1. Rész: alapállás
Az első cikkem után, amiben szerettem volna felhívni a figyelmüket a futsal kapustechnikákban rejlő lehetőségekre, amik sokat segíthetnek a nagypályás „kollégáknak”, most szeretnék konkrét gyakorlati tudást is átadni önöknek. Ezen írásom egy többrészes sorozat első része melyben részletesen igyekszem kifejteni minden tudásomat és tapasztalatomat a futsal kapustechnikákról és azok korrekt és inkorrekt kivitelezéséről és természetesen azokról a játékszituációkról is írni fogok, hogy mikor érdemes és mikor nem érdemes az éppen bemutatott futsal kapustechnikát alkalmazni.
Az alapállás már a lövés előtt meghatározza, hogy mennyi esélyünk lesz majd védeni (forrás: NSO)
Elsőre mi mással kezdhetnék, mint a futsal kapusalapállással?!
Annyit előre is jeleznék, amivel nagy titkot nem árulok el, hogy a nagypályás és futsal kapusalapállás között nagy különbségek nincsennek, de érdemes leírni őket részletesen. Az írásomban részletesen lentről felfelé haladva mutatom majd be a futsal kapusalapállást és kitérek azok helyességére és helytelenségére minden egyes részletnél.
De mielőtt belevágnék egy nagyon fontos ALAPTÖRVÉNYT (ami minden más (kapus)technikánál mind nagypályán és a futsalban is) kell leírnom. Ez pedig maga a LABDA HELYZETE és AZ ELLENFÉL TÁMADÓINAK HELYZETE!
Ezek határozzák meg mindig az alkalmazott technikát az alapállásnál is. Hiszen mi kapusok, bármilyen sportban (futsal, jégkorong, kézilabda stb.), nem dönthetjük el előre azt, hogy milyen védőtechnikát és annak módosításait használjuk majd. Mivel azt mindig a labda (helyzete, távolsága stb.) és az ellenfél labdanélküli játékosai határozzák meg. De nem is húzóm tovább szót, térjünk magára a lényegre.
- MI IS AZ ALAPÁLLÁS FUNKCIÓJA? Az alapállás mint a nevében is benne van ez az alap, a kiinduló helyzet, a készenléti helyzet, amiből bármilyen kapusvédőtechnikát megindítunk az ellenfél gólszerzési kísérletének megakadályozásáért. Ebből következik egyenesen a megfelelő alapállás fontossága, hiszen, ha már az alapállás nem megfelelő akkor a további kapuvédő tevékenységünk sem lehet eredményes és hatékony.
- A LÁBFEJEK: lábfejeknek előrefelé kell állnia, de nem teljesen párhuzamosan kell a két belsőnek egymásra néznie. Kissé, de nem túlzottan, kb. harmincfokos szögben kifelé nézhetnek. Így, sokkal hatékonyabban és gyorsabban indíthatjuk meg az oldalirányú mozgásokat, de előre is gyorsan és könnyedén tudunk belőle mozogni.
- SÚLYPONT ELHELYEZÉSE A TALPAKON: a súlypontnak a talpak elülső részén kell lennie. Figyelni kell arra, hogy ne teli talpon és ne sarkakón legyen a súlypont, hiszen így könnyedén hátra eshetünk védés közben. De arra is figyelni kell, hogy ne lábujjhegyeken álljunk, mivel így könnyen előre bukhatunk mikor megakarjuk indítani a mozgásunkat. Ezek mellet fontos még, hogy a két lábfejen egyenlően osszuk el a testsúlyunkat.
- AZ ALAPÁLLÁS SZÉLESSÉGE: ez örök vita tárgya mind a futsal kapusedzők mind a nagypályás kapusedzők körében, hogy melyik az ideális terpesz szélesség. A szűk vagy a széles terpesz az ideális? Én azt mondom ezt is a helyzet, vagyis a LABDA ÉS AZ ELLENFÉL JÁTÉKOSAINAK HELYEZKEDÉSE határozza meg. Hiszen, amint írtam, vannak a technikáknak módosítási lehetőségeik, amik adekváttá teszik az adott szituációhoz.
Ilyen módosítási lehetőségek a széles és a szűk terpesz alkalmazása is. Például amikor távol van tőlünk a labda (futsalnál kb.15-16 méternél már lehet távoli labdáról beszélni) érdemesebb szűkebbre, olyan csípő szélességnél kicsit szélesebbre, venni a terpeszünket. Mert az igaz, hogy széles terpeszből nagyon gyorsan lehet megindítani egy gyors mozdulatot, de mozgást már nehezen. És lehet, hogy egy távoli indításra kikell jönnünk vagy éppen az ellenfél kapura törő labdás játékosára lépűnk ki 1v1-re, hogy egy kitöréssel vagy lecsúszással blokkoljuk, a lövését. Ezekben a helyzetekben döntő fontosságú lehet a minél erőteljesebb mozgás megindítása, a minél nagyobb sebesség eléréséhez. Ezt könnyebben érhetjük el szűkebb alapállásból kiindulva. Viszont közeli labdáknál (futsalban 10 méteren belül) amikor csak gyorsmozdulatokra van szükségünk és esélyünk a védéshez akkor érdemes szélesebb terpeszben állni. Mivel ebből bármilyen gyors mozdulatot nagyon gyorsan tudunk megindítani, például amikor szögletnél vagy pontrúgásnál bekerült a labda „az erdőbe” és ott pattog össze-vissza a védők és a támadok között a kapuelőterében és hol látjuk és hol nem. Ilyenkor bármikor szükségünk lehet egy villámgyors lecsúszásra, ha a labda hirtelen kapura jön. Ezért érdemes akár extrém széles terpeszt is használni (ha mondjuk 2-3 méterre pattog a labda a kapunk előtt), hogy szinte csak „le kelljen ülnünk” lecsúszásnál, hiszen a futsalban 3×2-es kapukat használnak, amit, ha minél nagyobb testfelülettel védünk (és van egy kis szerencsénk), akkor nagy eséllyel elakadhat a labda bennünk.
Ezért állítom, hogy az ideális és megfelelő terpeszt mindig az adott játékszituáció határozza meg és nincsen olyan terpesz-szélesség, ami mindig mindenhol és mindekor, minden játékszituációnak megfelelő lenne. Azt mindig a LABDA és az ELLENFÉL JÁTÉKOSAINAK MOZGÁSA, HELYZETE határozza meg, amik folyton dinamikusan változnak, így nekünk is folyamatosan ehhez kell igazitani az alapállásunk terpesz-szélességét és más egyéb részét is.
Mindig az adott játékszituáció határozza meg az alapállást (forrás: Tehran Times)
- A TÉRDEK POZÍCIÓJA: a térdeknek enyhén kell hajlítva lennie mivel, ha túl nagy a térdek hajlásszöge, úgymond „beleülünk” az alapállásba, akkor nagyon nehezen és lassan tudjuk csak megindítani a kapusvédő mozdulatainkat és mozgásainkat. A lényeg, hogy a combok sose legyenek párhuzamosak a talajjal mivel akkor túl mélyről indítjuk a mozdulatot és sose érünk oda a labdára (főleg olyan gyors labdákra és lövésekre, amik a futsalra jellemzők). Világos erre miért is kell figyelni, vegyük például egy szélről való felállás példáját: egy magasabb bárszékről sokkal gyorsabban és könnyebben tudunk felállni, mint egy kis zsámolyról, ami sokkal mélyebb, így sokkal nagyobb utat kell megtennünk felállás közben, ami sokkal több időbe is telik. Ezért, ha lejjebb szeretnénk vinni a súlypontunkat, akkor érdemes ezt a csípőből előre dőlve és a terpesz szélességét növelve elérni, mintsem „beleülni” az alapállásba. Természetesen teljesen nyújtott térdekkel sem lehet hatékonyan megindítani bármilyen kapusvédőtechnikát. Emellett fontos, hogy a térdek sose billenjenek kifelé, inkább enyhén, de nem túlzottan, befelé billenjenek. Így sokkal gyorsabban és hatékonyabban tudunk alapállásunkból elindulni.
- A TÖRZS POZÍCIÓJA: a törzsnek enyhén előre kell dőlnie, hogy védés közben ne essünk hátra.
Az előre dőlést csípőből kell végrehajtani és nem gerincből, a törzset egyenesen kell tartani, de nem mereven, mint aki „karót nyelt”, hanem lazán és természetesen (neutrálisan) egyenesen kell törzsünket tartani.
- KAROK ÉS KEZEK POZÍCIÓJA: futsal kapusok a nagypályás kapusokhoz képest sokkal szélesebben tartják általában kezeiket, úgymond „kézilabda kapusosan”, hogy minél nagyobb felületet lefedhessenek le a kapuból és egy gyors mozdulattal oda érhessenek a gyors lövésekre. Nyilván a karok szélességét a LABDA HELYZETE (jelen esetünkben a kaputól való távolsága) befolyásolja elsősorban. A karoknak könyököknél enyhén hajlítva kell lennie, úgymint a térdeknek a lábak esetében. Ami nagyon fontos, hogy az alkarok és a tenyerek a talajjal párhuzamosak legyenek! És miért ennyire fontos ez? Azért mert, ha a tenyerünk alapálláskor a labda felé néz és a tenyerünk külső éle párhuzamos a talajjal akkor azt hihetnénk, hogy egyből jó helyzetből indítjuk a mozgást. De nem, mert mikor labda felé irányítjuk kezeinket, például kitörésnél a karokkal síelő mozgást végzünk vagy simán oldalra nyúlunk, hogy egy lövést oldalra hárítsunk, akkor a mozgás végrehajtása közben a vállízűlettünkben lesz majd egy forgómozgás. Így, kézfejeink talajhoz és labdához viszonyított helyzete is megváltozik. Emiatt a vállforgás miatt a kéz és a labda találkozásakor a tenyerünk/tenyereink az ég felé fognak nézni és a kezünk/kezeink külső éle fog majd a labdával találkozni.
Ezért fontos az alkarokat és tenyereket a talajjal párhuzamosan tartani mindig a futsal kapusalapállásnál (de ugyanez a helyzet a nagypályás kapusok esetében is).
- A FEJ POZÍCIÓJA: a fejet a test és a törzs természetes meghosszabbításában kell tartani és tekintetűnket a játékszituációnak megfelelően kell a labdára (szűk figyelmi állapot) és az ellenfél és saját csapattársainknak a mozgásaikra meg helyezkedéseikre irányítanunk (széles figyelmi állapot) és ezt a helyzetnek megfelelően váltogatni.
Leo Higuita várja, hogy akcióba lépjen (forrás: Pinterest)
Remélem ezen írásommal sok hasznos és értékes és nem utolsó sorban érdekes tudással gyarapíthattam a kedves ólvasókat és érdeklődőket.
Köszönöm a kedves figyelmüket!
Írta: Mátyus Milán Ferenc
