontosság,
- támogató játék távolsága és szöge,
csak néhány fogalom ehhez kapcsolódóan.
Fontos-e az összehangolt együttes cselekvés, vagyis az összműködés?
Ahhoz, hogy eljusson a labda A pontból B pontba, nem elég előre vágni a labdát (megjegyzem, így is lehet), fel kell építeni a játékot, ebben az elképzelésben viszont segít a játékosok összehangolt cselekvése.
Itt vetődik fel a legfontosabb kérdés, hogy képes e három játékos önállóan ösztönösen együttműködni egy játékhelyzet megoldásban?
Valószínű, hogy, a nagyszámok törvénye és a véletlenek összejátszása alapján igen, de abból nem lesz dinamikus sztereotípia (feltételes reflex).
Egy védővonalat többféleképpen lehet áttörni, egyéni játékkal, összjátékkal és több játékos együttműködésével. Egyik megoldás nem nélkülözheti az összhangot a játékosok között.
Képesek-e a játékosok előzetes mozgásismeret, mozgáskép nélkül összehangolt cselekvésre?
Az oktatás fontos tényezője, hogy az edző több megoldást kell, hogy adjon egy-egy helyzetmegoldásra, amit aztán elraktároz a játékos. Ezek a mozgásminták jönnek elő egy-egy adott szituációban.
Ebben segít az alapkoordináció és az alkalmazott koordináció. Nem ördögtől való gondolat az, hogy, ezeket a gyakorlatokat is beépítse az edző az edzésekbe.
Egy másik felvetés szerint, amire a játékos önállóan jön rá, azt tudja hosszú időre elraktározni. Ez is igaz, de több játékos összehangolt tevékenységére igaz-e?
Bizonyára nem.
Az összhang közös tanulás eredménye, közös elvek alapján, közös gondolkodás terméke. Hiába képes egy játékos egy adott játékhelyzetet felismerni, ha a csapattársai nem, vagy más megoldás születik a fejükben, abból nem lesz összhang, eredményes együttműködés.
Az alapkoordináció nem más, mint egy adott játékhelyzetre, egy adott játékmegoldás, nyomás és ellenfél nélkül.
Akár egy edzésen belül, de a periodizációnak megfelelően lehet az adott játékhelyzetre a megoldást bővíteni egy másik periodizációs időszakban. Két, három alternatíva még nem jelent gondot a játékosnak, de ennél több, már zavart okozhat a fejekben. A játékhelyzet megoldás oktatási szempontból ugyanolyan fontos, mint az edzésjátékokban, nyomás alatt történő alkalmazás, ami a felépítés záró periódusát jelenti. Az alapkoordinációval olyan összjátékelemeket lehet felépíteni, amelyek a stílus alapvető, felismerhető jegyei, stíluselemei. A kapcsolatok kiépítésével egyetemben a stíluselsajátítás a másik legfontosabb célja ezeknek a gyakorlatoknak, ami az én olvasatomban összműködési gyakorlatok.
